- Benjamin Netanjahu lesz a rendszerváltás óta az első izraeli miniszterelnök, aki ebben a pozícióban Budapestre látogat. Miért kellett idáig várni?

- Ez csupán a véletlen műve. A jó dolgokra várni kell. A magyarországi látogatás rendkívül fontos a miniszterelnök úrnak, örülünk, hogy eljött ez a pillanat.

- A magyar kormányfő a közelmúltban „kivételes államférfinak" nevezte Horthy Miklóst. Izrael magyarázatot követelt, mire Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nyilatkozatot adott ki, miszerint: a kormányzó tevékenységéhez „pozitív és kiemelkedően negatív időszakok is tartoznak". Ez a magyarázat kielégítő Izrael számára?

- Diplomáciai csatornákon felhoztuk az ügyet, hiszen szerettük volna, ha a magyar kormány tisztában van azzal, milyen érzéseket vált ez ki Izraelben. Semmiképp sem állítjuk, hogy Horthy kizárólag negatív figura volt.

De a szörnyűségeket, amelyek a két világháború között történtek Magyarországon, nem lehet elfeledni, ahogy Horthyt, és a kormányzását sem lehet legitimálni.

A kormánya ugyanis együttműködött a nácikkal. Az ő kormányzása alatt léptek életbe bizonyos törvények.

A magyar társadalom egyik felét másképp kezelték. Zsidókat már 1944 májusa előtt is elhurcoltak Magyarországról koncentrációs táborokba. Ezeket a dolgokat sosem feledhetjük, sosem írhatjuk őket újra. Az izraeli kormány mélységesen aggódik. Ha a történelmet átírják, akkor mi ott leszünk, és harcolni fogunk az igazságért.

- Az elmúlt időszakban több vitatott lépés, kijelentés történt kormányzati szinten, amely ellen magyarországi zsidó szervezetek is tiltakoztak. Ilyen volt többek között a német megszállás áldozatainak emlékműve, amely felvetette a történelmi felelősség relativizálásának kérdését.

Nem gondolja, hogy ezek az ügyek táptalajai lehetnek az erősödő antiszemita hangoknak Magyarországon?

- Mindenkinek azt ajánlanám, hogy hagyja a történelmet a történészekre. Nagyon fontos, hogy a megfelelő üzenetet közvetítsük a fiataloknak, át kell nekik adni a tudást. Tisztában vagyok azzal, hogy léteznek relativizáló tendenciák.

Amikor azonban a nácikról, s a Holokausztról van szó, semmit sem szabad relativizálni. Magyarországon, Németországban, és máshol azért hoztak faji törvényeket, hogy leválasszák a többiekkel nem egyenlőnek, másnak kikiáltott zsidókat a társadalomról.

Azt üzenjük Magyarországnak és a világ többi országának: mindenkit egyenlően kell kezelni. Bízom benne, hogy ez az ügy nem lesz domináns a jövőben, de ha arra kényszerülünk, foglalkozni fogunk vele. Bízom benne, hogy a magyar kormány – amely sokat tesz a zsidó kultúráért, s tisztában van azzal, hogy a zsidóság fontos részét képezi a magyar hagyományoknak és kultúrának – helyesen fog cselekedni.

- Mit szól a Soros György elleni kormányzati kampányhoz?

- A kormánynak jogában áll másképp gondolkodni, mint Soros György, s kritizálni őt.

Nincs olyan személy, akit ne lehetne kritikával illetni.

A kormányokat is gyakran kritizálják.

Nagyon fontos azonban, hogy óvatosak legyünk a szóhasználattal, a retorikával. Bizonyos plakátokon és kormányzati nyilatkozatokban olyan nyelvi fordulatokkal találkozni, amelyek aggasztó emlékeket idéznek. Izrael kormánya nem érdekelt Soros György politikájában.

Ez nem erről szól, ahogy arról sem, hogy milyen származású. Mindenkinek jogában áll kritizálni őt, de rendkívül fontos, hogy ne használjanak olyan fordulatokat, amelyek feltámasztják a múlt szörnyű démonait és árnyait.

- Mondana esetleg egy példát ezekre az ön által aggályosnak tartott fordulatokra?

- Például a „hálózatokra”, s az „irányításra” vonatkozó megjegyzések. Ezek ugyanis olyan könyveket idéznek fel, amelyek egykor rendkívül népszerűek voltak Európában.

- A magyar kormány sokszor hivatkozik arra, hogy a migrációs és a civil szervezetekkel kapcsolatos politikájában Izrael példáját követi. Tény, hogy mindkét országot sok kritika érte ezekben a kérdésekben. Miben áll az önök álláspontja?

- A hazát és a nemzetállamot védelmezzük. Számunkra egy valóra vált álom, hogy kétezer év száműzetés után Izrael a zsidók hazája. Nem azért harcoltunk az országért, hogy aztán olyasmi váljon belőle, amiről sosem álmodtunk. A magyaroknak, s mindenkinek jogában áll az önrendelkezés, jogunk van ahhoz, hogy eldöntsük, miként nézzen ki az országunk.

Nem hiszem, hogy Izrael a gazdasági bevándorlók menedéke kell, hogy legyen. Ők nem az üldöztetés elől menekülnek: azért hagyták hátra a hazájukat, mert jobb életre vágynak. De attól, hogy az ő életük jobb lesz, az enyém még nem lesz az.

Az egyik fontos alapelv a nemzet védelme, a másik pedig az, hogy különbséget tegyünk a gazdasági bevándorlók és a politikai menekültek között. Az utóbbiakról kötelességünk gondoskodni.

- Az utóbbi időben az Unió részéről több alkalommal is tiltakoztak az izraeli telepépítések ellen. Federica Mogherini, az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője „aggasztó trendnek" nevezte a ciszjordániai telepépítést. Hogyan értékelik Izrael és az EU kapcsolatát?

- Bízom benne, hogy a kapcsolatunk alapja a kölcsönös tisztelet, és a másik elismerése. Remélem, hogy az EU hasonló hangnemet üt meg más kritikus nemzetközi ügyekkel kapcsolatban is. Eddig azonban nem ezt tapasztaltuk.

Miért foglalkoznak egyes uniós országok ilyen megszállottan Izraellel? Mi jót tesznek ezzel Európának? Az erős Izrael stabil, biztonságos Európát is jelent. De az európaiaknak valamiért bajuk van az erős, független Izraellel.

Talán más állásponton vagyunk a telepépítést illetően, de kérdés, hogy az EU szabhat-e feltételeket. Mi vagyunk az Unió első számú kereskedelmi partnere a Közel-Keleten, és ez fordítva is így van. Bizonyos dolgokban talán nem értünk egyet, de lehet azon dolgozni, hogy közelítsük az álláspontokat.

Miért van az, hogy az EU az egyoldalú palesztin álláspontot képviseli, anélkül hogy figyelembe venné a biztonságra, és a földhöz való kötődésünkre vonatkozó izraeli aggályokat. Őseink földjéről beszélünk, ahol Izrael született.

Nem azt mondom, hogy tagadjuk meg a palesztinoktól az önrendelkezés jogát, csupán azt szeretném tudni: Európa, amely alig bír megküzdeni a saját gondjaival dél-keleten és Közép-Európában, miért használ ilyen nyelvezetet Izraellel szemben?

- Úgy tűnik, mintha az Izrael egyre inkább elszigetelődne nemzetközi szinten. Nem csak az EU élt mostanság a korábbinál is több kritikával, hanem az ENSZ is. Az UNESCO a minap fogadott el elítélő határozatot Izraellel szemben a kelet-jeruzsálemi régészeti feltárások miatt, s ebben „megszálló hatalomnak" nevezi az országot…

- Mi az ENSZ? Minden tisztelettel kérdezem. Automatikusan felszólaló és szavazó országok tömörülése. Egy klub…

- Mégis csak egy nagy presztízsű nemzetközi szervezet…

- Ki szerint?

- Elég sok ember szerint.

- Igazán? Nézzük csak meg, hogy az ENSZ mennyire volt sikeres a különböző problémák megoldásában, mennyire volt hatékony a világban. Ne értsen félre, az ENSZ mögött nemes, és fontos idea áll. A probléma az, hogy bizonyos szavazások automatikusan működnek.

Az UNESCO fontos szervezet, hisz mire is mennénk kultúra és civilizáció nélkül.

De hogy lehet, hogy az én civilizációmtól megtagadják a legitimitást, hogy a zsidóknak hirtelen semmi közük Jeruzsálemhez? Igaza van, ez egy tiszteltre méltó szervezet, tiszteletre méltó ügyet képvisel, de a döntései nem tiszteletre méltóak. Hogy lehet megtagadni egy nemzet és a földje közötti kapcsolatot csak azért, mert a többség megszavazta?

- Mik a tervek az izraeli-palesztin béketárgyalásokra vonatkozóan?

- Történtek bizonyos erőfeszítések, mióta Donald Trump elkötelezte magát a békefolyamat mellett. A küldöttei sokat dolgoznak, hogy összehozzák a feleket. A különleges megbízottja, Jason Greenblatt, valamint Jared Kushner nemrég tárgyaltak az izraeli, a palesztin, és a régiós vezetéssel.

Talán van remény, hogy előrelépjünk a béketárgyalásokkal, de meg kell érteni, hogy nincs helye az előfeltételeknek. A palesztin álláspont az, hogy csak akkor tárgyalnak, ha teljesítünk bizonyos feltételeket. De nem lehet feltételeket támasztani már azelőtt, hogy leültünk volna a tárgyalóasztalhoz…

- Az izraeli miniszterelnök a hírek szerint három gazdasági témakört is érint majd Budapesten: az önjáró autók fejlesztésében való magyar közreműködést, a vízgazdálkodási együttműködést és az izraeli földgáz vásárlását.

- Tárgyalnak majd egy munkatervről, amelynek célja a kétoldalú kapcsolatok, így a gazdasági, a politikai és a stratégiai együttműködés erősítése lesz. Szerintünk a két ország közötti kapcsolat még nem érte el a maximumot. Izrael az autóipar egyik központja, Magyarország pedig az összeszerelés terén erős.

De az autóipar jövője nem az összeszerelés – és ezt az önök kormánya is megértette –, hanem az autóba tervezett szoftverek. Magyarország élen jár a mezőgazdaságban és a vízgazdálkodásban, ahogy a saját régiójában Izrael is. Együtt kéne működnünk, hogy segíthessünk más országoknak is.

Ami az energiát illeti, Izrael partjainál jelentős földgázmezőt fedeztünk fel a Földközi-tengeren. Vannak terveink arra vonatkozóan, hogy miként lehetne a földgázt Olaszországba és Ciprusra szállítani, ahonnan Magyarországra is könnyebben jutna el.

- Nem tart attól, hogy a jelenlegi magyarországi politikai közeg inkább arra sarkallja az izraeli üzleti szférát, hogy máshol fektessen be?

- Magyarország nagyon nyitott volt az izraeli cégekre a múltban, és ez most is így van. Bízom benne, hogy az elmúlt napok Horthyval kapcsolatos nézeteltérései lecsendesednek. Remélem, hogy nem ez fogja uralni a miniszterelnök látogatását.

Abban is bízom, hogy a helyi zsidó közösségnek nyújtott magyar kormányzati és miniszterelnöki támogatást nem árnyékolják be ezek a megnyilvánulások. Fontos megemlíteni, hogy a magyar kormány és a miniszterelnök támogatja a zsidó közösséget, például több zsidó temetőt és zsinagógát renováltak.

Netanjahu visszavonatta a nagykövet nyilatkozatát

Benjámin Netanjahu miniszterelnök utasítására az izraeli külügyminisztérium visszavonta a magyar kormányt elítélő nagyköveti nyilatkozatot,

az izraeli minisztérium éles szavakkal bírálta Soros Györgyöt, mert folyamatosan Izraelt rágalmazó szervezeteket pénzel

- közölte a Háárec honlapja vasárnap este.

A lap írása szerint a jeruzsálemi miniszterelnöki hivatal kérésére a külügyminisztérium vasárnap visszavonta a budapesti izraeli nagykövet szombaton kiadott nyilatkozatát, amelyben Amrani felszólította a magyar kormányt, hogy vonja vissza a Soros György fényképével futó plakátkampányt, mert az gerjeszti az antiszemitizmust, "szomorú emlékeket idéz fel", "gyűlöletet és félelmet szít".

Szombaton a magyar külügyminisztérium közölte, ahogyan Izrael, úgy Magyarország is fellép mindenki ellen, aki az országra és polgáraira nemzetbiztonsági kockázatot jelent.

Leszögezte: Soros György le akarja bontani a határt védő kerítést, az általa finanszírozott NGO-k segítségével illegális migránsok százezreit akarja betelepíteni Európába és Magyarországra.

A kormány ezért minden eszközzel fel fog lépni a magyar polgárok biztonságát veszélyeztető pénzügyi spekuláns és az illegális migrációt elősegítő szervezetei ellen

- írták közleményükben.

Emanuel Nahson, az izraeli külügyminisztérium szóvivője vasárnap élesen bírálta Soros Györgyöt. Nahson hangsúlyozta: a budapesti nagykövet által kiadott közlemény

semmiképpen nem azt állította, hogy jogtalan a bírálat Soros György ellen, aki folyamatosan aláássa Izrael demokratikusan megválasztott kormányát a zsidó államot rágalmazó szervezetek támogatásával,

és megpróbálja eltagadni Izraeltől az önvédelemhez való jogát.

A két ország diplomáciai feszültsége a Háárec szerint egy különösen kényes időszakban, Netanjahu július 18-ára tervezett budapesti látogatása előtt történt, amely az elmúlt harminc év első izraeli miniszterelnöki vizitje lesz Magyarországon. 

nepszava.hu