Az áram esetén pedig az, aki 2523 KWh-nál többet fogyaszt évente, annak tíz-tizenháromszoros tehernövekedés néz ki a jelenlegi elképesztően magas áramárak alapján. Nyilván a tényleges tehernövekedés rengeteg dologtól függ majd, például attól, hogy pontosan mi jelenik meg a Közlönyben az áram- és gázárak díjtételeinek részleteiről, illetve természetesen a következő hónapok tényleges piaci áralakulásától is, továbbá a forint árfolyamától, ezeket pedig mind jócskán befolyásolja a háború alakulása. - írja a Portfolio

Jelenleg nettó 80-83 forint/m3 áron jut hozzá a lakosság a földgázhoz az egyetemes szolgáltatásban (ennyi az energiadíj a 20 m3/óránál kisebb fogyasztásmérővel felszerelt fogyasztási helyen az A1 díjkategóriában), az áramhoz pedig nettó 12-13,3 forint/KWh áron (szintén az A1 díjkategóriáról van szó és a földrajzi hely mellett attól függ a konkrét ár, hogy a kedvezményes, vagy anélküli egy zónaidős áramárat nézzük).

Jelenleg nettó 80-83 forint/m3 áron jut hozzá a lakosság a földgázhoz az egyetemes szolgáltatásban (ennyi az energiadíj a 20 m3/óránál kisebb fogyasztásmérővel felszerelt fogyasztási helyen az A1 díjkategóriában), az áramhoz pedig nettó 12-13,3 forint/KWh áron (szintén az A1 díjkategóriáról van szó és a földrajzi hely mellett attól függ a konkrét ár, hogy a kedvezményes, vagy anélküli egy zónaidős áramárat nézzük).

Ezekhez képest a piaci árak egészen más magasságokban járnak.

Persze a közlönybeli részletek nélkül nem biztos, hogy a nettó (áfa nélküli) árakat érdemes összevetni a piacival, illetve a fogyasztói árak egyes díjtételeiben lesz-e változás. Emellett az sem biztos, hogy helyes az a logika, miszerint idén január 1-től nézik, hogy mennyi a halmozott áram- és gázfogyasztás, és ha augusztus 1. után ez átlépi a ma bejelentett éves fogyasztási korlátokat, akkor onnantól már a piaci árakat számlázzák ki a fogyasztási korlát feletti részre. Mindenesetre mi most a nettó árakat és a piaci árakat vetjük össze, hiszen végső soron az energiadíj alapvető fontosságú abban, hogy végül mi kerül a számlára. Nézzük előbb a földgáz esetét!

Amint az alábbi első ábrán is bemutatjuk: már tavaly tavasz óta elkezdett elszakadni a piaci gázár a 83 forint körüli lakossági rezsicsökkentett ártól, ezért a Portfolio már idén januári elemzésében felhívta a figyelmet arra, hogy ez súlyos terhet jelenthet a költségvetésnek, azaz az adófizetőknek, a rezsicsökkentési rendszer fenntarthatósága körül tehát már akkoriban elkezdtek gyűlni a kérdőjelek. Aztán a háború kitörése és az oroszok tudatos gázvisszafogása, árfelhajtása miatt az utóbbi hónapokban már 350-450 forint körülig ugrott a gáz köbméterének piac ára, ami azért volt fájdalmas, mert a rezsicsökkentést nyújtó állami cég is tisztán piaci áron jut ahhoz hozzá, de kénytelen azt sokkal olcsóbban tovább adni.

Áprilisban így nagyjából hétszerese volt a piaci gázár a rezsicsökkentettnek, ami komolyan jelezte a fenntarthatósági problémákat, illetve azt, hogy ha a lakosság nem érzi a durván megváltozott környezetet, akkor a fogyasztásának visszafogásával sem fog erre reagálni (lásd 480 forintos hatósági üzemanyagár, ami brutálisan növelte a fogyasztást). Emiatt a magyar külkereskedelmi és folyó fizetési mérleg is drámai romlás felé haladt, az pedig a forintot is tovább gyengítette. Ez viszont az eredeti problémát súlyosbította, hiszen a gázt euróban jegyzik Európában a tőzsdéken, mindez tehát egy öngerjeszgtő negatív folyamatot jelzett, amint arra szintén felhívta a lap a figyelmet.

A kormányinfón tett bejelentéssel a kormány ezt az öngerjesztő folyamatot akarja megtörni

annak segítségével, hogy aki az országos éves átlagnál több gázt/áramot fogyaszt, az fogja vissza a fogyasztását – ha tudja -, mert különben tisztán a piaci árat lesz kénytelen fizetni augusztustól. Amint az alábbi árbán érzékeltettük: a fokozódó őszi-téli gázválság miatt a tőzsdei gázárak akár még tovább szárnyalhatnak és a magyar gazdaság megítélése, az EU-pénzekkel kapcsolatos kockázatok miatt egyelőre a forint is gyenge szinteken maradhat. Ha pedig mindezt egybekalkuláljuk, akkor sajnos az jön ki, hogy az őszi-téli hónapokban az átlagfogyasztás feletti részre bizony kilenc-tizenegyszer akkora árat kellhet kifizetnie a lakosságnak, mint eddig.

Az áramot nettó 12-13,3 forint/KWh áron kapja a lakosság a rezsicsökkentés keretében, ami ahhoz igazodott az elmúlt években, hogy a Paksi Atomerőmű termelési költsége éves átlagban nettó 11,5 forint körül volt. A lakossági árampiaci rezsicsökkentés abszolút fenntartható az olcsó paksi áramnak köszönhetően. Sőt, mivel Paks érdemben több áramot képes termelni, mint a lakossági éves fogyasztás, így a már akkor is jóval a termelési költség feletti áramárakon szépen tudott is keresni az atomerőmű, illetve az állami tulajdonos cége. Mindezek miatt nem teljesen világos, hogy a kormány most miért akarja augusztustól a piaci árat ráterhelni azokra a lakossági fogyasztókra, akik az országos éves átlagnál többet fogyasztanak.

Erre két kézenfekvő magyarázat adódik:

• Egyrészt azért, hogy a lakosság amennyire csak tud, ezen a téren is takarékoskodjon. Az ország ugyanis az éves átlagos áramigényének kb. egyharmadát importból szerezi be, ami a mostani extrém árak mellett szintén jócskán rontja a külkereskedelmi és folyó fizetési mérleget, az pedig gyengíti a forintot, ami pedig még drágábbá teszi az importot (lásd fenti öngerjesztő kör és annak megtörési szándéka).
• Másrészt azért, hogy a mérséklődő lakossági áramfogyasztás miatt megmaradó olcsó áramot a Paksot tulajdonló MVM a piacon tudja értékesíteni, jelentős profitot elérve ezen, hogy aztán abból a gázpiaci egyetemes szolgáltatáson elszenvedett masszív veszteségét ki tudja pótolni (lásd a rezsicsökkentett árnak a sokszorosa a piac).

Nagyon valószínű, hogy mindkét magyarázat meghúzódik a drasztikus kormánydöntés mögött, és mindezeket rögzítve érdemes megnézni, hogy a rezsicsökkentett áramár és a piaci áramár most hogyan mozog.

Ha a magyarországi áramtőzsdei másnapi zsinór terméket nézzük (nem ez a legjobb fogódzó az összevetéshez, hanem inkább a havi, és negyedéves zsinórtermék ár idősora lenne az, de az nem áll rendelkezésünkre), akkor az látszik, hogy már tavaly nyártól meglódultak a gázárakkal együtt az áramárak is, és egyre jobban elszakadt a piaci áramár a rezsicsökkentettől. Aztán ez a tavaly téli szezonra odáig fajult, hogy négy-ötszörös lett a piaci áramár a rezsicsökkentetthez képest, majd idén júniustól megindult meredeken felfelé és már hat-nyolc-tízszeres áramáraknál járunk. Emögött az állt, hogy az Északi Áramlat-1 gázvezeték orosz szállítási mérséklése az egész kontinensen jócskán felfelé tolta az áramárat is, mert a gázerőművek az utolsó rugalmas kapacitások, amelyek belépnek az áramtermelésbe, kiszabályozva a hálózatot, és amint láttuk, a gázárak is elszálltak.

Jelenleg a tőzsdei piaci ár holnapra 170 forint/KWh-t jelent, ami tizenháromszorosa a rezsicsökkentett árnak, de ez most egy egyedi napi kilengés, mindenesetre jól látszik, hogy 100-150 forint körüli sávban hullámzik mostanában a tőzsdei áramár, ami sokszorosa a rezsicsökkentettnek, így tehát itt is komoly tehernövekedés elé néz az átlagfogyasztás fölé lógó magyar háztartás. Mivel az áramár erősen függ a gázár pályától, de nehéz jól előrejelezni (mostani határidős áramár pályára pedig nincs adatunk), így az ábráról lehagytuk a következő hónapokra várható helyzetet, de sajnos a fentiek nem sok jóval kecsegtetnek ezen a téren sem. (Portfolio)