Kevesen vették észre: Orbán Viktor bejelentette, hogy Zalaegerszegen kormányzati segítséggel Mindszenty József egykori bíboros-hercegprímásról elnevezett emlékközpontot hoznak létre több milliárdért. De ki volt ez az ember?

Mindszenty (Pehm) József 1892-ben született a Vas megyei Csehimindszenten. Iskoláit Szombathelyen végezte, s itt is szentelték pappá 1915-ben.

Zalaegerszegre 1918-ban a szombathelyi megyéspüspök nevezte ki Pehm Józsefet. Tagja lett a városi képviselőtestületnek is. Politikai nézeteit nem sokáig rejtette véka alá. Már 1918 őszén szervezkedésbe kezdett a Károlyi-kormány ellen. Nem a Tanácsköztársaság ellen, hanem a polgári demokratikus fordulat ellen. 1919-ben Mindszenty Józsefet nem a bolsevik hatalom, hanem a Károlyi-kormány tartóztatta le a demokratikus államrend elleni aknamunka miatt, helyezte házi őrizetbe, s majd néhány hónap múlva a Tanácsköztársaság terrorja idején engedik szabadon! Ekkor tért haza szülőfalujába, Csehimindszentre.

Már 1918 karácsonyán megalapította a Zala-megyei Újság című lapot, amelynek kezdetben ő volt a főszerkesztője és a 2. világháború végéig a zalaegerszegi plébánia által fenntartott cég adta ki, s mindvégig Mindszenty határozta meg a lap szellemiségét. Hasábjain a keresztény-nemzeti eszme radikális, da nem horthysta, hanem Habsburghű vonulatát képviselte, harsány antiszemitizmussal kísérve. „Azt hittük, hogy az a Friedrich István [az ellenforradalmi rendszer első miniszterelnöke]… megért bennünket és kifejezi a mi akaratunkat, ami az egész világ akarata is: és megtisztítja ezt a nyomorúságos hazát a betolakodó kellemetlen vendégseregektől. Azt hittük, hogy az a nemzetrontó, vallásmételyező galíciai zsidó horda, amelyik elözönlötte sáska módra hazánkat, végképpen megszűnik itt létezni. Azt hittük, hogy ez a bűzös fekély, az a förtelmes gennyező seb, amit egyszerűen zsidónak hívnak Magyarországon – orvosi műtét alá kerül…”
„Vigyázzatok az újsággal” című brosúrája, amelyet a „destruktív”, azaz zsidó–liberális–szabadkőműves sajtó ellen írt a keresztény sajtó védelmében, s amelyet Zalaegerszegen széles körben terjesztettek. Ebben a zsidó származású magyar írókat, művészeket, újságírókat – Molnár Ferencet, Bródi Sándort, Szomori Dezsőt, Szép Ernőt, Ignotus Pált, Lengyel Menyhértet stb. – a nemzet ellenségének nevezte, akik destruktív módon rombolják a társadalom erkölcseit, összetartó erejét. Vajon ki lesz-e állítva a Mindszenty Emlékközpontban ez a röpirat, s ha igen, akkor vajon hogyan fogja azt elmagyarázni, hogy „A Pál utcai fiúk” egy a magyar társadalom erkölcseit romboló, destruktív mű?

Zalaegerszeg város ünnepségein rendre megtagadta a katolikus ceremóniát, ha azon a város protestáns lelkészei is vele egyenrangú szerepben vehettek részt. Lapja sajtótámadást indított azok ellen a zsidó kereskedők ellen is, akik katolikus ünnepnapon nem zárták be a boltjukat, holott erre semmi nem kötelezte őket, egy ízben pedig türelmetlensége a tettlegességig fajult: 1922-ben a nyílt utcán ütött arcon egy embert, mert az nem vette le előtte a kalapját. Az esetből bírósági ügy lett, melynek eredményeként a város plébánosát testi sértésért 200 korona pénzbüntetésre ítélték.

Az 1920-as és 1930-as években pártpolitikai szerepet is vállalt. Bizalmasa volt Fangler Béla, aki az egyik zalai választókerület képviselőjeként 1920. április 19-én a nemzetgyűlésben zsidótörvény megalkotását követelte, s mindjárt be is terjesztette a magyarországi zsidóság jogfosztására irányuló javaslatát. Ebben zsidókataszter felállítását kezdeményezte, amelynek a legszélső katasztere elképzelése szerint a következőképpen festett volna: „Az első osztályban lévőktől elsősorban el kell vonni a vagyont tökéletesen, 100 %-ra. Sem az első-, sem a másodosztályú zsidó cselédet nem tarthat, az üzlethelyiséget tőle el kell venni, lakásába úgy be kell szorítani, hogy csak egy kis szobája maradjon meg, minden egyéb mellékhelyiség nélkül.”

Az 1930-as évek második felében, az első zsidótörvény megjelenésekor azt fanyalogva fogadta, ugyanis túl kevésnek tartotta: „A zsidókérdés tehát végre a megoldás útjára kerül. … Megvalljuk a törvényjavaslat minden jó szándéka ellenére kezdő lépésnek sem teljesen kielégítő.”

Később, veszprémi püspöksége idején, a püspökség által kiadott „keresztény politikai lap”-ról, a deportálások idején azt írja Kiss György romándi plébános a püspökének írt felháborodott hangú levelében, hogy „a lapnak a zsidókérdésben elfoglalt álláspontja … egy hajszálnyival sem maradt alul a legvéresebb szájú ún. szélsőjobboldali kiadványok hangja mellett!”

„A zsidókérdést mi szociális, gazdasági és világnézeti kérdésnek tekintjük… Az általunk támogatott kereszténypárt hozta létre az egyetlen fajvédő törvényt, a numerus clausust, viselve annak ódiumát mind a mai napig.”

Tehát a politikai nyilatkozata pozitív, előremutató példának említi a numerust clausus törvényt, sőt elismeri, hogy azt a kereszténypárt kezdeményezésére hozták meg.

A világháború után, 1945. október 2-án kinevezte Mindszenty Józsefet a hercegprímási tisztségre. Mindez már a szovjet hadsereg által megszállt országban következett be, ahol a magyar kommunista párt megkezdte tevékenységét a hatalom teljes kisajátítására. Ez ellen Mindszenty, mint a katolikus egyház feje, természetesen mindent megtett. Tevékenységének hatékonyságát azonban rontotta, hogy, finoman fogalmazva, a politikai éleslátás szikrájával sem rendelkezett. Hercegprímási kinevezése után, mint az ország első közjogi méltósága mutatkozott be, amivel kivívta a többi közjogi méltóság megdöbbenését. Egyik első intézkedéseként futárt küldött Habsburg Ottóhoz, amelyben biztosította rendíthetetlen hűségéről, s egyben felajánlotta számára a trónt, megjegyezve, hogyha majd elfoglalja azt, akkor mindjárt szerezzen vissza Magyarország számára néhány vármegyét.

Antikommunista volt, de nem demokrata.

Mindszenty József életművének egy része, az antikommunista kiállása önmagában nem teszi alkalmassá arra, hogy egy demokratikus társadalom számára példaképül szolgáljon, s tiltakozni kell az ellen, hogy az életét bemutató nemzeti emlékhely látogatók százezrei felé sugározzon a fentieket nyilván elhallgató vagy elferdítő hazugságot!
Mindszenty József kanonizálása abba a tendenciába illik, amely megteremteni igyekszik Nyírő József, Prohászka Ottokár, Tormay Cecil, Hómann Bálint és legutóbb Donáth György kultuszát is. A súlyos tévedésnél is több!

24per7.info