A magyar néphitben számos halálra, szerelemre, időjárásra, termékenységre vonatkozó jóslat alakult ki.

• Régen az ünnepi asztal maradékait, főleg morzsáit megőrizték, hogy később szükség esetén emberi és állati betegségeket gyógyítsanak velük. Morzsát akár a gyümölcsfák alá is szórtak, hogy azok termékenyek legyenek következő évben. De olyan babona is van, hogy a karácsonyi asztalról összesöpört morzsát nem szabad kidobni az ünnepek vége előtt, mert így megóvják a ház népét a betegségektől.
• A szemetet sehogy sem ajánlatos kivinni a házból, ugyanis a szeméttel együtt a szerencse is távozik.
• A karácsonyi menü között mákos, lencsés vagy babos fogásnak is kell szerepelnie, mert sok pénzt jelentett annak, aki fogyasztott belőle. Éjjelre mindig hagytak az asztalon a mákos tésztából, hogy a hazalátogató halottaknak, angyaloknak legyen mit enniük.
• Aki pedig halat eszik, az úgy is fog előre haladni a karrierjében, egyenesen előre, mint hal a vízben. Ha a megtisztított hal pikkelyét a pénztárcájába teszi, akkor gazdagság is vár rá a következő évben.
• December 24-én a nők kitakarították és kisöpörték az egész házat, mert egy régi hiedelem szerint az ördög beköltözik mindenhova, ahol kosz maradt.
• A fenyőfát is ezen a napon kell bevinni a lakásba, mert ha hamarabb tesszük, akkor kapzsiságunkkal felhívjuk a gonosz szellemek figyelmét. Viszont az ajtó fölé akasztott friss fagyöngy minden ártó szellemet visszataszít.
• Karácsonykor öltözzön a legszebb ruhájába, de vigyázzon, hogy ne viselj semmi újat, mert az balszerencsét hoz.
• ​Ha már mindenki jóllakott és elhagyta az asztalt, akkor is maradjon egy kis kenyér az asztalon, hogy bőségesen legyen mit enni a következő évben. Éjfélkor egy elfogyasztott alma jó egészséget hoz majd. Vagy éppen diót is törhet, és akinek a diója egészséges, az a következő évben nem lesz beteg, viszont a rossz dió gyengélkedést, betegséget jelez.
• ​Ha karácsonykor víz ömlik a lábai elé, akkor bizony jövőre érkezik a gólya...
• Ha karácsony estéjén gyertyát tesz az ablakba, és hagyja leégni, magához hívja a jó szerencsét.
• A karácsonyfára aggatott gyümölcsök bő termést ígérnek, a csillogó fémgyöngyök, üvegdíszek, papírláncok az édeni kígyót jelképezik.
• Az ünnepi abrosz is sokat számít, főleg akkor, ha szépen hímzett, vagy piros csíkos, mivel a piros az öröm színe.
• Úgy tartják, hogy akik karácsony napján születettek, sohasem fognak szellemmel találkozni, és félnivalójuk sem lesz tőlük. 
• A magyar néphitben számos halálra, szerelemre, időjárásra, termékenységre vonatkozó jóslat alakult ki. Például rossz ómen, karácsony és újév között mosni, mert akinek a ruhája a padláson szárad, hamarosan meghal. Az sem jó, ha a kimosott ruhát rúdon szárítják, mert a jószágok közül elpusztul egy szarvasmarha. Az a lány, aki egy kakast hall kukorékolni, hamarosan meg fog házasodni, viszont szingli marad, aki egy tyúk kotkodácsolását hallja.
• Az időjóslások egyik legismertebbje, a "Fekete karácsony, fehér húsvét" jóslata, vagyis ha karácsonykor nem esik a hó, húsvétkor fog havazni.
• ​Szerencsét hoz, ha zoknikat akasztanak a ház kéményei mellé, bőséges újesztendő ígérkezik.

Kitekintő. Ilyen babonákban hisznek a britek, a csehek, a svédek és a finnek

A briteknél, szenteste nehezen gyullad meg a tűz, az igen kedvezőtlen jel, mert ez rossz következő évre utal. Különösen balszerencsés, ha a karácsonyi fahasábot egy lúdtalpas asszony vagy egy kancsal férfi érintette meg. A karácsonyi fahasábot, egy az előző karácsonykor használt fadarabbal kell meggyújtani, és aki így tesz, annak házába a gonosz nem tud bemenni.

A csehek azt hiszik, szenteste csodák történnek és éjszaka megtudhatják, mit hoz a jövő. Nem kapcsolják fel a lámpákat, míg az első csillag fel nem jön. Az ünnepi asztal lábait összekötik egy kötéllel, hogy megvédjék a házat a betörőktől, sőt, az asztal alá egy tál fokhagyma is kerül, ami erőt ad. Az asztalra egy csupor mézet és páros számú terítéket tesznek, a páratlan szám ugyanis szerencsétlenséget hoz, a méz pedig elriasztja a gonoszt. Továbbá maradékot hagyni, szegénységre utal. A vacsora befejezése előtt nem illik felállni, és aki elsőként áll fel, elsőként hal meg, ezért az a szokás, hogy mindenki egyszerre áll fel az asztaltól. A vacsora után megetetik a háziállatokat, hogy ők se maradjanak éhen.

A svédek az elhunytakért gyertyát gyújtanak, - de ez itthon is szokás - a norvégok a karácsonyfát körbetáncolják, az istállóba pedig egy csésze zabkását tesznek, hogy távol tartsák a gonosz szellemeket.

A finnek szaunázás után meglátogatják elhunytjaikat a temetőkben, és templomba mennek. (Alon.hu)