h i r d e t é s

Katasztrófa lehet abból, ha Oroszország a saját hálózatára köti Európa legnagyobb atomerőművét

Olvasási idő
5perc
Eddig olvastam
a- a+

Katasztrófa lehet abból, ha Oroszország a saját hálózatára köti Európa legnagyobb atomerőművét

2022. augusztus 20. - 07:53

Ukrajna pénteken azzal vádolta meg Oroszországot, hogy lecsatlakoztatná Európa legnagyobb atomerőművét az ukrán villamoshálózatról, beláthatatlan károkat okozva a civil lakosságnak. 

Európa legnagyobbja, a zaporizzsjai atomerőmű egy áprilisi felvételen. - Fotó:Ed Jones / AFP

Antonio Guterres ENSZ-főtitkár az erőmű demilitarizálását követeli, amit Oroszország teljes mértékben elutasít. A nemzetközi kutatók figyelmeztetnek, hogy az erőmű elhasznált fűtőelemeinek tárolása során továbbra is fennáll a csernobili forgatókönyv lehetősége. - írja a Portfolio

Ukrajna pénteken korábban azzal vádolta Oroszországot, hogy nagyszabású provokációt tervez a hatalmas atomerőműnél. Később kijelentette, hogy az oroszok célja, hogy leválasszák a létesítményt az ukrán elektromos hálózatról, és az orosz hálózatra kössék át.

Információk szerint az orosz megszálló erők azt tervezik, hogy a közeljövőben leállítják az energiablokkokat, és leválasztják őket az ukrán villamosenergia-rendszer tápvezetékeiről. Petro Kotin, az Energoatom igazgatója szerint az erőmű leválasztása és visszakapcsolása technikailag nehéz folyamat, azonban erre utaló orosz mozgolódás már látszik.

Az orosz hadsereg jelenleg üzemanyag-szállítókat keres a dízelgenerátorokhoz, amelyeknek az erőműblokkok leállítása után kellene bekapcsolniuk, ha nincs külső áramellátás a nukleáris üzemanyag hűtőrendszerei számára
- áll az ukrán közleményben
Ha a hűtőrendszerek meghibásodnának, a nukleáris reakció lelassulna, de a reaktor nagyon gyorsan felmelegedne. Ilyen magas hőmérsékleten a cirkónium burkolatból hidrogén szabadulhatna fel, és a reaktor elkezdene olvadni

– tájékoztatta a közvéleményt Kotin.

A hűtőrendszereket ellátó dízelgenerátorok meghibásodása esetén is hasonló események láncreakciója indulna be. Szakértők szerint azonban a reaktoroknak otthont adó épületet úgy tervezték, hogy a sugárzást visszatartsa és ellenálljon a nagyobb becsapódásoknak, vagyis a nagyobb szivárgás kockázata ott még mindig korlátozott. A nagyobb probléma a kiégett elemek tárolásában lehet.

A kiégett fűtőelemek tárolói nem mások, mint hatalmas medencék, amelyekben urán fűtőelemek vannak, ezek nagyon forróak. Ha nem pótolják a vizet, akkor az elpárolog. Ha ez megtörténik, akkor a cirkónium burkolat felmelegszik, és kigyulladhat, és akkor rossz helyzetbe kerülünk. Radioaktív izotópok egész komplexumát szabadítjuk fel, hasonlóan Csernobilhoz

- mondta Kate Brown, a Massachusetts Institute of Technology környezettörténésze, utalva a csernobli forgatókönyv eshetőségére.

Oroszország maga is azzal vádolta Ukrajnát, hogy provokációt tervez a kiterjedt atomerőműben. Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes pénteken kijelentette, hogy Oroszország katonai jelenléte a dél-ukrajnai Zaporizzsjai atomerőműnél garanciát jelent arra, hogy nem történik meg a csernobili forgatókönyv még egyszer. Az 1986-os nukleáris reaktorrobbanás során az erőmű hármas blokkja egy tesztfolyamat során a levegőbe repült, és a tíz napig égő grafit határon túlnyúló szennyeződéseket okozott. Ma az egykori erőmű területe lezárt terület, egy betonszarkofág alá rejtve.

Korábban a lövések egy része a kiégett és lehűtőtt fűtőelemek tárolására szolgáló létesítmények közelében csapódott be, egy olyan területen, ahol 174 konténernyi erősen radioaktív anyag van.

Ez az egész atomerőmű területén a leginkább radioaktív rész. A sugárzás, ami innen szabadul fel olyan lesz, mint egy sugárzási felhő, és aztán az időjárás dönti el hogy melyik irányba megy"

mondta Petro Kotin.

Korábban már Moszkva és Kijev egymást vádolta Európa legnagyobb atomerőművének tüzérségi bombázásával, amelyet márciusban foglalt el Oroszország. A létesítményt továbbra is ukrán technikusok működtetik, annak ellenére, hogy jelenleg az orosz vonalak mögött fekszik. A létesítmény hat reaktora közül csak kettő működik jelenleg.

A pénteki nap folyamán videófelvételek kezdtek terjedni az interneten, amelyek azt hivatottak bizonyítani, hogy orosz fegyverzetet tárolnak az erőmű területén. A szabvány orosz katonai járművek az erőmű turbinacsarnokában állomásoznak, alig 130 méterre a reaktoroktól. Antonio Guterres ezzel kapcsolatosan az újságíróknak azt mondta, hogy az erőművet demilitarizálni kell, ez oldhatná meg a problémát. Továbbá felszólította Oroszországot, hagyjon fel az ukrán áramforrás átkötésével.

Nyilvánvaló, hogy a zaporizzsjai áram az ukránoké. Az áramra különösen télen nagy szükség van az ukrán emberek számára. És ezt az elvet teljes mértékben tiszteletben kell tartani

reagált Anotnio Guterres ENSZ-főtitkár az ukrán értesülésekre.

Ukrajna már megkezdte a felkészülést a téli energiahiányra, azonban az erőmű lekapcsolásával nem számoltak, így az tovább súlyosbítaná a válságot, aminek a legnagyobb elszenvedője a civil lakosság lenne. Nemzetközi segélyszervezetek tisztviselői aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy Oroszország ilyen irányú lépése további nehézségeket okozhat különösen Ukrajna keleti részén, és még több embert késztethet arra, hogy külföldre meneküljön.

Tegnap Ivan Necsajev orosz külügyminisztériumi szóvivő elfogadhatatlannak nevezte az atomerőmű körüli terület demilitarizálására vonatkozó ENSZ-javaslatot.

A zaporizzsjai atomerőművet, Európa legnagyobb atomerőművét márciusban foglalta el Oroszország. Az erőmű a Dnyeper partján fekszik, szemben az ukrán kézen lévő parttal. Az oroszokat többször is vád érte azzal kapcsolatosan, hogy az erőmű területére állított tüzérséggel lövik a túlpartot, mintegy nukleáris pajzsként használva a létesítményt. Egy, az erőművet ért rakétatalálat ugyanis beláthatatlan következményekkel járna a környező területek számára.

Az elmúlt hetekben a létesítmény ennek ellenére többször is tűz alá került, ami nukleáris katasztrófától való félelmet keltett.

Oroszország és Ukrajna is egymást vádolta a létesítmény tűz alá vételével.

Igor Kirillov, Oroszország radioaktív, vegyi és biológiai védelmi erőinek vezetője augusztus 18-án azt mondta, hogy az erőmű tartalék támogató rendszerei megsérültek a lövések következtében.

Kirillov elmondta, hogy az erőműben bekövetkező baleset esetén a radioaktív anyag Németországot, Lengyelországot és Szlovákiát is elborítaná.

Putyin, Macronnal folytatott legutóbbi telefonbeszélgetése során ismételten kiemelte az orosz fél vádjait, hogy az atomerőmű ukránok általi bombázása a nukleáris katasztrófa irányába sodorja a világot. A Kreml közölte, hogy Putyin és Macron is hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) küldöttsége minél hamarabb eljuthasson az erőmű területére. Ebben az ügyben Oroszország a támogatását ajánlotta fel.

A zaporizzsjai atomerőmű területének az ukrán hadsereg általi szisztematikus bombázása nagyszabású katasztrófa veszélyét teremtette meg, amely hatalmas területek sugárszennyezéséhez vezethet

– mondta Putyin a francia elnöknek.

A nemzetközi közvélemény aggódalmát jelzi az is, hogy már Recep Tayyip Erdogan török elnök is bejelentette, hogy közvetítő tárgyalást kezdeményez az orosz és az ukrán fél között. Erdogan kihangsúlyozta az interjújában, hogy Oroszországnak el kell távolítani minden aknát, amit az erőmű területére helyezett el. Ez Zelenszkij legfőbb követelése és Erdogan mindent megtesz ennek érdekében, ígérte az ukrán elnökkel való lembergi találkozója után.

Meg fogjuk vitatni ezt a kérdést Putyinnal, és külön meg fogjuk kérni, hogy Oroszország tegye meg, amit meg kell tennie a világbéke szempontjából fontos lépésként

- mondta Erdogan. (Portfolio)


Kommentelne? Kattinson ide!

h i r d e t é s