Keményen dacol a V4 Brüsszellel
Meddig tartható Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország erős szövetsége migránsügyben, illetve valóban sikertörténet volt számukra a februári csúcstalálkozó?
V4-vezetők közös platformon: Bohuslav Sobotka (balról) cseh, Robert Fico szlovák és Orbán Viktor magyar miniszterelnök Fotó: Vladimir Simicek / Europress/AFP
Egyértelműen csupán az állítható, hogy a visegrádi négyek keményen nekifeszültek Brüsszelnek - írja a Magyar Nemzet.
Szigorú ellenőrzés az EU külső határain, a nyitott kapuk politikája és kvótarendszer helyett a migránsoknak a konfliktuszónák közelében tartása. A visegrádi országok meggyőződése, ez a legjobb forgatókönyv a kérdés megoldására. Brüsszel szerint azonban humanitárius katasztrófához és az európai egység megbomlásához vezetnek a külön utas megoldások. Közben a közép-európaiak soha nem látott egységbe kovácsolódtak a hangadó kánon ellenében.
A V4 álláspontja nem népszerű
De mit szólnak mindehhez az EU fővárosában? Sokan most kapják fel először a fejüket a visegrádi négyek (V4) említésére. Holott a visegrádiak most ünnepelték negyedszázados évfordulójukat, és többször hallatták uniós szinten is közös hangjukat. Migránsügyben bemutatott egységük azonban korántsem váltott ki elismerést. „Ha Nyugat-Európában közvélemény-kutatást rendeznénk a visegrádiak álláspontjáról, aligha volna hízelgő a végeredmény” – jegyezte meg lapunknak az Európai Tanácsban dolgozó, a csúcstalálkozók előkészítésében jártas svéd forrásunk. Mint mondta, „előfordul, hogy egyes országok bizonyos ügyekben közösen érvényesítik érdekeiket, ám itt olyan kérdésről van szó, ahol sokan azt érzik, elvárható lenne az »új« tagállamok részéről némi kompromisszumkészség”.
Nem vezet semerre a külön utas javaslat?
Dimitrisz Avramopulosz menekültügyi biztos erre is utalt a bel- és igazságügyi tanács csütörtöki ülésén, amikor hangsúlyozta: a jelenlegi kritikus helyzetben, amikor emberi életek, illetve az EU egysége forog kockán, a külön utas javaslatok nem vezetnek sehová. Igaz, a görögöket most nem kevésbé bosszantják az osztrák és a nyugat-balkáni nyilatkozatok, amelyek a minap Bécsben, a görögök kihagyásával rendezett menekültügyi konferencián hangzottak el. Finom vagy kevésbé finom utalások akadnak bőven, ez utóbbira példa a finn pénzügyminiszter e heti Twitter-bejegyzése a magyar kormány kvótaügyben felvetett népszavazási javaslatával kapcsolatban. „Nekünk is népszavazást kellene tartanunk? – írja Pasi Rajala, meg is fogalmazva a lehetséges kérdést: – Egyetért-e ön azzal, hogy Finnország és mások 22 milliárd eurót fizessenek Magyarországnak a strukturális alapokon keresztül, illetve 3,45 milliárd eurót vidékfejlesztésre?”
Kvótaügyben nem tudtak áttörést elérni
Bár a visegrádiak érdekérvényesítését támadó megjegyzések a külföldi cikkekhez fűzött kommentekben is röpködnek, azt svéd forrásunk leszögezi: ez nettó populizmus, amelynek hangjai nem érzékelhetők az állam- és kormányfők egyeztetésein. „A V4 vezetői között meglévő jó személyes kapcsolatoknak jelentős szerepük van abban, hogy Közép-Európa migránsügyben most ilyen egységesen kiáll. Nem mondanám, hogy a V4 megítélése Brüsszelben rossz volna, de érezhető bizonyos feszültség vele kapcsolatban. Igaz, nem olyan erősen, mint például tavaly nyáron, amikor Magyarország kerítést épített.”
Tagadhatatlan, az európai politika is mindinkább magáévá teszi Orbán Viktor álláspontját a szigorúbb határellenőrzésre vonatkozóan. De az is jól látszik, kvótaügyben nem tudtak áttörést elérni. Ám egyre gyakrabban hangzik el, akik nem vesznek részt a migránsok befogadásában, azok számoljanak az uniós érdekérvényesítés során ennek későbbi következményeivel is.
