h i r d e t é s

"Kevesebb iskola, több Fidesz-szavazó"

Olvasási idő
5perc
Eddig olvastam

"Kevesebb iskola, több Fidesz-szavazó"

2022. május 29. - 06:22

Bojár Gábor: minél kevésbé képzett a magyar társadalom, annál többen szavaznak a Fideszre

A kép illusztráció! - Forrás: Beliczay László/MTI Zrt. Fotószerkesztõség

Orbán Viktornak abszolút tudatos stratégiája az oktatás lezüllesztése – mondta a Hírklikknek Bojár Gábor. A Graphisoft és az Aquincum Institute of Technology magánegyetem alapítója, és nem mellesleg a reáltárgyakat oktatók Rátz Tanár Úr-életműdíjának egyik alapítója szerint tudatosan rontják el a pedagóguspálya vonzerejét, azért, hogy a tehetségek ne menjenek el tanítani. Minél kevésbé képzett ugyanis a magyar társadalom, annál többen szavaznak a Fideszre. Úgy véli, ez olyan bűn a nemzet ellen, amit elképzelni sem lehet, hiszen egy lezüllesztett oktatás visszaépítésére 100 év is kevés lehet.

– Az ön eredeti foglalkozása fizikus. Szerette a fizikát? 

– Nagyon szerettem a matematikát, de a fizikát még jobban, megfogott. Igazából Holics László tanár úr szerettette meg velem az Apáczai Csere János Gimnáziumban. (Egyébként most lesz az 55 éves érettségi találkozónk, ő pedig, bár már 90 éves is elmúlt, de eljön a találkozóra.) Ezért mentem fizikus szakra, az ELTE-re, ahol nagyon szerettem a fizikát, de fizikusként nem dolgoztam soha. Kutató szerettem volna lenni, és a nagy célom az volt, hogy feloldjam az általános relativitáselmélet és a kvantumelmélet közti ellentmondást, ami eddig még senkinek nem sikerült. Ez volt a nagy álmom, de nem voltam annyira jó fizikus, hogy igazi kutatói állást kapjak.

– Azt mondják, hogy az oktatásban a reáltárgyak világszerte háttérbe szorulnak. Ön szerint mi ennek az oka?

– Nem tudom. A tippem az, hogy másutt többet lehet keresni. Persze, attól függ, hogy mit tekintünk reáltárgynak. A matematikusok például, ha átmennek brókercégekhez, ahol a tőzsdei mozgásokat matematikai modellekkel elemzik, rengeteget tudnak keresni. A fizikusok nem annyira.

– A kémia meg a biológia esetében is ez a helyzet?

– Az az érdekes, hogy a kémia, meg a biológia szerepét is átveszi az informatika. Nézzük meg például a gyógyszeripart, amelyik a legnagyobb foglalkoztatója a biológusoknak és a vegyészeknek. Azt mondják, hogy már ott is több informatikust „használnak”, mint vegyészt. Azért, mert a kémiai kísérleteket most már számítógépen modellezik, a számítógépen való modellezés pedig sokkal több informatikai tudást igényel.

– Magyarországon azonban az idén országosan összesen 22-en jelentkeztek fizika, és 25-en kémia szakos tanári képzésre. Mennyire riasztó ez?

– Ennek van egy borzasztóan egyszerű oka, iszonyatosan lezüllesztették a pedagógusi pályát, eltűnt a vonzereje. A tanárok rendkívül alulfizetettek, miközben borzasztóan túlterheltek, most még a közalkalmazotti státuszt is elveszik tőlük. Orbán Viktornak abszolút tudatos stratégiája az oktatás lezüllesztése. Nem arról van szó, hogy nincs rá pénz, vagy olyanokat nevez ki, akik nem értenek hozzá, hanem tudatosan rontják el a pedagóguspálya vonzerejét. Azért, hogy a tehetségek ne menjenek el pedagógusnak.

– Miért?

– Nagyon egyszerű oka van. Ha megnézzük a választási demográfiát, akkor pontosan látszik a korreláció: kik szavaztak az ellenzékre, és kik a kormánypártra. Ahogy megyünk lefelé a képzettségi szinten, egyértelmű a kormánypárti szavazók növekvő aránya. Ahogy pedig megyünk fölfelé, egyre csökken, és nő az ellenzéki szavazók aránya. Ez évek óta látszik, és ezt fölismerve egyértelmű, hogy a választás megnyerésének fő stratégiája a Fidesz részéről az oktatás tudatos lezüllesztése. Mert minél kevésbé képzett a magyar társadalom, annál többen fognak a Fideszre szavazni. Ez egy teljesen világos tendencia, úgyhogy szándékosan züllesztik le az oktatást. Ez olyan bűn a nemzet ellen, amit elképzelni sem lehet, hiszen egy lezüllesztett oktatás visszaépítése 100 év. Mindenki arról beszél, hogy az egészségügy milyen szörnyű helyzetben van. Ám, ha mondjuk, lenne egy olyan erő, amelyik rendbe akarná tenni az egészségügyet, azt öt-tíz év alatt meg tudná csinálni. Az oktatást nem lehet rendbe tenni öt-tíz év alatt. Az oktatás a pedagógusokról szól, és ha tönkreteszik a pedagóguspálya vonzerejét, annak a visszaépítése nagyon hosszú idő. Sok idő eltelik addig, amíg a fiatalok elkezdenek azon gondolkodni, hogy érdemes pedagógusnak menni, és a tehetségek el is mennek majd tanítani. Az sok évtized még, mire azok is kinevelnek majd újabb tehetségeket, megjavul a pedagóguspálya vonzereje, és annak is megjelenik majd az eredménye. Vagyis az, hogy jól képzett gyerekek kerülnek majd ki az iskolából, legalább egy évszázad!

– Pedig ön sokat tett azért, hogy legyen a pedagóguspályának vonzereje, sőt, elsősorban a reáltárgyak oktatóinak legyen vonzó a pálya, hiszen az ön cége, a Graphisoft 2001-ben egyik alapítója volt – az Ericsson Magyarország és a Richter Gedeon Nyrt. mellett – a Rátz Tanár Úr-életműdíjnak. A másfél millió forinttal járó díjat az Alapítvány a Magyar Természettudományos Oktatásért – amely gondozza – azóta is évente két-két matematika-, fizika-, kémia- és 2005 óta biológiatanárnak ítéli oda. De lassan nem lesz kinek átadni a díjakat…

– Azért szeretnénk továbbra is kiosztani, mert néhány hős mindig van, olyan, aki elhivatottságot érez, és folytatja ezt a munkát. Nekik szeretnénk „PR-t” teremteni, hogy mások is lássák, érdemes ezt csinálni, mert vannak hősök. Az ő megbecsülésüket szeretnénk valahogy tudatosítani a társadalomban, ezért dolgozunk a Rátz Tanár Úr-díjon.

– Miért Rátz Tanár Úr-díj, miért ez a neve?

– A név az én ötletem volt, de nem tudtam, hogy a Fasori Gimnáziumban létezett egy kiváló matematikatanár, Rátz László, akinek a keze alól több Nobel-díjas: Wigner Jenő fizikus, és a számítástechnika alapjait megalkotó Neumann János is kikerült. Előttem Molnár Ferenc műve, A Pál utcai fiúk lebegett, ami gyerekkoromban – mint sok gyereket – nagyon megfogott. Az volt a kedvenc gyerekregényem. Abban pedig Nemecsek és Boka tanárát úgy hívták, hogy Rácz tanár úr. Van benne egy olyan jelenet, hogy a már haldokló, látomásokkal küzdő Nemecseket Boka kíséri haza, és akkor Nemecsek az üres utcában egyszer csak megemeli a kalapját. Boka, mivel nem volt ott senki megkérdezi tőle, hogy kinek köszönt, és ő azt mondja: „Rátz tanár úrnak”.  Ez a jelenet nagyon megmaradt bennem, és én arról a Rátz tanár úrról akartam elnevezni a díjat, akinek Nemecsek megemeli a kalapját. Később derült csak ki, hogy a Fasori Gimnáziumban volt egy ilyen nevű, nagy hírű tanár.

– A történet önmagáért beszél. De térjünk vissza napjainkba, mi a véleménye arról, hogy Csák János, a kulturális és innovációs miniszteri poszt jelöltje a vállalkozásfejlesztési bizottsági meghallgatásán úgy vélte, azt a problémát, amelyet a kémia-, biológia- és fizikatanárok hiánya világszerte jelent, komplex reáltárgyak kialakításával lehet kiváltani. A komplex reáltárgyak nem fából vaskarika?

– Nagyon egyszerű, ha ezt a három tárgyat összevonják és egy tárgyként, mint természettudományt tanítják, akkor harmadannyi tanár kell.

– Lehet, de meg lehet-e így tanulni ezeket a tárgyakat?

– Nem. De ők nem is akarják, hogy a diákok megtanulják. Nem arról van szó, hogy lehet-e jobban csinálni, hanem arról, hogy tudatosan rombolják.

– Ön szerint mit lehetne tenni azért, hogy a gyerekekben fölélesszék az érdeklődést e tárgyak iránt?

– Fogalmam sincs. Kormányt kellene váltani.

 



Bojár Gábor - Forrás: RTL.hu

Bojár Gábor, a Millenium Intézet tanácsadó testületi tagja. A vele készült interjú eredetileg a hirklikk.hu-n jelent meg 2022. május 23-án. / milleniumintezet.hu


 

Kommentelne? Kattinson ide!

h i r d e t é s