Ezzel szemben Allah (SWT) ismeri a múltat, jelent és a jövőt, annak minden részletével együtt. De még valamit ismer. Egy olyan teret, amit ember nehezen fog fel. Azt is ismeri, ami lenne, ha bekövetkezne és ami lett volna, ha bekövetkezett volna. Egy olyan fikciós jövőt is ismer, ami egy fikciós múlttal párosul. Tudom ez így nehezen érthető, de ott áll a példa a Korán Kahf (Barlang) Szúrájában.

Azt a részt talán ismerjük, hogy Mózes találkozik Khidr-el, aki Isten küldötte és Isten inspirációja alatt áll. Három esemény történik velük. Az egyik esemény az, hogy Khidr megöl egy ifjút. Mózes nem érti, türelmetlenül várja az okot. De az ok nem ember által felfogható térben van. Majd, amikor eljön az idő, Khidr elmondja az okot. Ha a gyermek felnőtt volna, garázda bűnöző vált volna belőle, aki a szüleit is megölte volna. Khidr Allah sugallatára véget vetett a fiú életének, hogy mindez a baj be ne következzen és a szülők helyette egy jó gyermek áldásában részesüljenek.

Nekivágtak, míg egy ifjúval nem találkoztak és ő megölte őt. Mondta (Mózes): „Megöltél egy ártatlan embert, ki nem vette el más életét? Hallatlan dolgot tettél!” Korán 18:74)

Ami az ifjút illeti, szülei hívők és attól tartottunk, hogy bántani fogja őket zsarnokian, tagadón. (Korán) 18:80

Ez az eset még az előzőnél is kegyetlenebbnek látszik. De a veszély itt nagyobb volt. Khidir tudta, hogy az ifjú egy potenciális apagyilkos volt. Szülei nemes lelkű, erényes emberek voltak, akik szeretetben felnevelték őt. Lehet, hogy már elkövetett egy gyilkosságot, rablást, ami miatt menekülnie kellett.

„Azt akartuk, hogy Uruk cserébe jobbat adjon nekik, mint ő, aki erényesebb és szeretetteljesebb.” (Korán 18:81)

A fiú törvényen kívüli élt, aki veszélyt jelentett a társadalomra és állandóan bánatot okozott szüleinek. Még ezzel együtt sem lehetett volna igazolni Khidir cselekedetét, ha ő ezt saját jószántából tette volna. De nem így volt. Láthatjuk, hogy ettől kezdve többes szám első személyben fogalmaz, ami jelzi, hogy Khidir egy magasabb hatalom ítéletét hajtotta végre. A társadalmat egy veszélyforrástól és szüleit szomorúságuk forrásától szabadította meg. Ez a magasabb hatalom a szülőknek egy jóravaló, szerető gyermeket ígért a gaztevő helyébe.

Tudom, most az emberek zöme a történet morbiditásán akad ki, ami egy gyermek meggyilkolását jelenti. Hivatkoznak majd emberi jogokra, Iszlám brutalitásra, meg minden másra, csak azért, mert agykapacitásuk nem fog fel valamit, amit ez a pár vers mond. A Kahf (Barlang) szúra jelentős része misztika és példabeszédekből áll. Egy következő részben a Szúra háttértörténetét is ismertetem.
Ezeknek a történeteknek sosem az első jelentése a valós mondanivaló, hanem a rejtett. Jelen esetben Khidr, aki Allah parancsát teljesíti megrongál egy hajót, látszólag ok nélkül. De csak egy idő múltán derül ki, hogy miért tette. A hajó a szegényeké volt, amit egy nagyúr el akart venni tőlük, de így megrongált állapotban a nagyúrnak már nem kellett. A szegények azt meg tudták javítani és megélhetésük továbbra is biztosított maradt.
Majd Khidr Mózes segítségével visszaépített egy leomlott falat. De ezt azért tette, mert a fal alatt kincs volt elásva és ha tovább omlik a fal, felszínre kerül a kincs és olyan emberek kezébe kerül, akik nem érdemesek rá. A kincs az árváké, amit öreg szüleik ástak el haláluk előtt. Az árváknak még fel kell nőniük ahhoz, hogy megtalálják jogos tulajdonukat. Addig a kincs a fal alatt védve maradt.
A harmadik történet, pedig az említett fiú esete, akit Khidr megölt.
És nem a hajóról, árvák kincséről és megölt gyermekről szólnak a versek. Az anyagi világra csökevényesedett agyunk nehéz helyzetben van. Különösen akkor, ha még az értés képességét is elveszik tőle, mert mindent más magyaráz egy koncepció szerint, így le vagyunk szoktatva az értés megtanulásától. Pedig az értelem beszűkítése saját világunk bezáródásával jár.

Mózes a fáraó udvarában megkapta korának azt a tudását, amit ma a NASA adna. Tehát az anyagi világ által adható legtöbbet kapta Mózes. De ahhoz, hogy próféta lehessen, ez nem elég! Mert egy próféta nem láthat csak egy ilyen szűk világot. Khidr-el való találkozása azt célozza, hogy Allah utat nyit Mózes előtt egy olyan tér megértéséhez, aminek nem érdemes keresnie azon nyomban materiális okait. Várja ki az időt, amikor az okok magukat feltárják. Ez nem így van a ti életetekben is? Sokszor nem később látjátok-e meg életetek történésének valós okait? Mégis, amikor az életesemények bekövetkeztek, minden marhaságot kitaláltatok, hogy magatokat magyarázatokkal lássátok el. Fölösleges volt. Csak ki kell várni és láthatóvá válnak a valódi motivációk.

Íme, Allah tudása és egy példa egy általa ismert világról. Ez talán példa arra is, hogy fogadjuk el: rengeteg világ van, amit nem ismerünk. Egy fogorvos számára csak két ember létezik: akinek fáj a foga és akinek nem. Egy ügyvéd számára: akinek van jogi problémája és akinek nincs. Sajnos mi, muszlimok is beszűkültünk: csak muszlimokat és nem muszlimokat látunk. Ez hiba! Torz szemléletek kialakulásához vezet. Ha levetjük agyunkról az értést megkötő abroncsokat és felfogjuk a számokkal nem leírható tereket, szinteket, akkor látjuk, milyen aprók vagyunk és Allah milyen hatalmas!