• Tizenhat évig csaknem professzionális szinten foglalkozott labdarúgással 
• Már középiskolás korában az iszlamista politikai irányzat támogatója lett.
• 1985-ben a Jólét Pártjának Isztambul tartományi elnökévé választották. 1997-ben a pártot alkotmányellenesnek minősítették és betiltották, de Az Erény Pártja néven újjászerveződött, melyet 1999-ben ugyancsak alkotmányellenesnek minősítettek.
• 1998-ban Erdoğant vallási gyűlölet szításáért tíz hónap fogházra ítélték
• Erdogan Törökország miniszterelnöke volt 3 cikluson át: (2003–2007), (2007–2009) és (2011–2014)
• 2014-óta Törökország köztársasági elnöke 
• Az ellene szervezett és elbukott katonai lázadás (önpuccs?) után kegyetlenül leszámolt vélt vagy valós ellenségeivel. Nagyarányú tisztogatást hajtott végre a hadseregben; több ezer bírót és több ezer tanárt felfüggesztett az állásából. A puccskísérlet után Erdoğan három hónapos szükségállapotot vezetett be, és felfüggesztette Törökországban az Emberi Jogok Európai Egyezményét. 4-ról 30 napra emelték azt az időszakot, amíg vádemelés nélkül őrizetben lehet tartani a letartóztatottakat. 
• A puccskísérlet másnapján leváltottak 2700 bírót, a török hatóságok néhány napon belül a letartóztatott több mint 6000 katona és rendőr mellett több tízezer tanárt is elbocsájtottak vagy őrizetbe vettek, felszámoltak 1200 egyesületet, betiltottak 19 szakszervezetet, bezárattak 15 egyetemet és 35 orvosi intézményt.
• Pár napon belül megkezdődött a nagyarányú tisztogatás a török médiában is: Erdoğan kormánya 131 médiumot (televíziókat, rádiókat, nyomtatott sajtótermékeket, kiadókat, hírügynökségeket) záratott be. Később újabb – főként kisebbségi – médiumot zárattak be „terrorizmus ellenes lépésként”, köztük gyermekcsatornát is.
• Az Erdoğan adminisztráció azokat is eljárás alá vonta és letartóztatta, akik az interneten hozászólásaikban megsértették az ország vezetőit, de a bebörtönzéshez elég volt az is, ha valaki nyilvánosan kifejezte ellenérzéseit Erdoğan ellen.
• A török belügyi tárca adatai szerint 2016. július 15. és 2017. április eleje között 113 260 embert vettek őrizetbe az országban „a puccskísérlet miatt”.
• 2017. április 16-án népszavazást tartottak Törökországban, amely alapján Erdoğan a továbbiakban elnöki rendszerben a korábbinál is nagyobb hatalommal kormányoz.
• 2017. április 26-án újabb 3224 ember ellen adtak ki elfogatóparancsot azzal a váddal, hogy közük van az Erdoğan által a júliusi puccskísérlet felelősének tartott Fethullah Gülen hitszónokhoz. Közülük 1013-at vettek aznap őrizetbe. Három nappal később, 2017. április 29-én Törökországban blokkolták a Wikipédiát, mert az elnök cikke kritikát tartalmazott. Ugyanezen a napon újabb 1628 embert vettek őrizetbe az országban.

(Katalin Jánosi / Facebbok)