h i r d e t é s

Kiderült: többet betegek a fizikai dolgozók, mint a szellemiek

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam

Kiderült: többet betegek a fizikai dolgozók, mint a szellemiek

2018. július 08. - 07:53

 

Az életkor előre előrehaladtával a betegség miatti munkából való távollét is gyakoribbá válik, de a végzett munka típusa is szoros kapcsolatban áll, hogy ki mennyit hiányzik a munkahelyéről.

A megterhelő fizikai munka növeli a foglalkozási betegség miatti távollét valószínűségét, de a fizikai munkakörben dolgozókat a szellemieknél jóval nagyobb valószínűséggel érheti ugyancsak táppénz kényszerű igénybevételével járó baleset - derült ki a KSH kutatásából. Betegállományban kétszer olyan hosszú időt töltenek a fizikai dolgozók, mint a szellemiek. Érdekes tény, hogy a vállalat mérete is befolyásolja a távollétet: minél nagyobb létszámot foglalkoztat egy vállalkozás, annál több a betegség miatt kieső napok átlagos száma. - írja a Portfolio

A versenyszférában 2016-ban összességében a hivatalos (munkarendszerinti) munkanapok 14,1%-ában nem dolgoztak szabadság, betegség, igazolt vagy igazolatlan távollét miatt. A betegség miatti távollét hossza ugyan 2011-hez képest nőtt, ám nagyobb időszakot figyelembe véve csökkenő tendenciát mutat. 

A munkarend szerint teljesíthető munkanapok és az ezeken ténylegesen teljesített munkaidő között 2016-ban átlagosan 39,1 nap különbség volt a megfigyelt körben, azaz ennyi napot töltöttek távol munkahelyüktől a munkavállalók - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) felméréséből.

Az életkortól mind a szabadság, mind a betegség miatti távollét hossza függ: a szabadságon eltölthető idő hossza a munkaviszonyban töltött idő hosszával együtt nő, mint ahogy az életkor előrehaladtával a betegség miatti távollét is gyakoribbá válik.

Ugyancsak lényeges tényező a nem, mivel jellemzően a nők veszik igénybe a gyermekek betegsége idejére járó táppénzes időt, illetve a gyermekek után járó pótszabadságot.

A végzett munka típusa a végzettséggel áll szoros kapcsolatban: 

a megterhelő fizikai munka növeli a foglalkozási betegség miatti távollét valószínűségét, de a fizikai munkakörben dolgozókat a szellemieknél jóval nagyobb valószínűséggel érheti ugyancsak táppénz kényszerű igénybevételével járó baleset.

2016-ban - a korábban vizsgált évekhez hasonlóan - a versenyszférában dolgozó fizikai és szellemi foglalkozásúak között a szabadságon töltött idő tekintetében érdemi eltérés nem volt, a 0,7 napos különbségből 0,1 napot eleve a tanulmányi szabadság magyaráz, amit jellemzően a szellemi munkakörben dolgozók vesznek igénybe. A fennmaradó eltérés részben a korösszetételből, részben abból következik, hogy a szabadságot a szellemi munkakörben dolgozók maradéktalanabbul ki tudják venni, mint a termelési keresztmetszet szűkösségében közvetlenebbül érintett fizikaiak.

Ahol igazán jelentős a különbség a két csoport között, az a betegállományban töltött idő átlagos hossza. Az ilyen okból kieső munkanapok száma a fizikaiaknál közel kétszerese volt a szellemi munkakörben dolgozókra jellemzőnek. 

Az igazolatlan távollét az utóbbi csoportba tartozóknál minimális, és jóval kevésbé jellemző rájuk a munkarenden kívüli munkavégzés is. Így 2016-ban összességében a versenyszféra legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásainál a szellemi munkakörben dolgozók átlagosan 3 nappal töltöttek több időt munkavégzéssel, mint a fizikaiak.

A versenyszférán belül a szervezet mérete az, ami, némileg meglepő módon, igen erősen determinálja a távollét hosszát - írja a KSH. Az eltérés fő oka itt is a betegszabadságon, illetve táppénzen töltött idő átlagos hossza. Minél nagyobb létszámot foglalkoztat egy vállalkozás, annál több a betegség miatt kieső napok átlagos száma. Így míg 2016-ban az 5-49 fős szervezeteknél dolgozók átlagosan mindössze 3,8 napot voltak táppénzen vagy betegszabadságon (a fizikaiak 4,6, a szellemiek 2,6 napot), addig az 50-249 főseknél ez már 8,7 napnak felelt meg (10,4, illetve 5,7 nap). De ez is jóval alacsonyabb volt, mint a legalább 250 főt foglalkoztató vállalkozásokra jellemző 11,2 nap (14, illetve 7,1 nap).

Mivel ilyen nagyarányú különbséget a munkaerő eltérő összetétele nem indokol, marad magyarázatként a foglalkoztatás eltérő biztonsága. Egy nagyobb méretű szervezetnél a gyakran vagy hosszabb ideig hiányzók pótlása általában nem ütközik nehézségbe, szemben a kisméretű vállalkozásokkal, akik emiatt igyekeznek megválni azoktól, akik sokat vagy nem kellően indokolt okból hiányoznak

- vélekedik a kutatás.

Valószínűsíthető az is, hogy a kisebb szervezeteknél dolgozókra a betegszabadságnak, illetve a táppénzes állománynak a normál szabadsággal történő "helyettesítése" az átlagosnál jellemzőbb. Mivel a betegszabadság idejére a kereset 70, a táppénzen töltött időre pedig 50, illetve 60%-a jár, általánosságban is igaz, hogy rövidebb betegség esetén a dolgozók a szabadságuk terhére maradnak otthon, ami különösen az idősebb, munkavállalókra jellemző.

A betegség miatti távollét nemzetgazdasági ág/ágazatcsoport szerinti különbsége a fizikai dolgozóknál jóval meghaladja, míg a szellemieknél elmarad a szabadságra jellemzőtől. Az előbbi adathoz tartozó szórás 2,4 nap, szemben az utóbbira jellemző 1,0 nappal. Betegség miatt a leghosszabb időt a feldolgozóipar fizikai foglalkozású dolgozói hiányoztak 2016-ban, azon belül is a legtöbbet (16,8 napot) a villamos berendezés gyártása ágazatban dolgozók.

A női többségű textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása ágazatcsoport fizikai dolgozói viszont arányaiban kevesebbet hiányoztak 2016-ban, mint 2011-ben, annak ellenére, hogy a gyerekek betegsége esetén járó táppénz rendszere nem változott. 

A szellemi munkakörben dolgozók betegség miatt a pénzügy, biztosítás és a vízellátás, valamint a szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés nemzetgazdasági ágakban hiányoztak a leghosszabban, átlagosan 8,5 napot, míg a legrövidebb ideig (4,8 nap) az építőipar szellemi foglalkozású dolgozói voltak ilyen okból távol a munkavégzéstől. 

portfolio.hu


 

h i r d e t é s

h i r d e t é s

betöltés..