Úgy tűnik, hogy a német kormány májusi, "felforgató" jellegű anyaga után a most szerdán megjelenő brüsszeli vitaindítóba is beleírják azt a felvetést, hogy 2020 után politikai feltételekhez kössék az uniós támogatások kifizetését. Ez a brüsszeli írásos felvetés elsőre látszólag igencsak ijesztő Magyarországnak és Lengyelországnak, de ez még nem számít hivatalos javaslatnak és egyébként is számos akadálya van ennek az "árukapcsolásnak", ha nem nyúlnak hozzá az EU alapszerződéséhez. Márpedig a múlt pénteki Merkel-Macron tájékoztató nem ebbe az irányba mutatott. Sokkal inkább esélyes, hogy mindez csak a brüsszeli tárgyalási stratégia része: magasra srófolják a tétet és végül új elemként a tagállamoknak "előírt" reformlépések végrehajtásához fogják majd kötni az EU-pénzek kifizethetőségét, amit a 700 fős konferencia közönség jelentős része támogatna is. Eközben elég egyértelmű, hogy az eurózóna jelentősen mélyíteni készül az integrációt és ennek jeleként saját, különálló uniós költségvetés is felállhat, akár saját kincstárral együtt. 

Szerdán írásban is megjelenhet a brüsszeli felvetés

Van vita az Európai Bizottságban arról, hogy a jogállamisági keretekkel összekössék-e 2020 után az uniós támogatások kifizethetőségét, az én személyes véleményem szerint azonban ez nem a megfelelő irány - jelezte a ma kezdődött Hetedik Kohéziós Fórum mai brüsszeli sajtóbeszélgetésén Corina Cretu, az Európai Bizottság regionális támogatásokért felelős biztosa. Ezt az "árukapcsolást" először a német kormány májusi stratégiai anyaga tartalmazta, ami nagy feltűnést keltett Európa-szerte, majd a múlt héten már érkezett olyan sajtóhír, hogy ez az összekötés a most szerdán megjelenő brüsszeli vitaindító anyagban is benne lehet, ami az EU jövőbeli költségvetésének irányait taglalja.

Több mai előadás üzenete mellett az is arra utalt, hogy az "árukapcsolással" kapcsolatos javaslat benne lehet a szerdai anyagban, hogy most Corina Cretu sokkal kevésbé erőteljesen mondta, hogy ő ellenez egy ilyen összekötést, mint június elején, amikor a Portfolio-nak adott interjút. A "puhább hangvételben" persze az is szerepet játszik, hogy az ilyen fórumokon a Bizottság inkább csak begyűjti a véleményeket, nem pedig a saját álláspontját "diktálja".

Az összes EU-pénzt blokkolni kellene

A jogállamisági keretek és az uniós támogatások kifizetésének összekötését firtató újságírói kérdésre Corina Cretu emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság már most is bizonyos (ex-ante) feltételekhez köti az uniós pénzek kifizethetőségét és a makrogazdasági jellegű feltételeket is figyelembe veszik a támogatások kifizetése terén. Emellett a Bizottság évente megfogalmazza az ún. országspecifikus ajánlásokat is, hogy a tagállami reformoknak milyen irányba kellene mennie (igaz ezek csak ajánlások, nem kötelező érvényűek).

Ezen felsorolás után fogalmazott úgy Cretu, hogy

ha lesz is ilyen összekapcsolás, akkor ezt csak olyan mechanizmusokkal szabad elérni, amelyek nem a büntetést helyezik előtérbe, hanem a kétirányú szolidaritást ösztönzik. 
Cretu azt határozottan felvetette: ha lesz ilyen összekötés, akkor ne csak a kohéziós támogatások kifizetését kössék hozzá (blokkolják), hanem mindennemű uniós forrás kifizethetőségét.

Cretu és más előadók jelzése szerint arról is nagy vita van a Bizottságban, illetve az uniós intézményekben, hogy a makrogazdasági kondicionalitást milyen erősen kell összekötni a strukturális és kohéziós támogatások kifizetésével és az uniós biztos azt hangsúlyozta: meg kell találni az egyensúlyt, "a makrogazdasági feltételrendszer nem a büntetésért van, hanem a hatás maximalizálásáért" az emberek érdekében. Hozzátette:

most minden az asztalon van, nincsenek tabuk, megnézzük, hogy mit lehet megvalósítani és mit nem.

Markku Markkula, a Régiók Bizottságának elnöke a sajtóbeszélgetésen három kérést rögzített a 2020 utáni közös uniós költségvetés alakítása során 

• nem lehet csökkenteni a strukturális és kohéziós források arányát a teljes uniós költségvetés főösszegén belül (most kb. egyharmados az aránya)
• továbbra is szükség van arra a három kategóriára, amelybe a fejlettség alapján besorolják az EU 276 statisztikai régióját (az egy főre jutó uniós átlagos GDP/GNI 75%-a alatt, 75-90%-a között, 90% felett, a támogatási alaptól függően). Ez a javaslat azért érdekes, mert a német kormányzati stratégiai anyag éppen ennek eltörlését vetette fel, azaz lineáris támogatási intenzitást vázolt, így a szegényebb régiók arányosan több támogatáshoz jutnának, mint a gazdagok.
• minden régiónak szüksége van a forrásokra (ezt a német papír is felvetette, azaz még a leggazdagabb uniós régióknak is járna a Kohéziós Alap támogatása).

Markku Markkula a javaslatok mellett azt is megjegyezte: nagyon át kell gondolni, hogy milyen szabályrendszerhez kötik hozzá a tagállamok uniós támogatásainak kifizethetőségét, mert az nem jó út, ha egy tagállam kormányzati magatartása miatt annak a tagállamnak a régiói szenvednek az esetleges pénzhiány miatt. El kell tehát kerülni, hogy ha az Európai Parlamentnek nem tetszik egyik-másik tagállam kormányának viselkedése, akkor emiatt a tagállami régiókat is büntessék - rögzítette.

Forró krumplit dobál mindenki

Iskra Mihaylova, az Európai Parlament REGI Bizottságának elnöke azt mondta: a jogállamisági mechanizmus (politikai feltételek) összekötése az EU-pénzek kifizetésével "forró krumpli, amit egymás között dobálunk", mert egyrészt érzékeny a téma, másrészt az ilyen feltételeket nem engedi a jelenlegi uniós alapszerződési keretrendszer sem. Ő többek között azt hangsúlyozta, hogy az EU egy értékközösség, amely a szolidaritáson alapul és a gazdasági környezet sok kihívására az eddigieknél sokkal rugalmasabban és gyorsabban kell reagálnia a strukturális és kohéziós támogatási rendszernek. Szavai szerint nem normális hogy az Európai Parlamentben több hónapba telik, mire egy természeti katasztrófa (pl. portugál erdőtűz) miatt változtatni tudnak a támogatási szabályozáson azért, hogy a bajba jutott tagállamnak valamilyen jogcímen támogatást tudjanak adni.

Szavai szerint az ex-ante feltételek teljesítésének megkövetelése, a makrogazdasági kondicionalitások és az országspecifikus ajánlások, tehát ez a három eszköz együtt elegendő, ezek megfelelő egyensúlyát kell megtalálni ahhoz, hogy az értékközösség jól tudjon működni.

Össze kell kötni a reformokkal

A konferencia plenáris ülésén rövid előadásában Jyrki Katainen, az Európai Bizottság alelnöke többek között azt hangsúlyozta, hogy a következő uniós költségvetés tervezésénél egyszerre rengeteg a bizonytalanság (pl. Brexit), de az biztos, hogy jelentős változások kellenek. Az alábbi irányokat említette: 

• össze kell kötni a támogatások kifizetését a tagállamokban végrehajtott reformokkal (az ex-ante feltételeknek való megfelelés már jelentős előrelépés volt szavai szerint, de ezt tovább kell vinni)
• a gazdasági, ágazati sokkokra való jobb reagálás lehetőségét, rugalmasságot jobban meg kell teremteni a követező büdzsében
• maximalizálni kell a közforrások és uniós források hasznosulását, a felhasználásuk hatékonyságát, és a pénzek kifizethetőségéhez egyszerű szabályrendszer kell.

Moscovici világosan kimondta

Pierre Moscovici, gazdasági és pénzügyi uniós biztos néhány hete mutatta be a gazdasági és monetáris unió elmélyítéséről szóló uniós vitaindítót, de talán még annak tartalmához képest is meglepően határozottan foglalt állást az eurózóna körében létrehozandó belső uniós költségvetésről, az eurózóna pénzügyminiszteri poszt és közös kincstár felállításának szükségessé válásáról. Ezzel együtt arról is határozott szavakat mondott, hogy az uniós kohéziós politika hatékonyságának növelése, a területi különbségek csökkentése érdekében sokkal inkább össze kell kötni a következő pénzügyi keretben a tagállamokban zajló gazdasági szerkezetátalakítási, illetve reformfolyamatokat az uniós források kifizetésével. Moscovoci beszédének főbb üzenetei: 

• a kohéziós politika közelebb hozza a régiókat egymáshoz, a reálkonvergenciát ösztönzi, de ez nemcsak gazdasági, hanem a gazdaságot és a pénzügyeket működtető struktúrák konvergenciáját is jelenti
• az EU-ban még mindig meglévő nagymértékű gazdasági különbségek (pl. a munkanélküliségi rátákban) fenyegetést jelentenek az EU-ra, a stabilitásra
• meg kell fordítani az Európai Unióban látható divergenciát és különösen az eurózónán belüli divergenciát, amelynek az első számú eszköze a beruházások élénkítése, ezt szolgálja a kohéziós politika, illetve a Juncker-terv is (az Európai Stratégiai Beruházási Alap, amelynek a 2020-ig megcélzott beruházás generálási célját 500 milliárd euróra emeli ki)
• sokkal inkább össze kell kötni a következő pénzügyi keretben a tagállamokban zajló gazdasági szerkezetátalakítási, illetve reformfolyamatokat az uniós források kifizetésével
• ezzel párhuzamosan gazdasági és pénzügyi ösztönzők kellenek az euróna integrációjának mélyítéséhez és a zóna tagjainak bővítéséhez
• makrogazdasági stabilizáló keretre, konkrétan eurózóna költségvetésre van szükség, ami kiegyenlítő hatással tud járni, de fontos, hogy ennek a keretnek nem szabad folyamatos pénzügyi transzfert biztosítania a gyengébb tagállamoknak/régióknak, csak a gazdasági ciklusok által indokolt ideig és mértékig kell segítenie a kiegyensúlyozásban
• ehhez le kell folytatni a közös uniós költségvetéssel összefüggő vitákat, hiszen annak egy részét képezné az eurózóna tagjai számára létrehozandó külön eurózóna költségvetés is
• ehhez a demokratikus elszámoltathatósági kereteket is meg kell erősíteni és ezzel párhuzamosan jöhet a közös eurózóna kincstár is

Arra a közönségből érkezett kérdésre, hogy egyszerre lenne EU-27 költségvetés és eurózóna költségvetés is, Moscovici úgy reagált: nincs ellenmondás abban, hogy 

erősíteni kell az EU-27-et és ezzel párhuzamosan az eurózóna 19 tagállamának közösségét is, de kell lennie egy speciális, csak az eurózónának fenntartott keretre, ami kívülről nyitott más tagállamok számára is.

Miért ne lehetne egy olyan költségvetést is az Európai Parlament elé terjeszteni, amelyben van egy elkülönített keret az eurózónának is?

- tette fel a kérdést. Az a cél, hogy legyen egy erős EU-27 és egy szintén erős eurózóna, amely mélyebb integrációra vállalkozik, de fontos, hogy a Bizottság nem akar kétsebességes EU-t, így az a cél, hogy ez a két csoport idővel "találkozzon", azaz az eurót még nem használó országcsoport csatlakozzon az eurózónába.

Így szavazott a közönség

Az uniós kohéziós politika jövőjéről és feltételekhez kötéséről rendezett első panelbeszélgetésen webapp segítségével valós idejű szavazást is tartottak a mintegy 700 fős közönség körében két főbb kérdésről. Az első azt feszegette, hogy mit gondol a szakmai közönség a 2014-2020-as ciklus egyik kulcsfogalmáról, az ex-ante feltételekről (pl. intelligens szakosodási stratégia elkészítéséhez kötötték bizonyos támogatások elérhetőségét): 

• A szavazók 59%-a szerint jó ötlet volt az ex-ante kondicionalitás bevezetése, de túl sok ilyen feltételt épített bele a szabályrendszere a Bizottság
• A szavazók mintegy 26%-a szerint szintén jó ötlet volt, és az ilyen feltételek száma nagyjából megfelelő
• A választ adók 11%-a szerint nem volt jó ötlet ilyeneket bevezetni
• A szavazók bő 3%-a nem tudta, hogy miféle feltételekről van szó.

Különösen érdekes volt annak a szavazásnak eredménye, amely azt a kérdést feszegette: a tagállamokban végrehajtandó szerkezeti reformokhoz kötnék az uniós támogatások (bizonyos részének) kifizetését: 

• A választ adók 46%-a szerint ez szükséges eleme a kohéziós politikának és a gazdasági növekedés élénkítésének
• További 32% szerint jó ötlet lenne ennek a feltételnek a bevezetése, de a gyakorlatban nehézkes a megvalósítása
• További 15% szerint az ilyen feltételek bevezetésének csekély hatása lenne az adott tagállamban végrehajtandó gazdaságpolitikára
• További 7%-nak nem volt határozott véleménye a témáról.

A fentiek alapján és az előadók által elmondott üzenetekből is az körvonalazódik, amit a német pénzügyminiszter már régóta szorgalmaz: az Európai Bizottság által évente megfogalmazott országspeficikus (reformokat javasló) ajánlásokhoz kötnék valamilyen szabályrendszer szerint az uniós támogatások kifizethetőségét a 2020 utáni következő uniós költségvetési ciklusban. Ennek módjáról, a konkrét megoldásokról azonban nem esett szó részleteiben a mai fórumon.

portfolio.hu