h i r d e t é s

Kimondta az EP: Magyarország nem demokratikus ország

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam
a- a+

Kimondta az EP: Magyarország nem demokratikus ország

2022. szeptember 15. - 12:55

Csütörtökön nagy többséggel elfogadta az Európai Parlament a Gwendoline-jelentést, ami azt jelenti: a testület hivatalos véleménye szerint Magyarország egy választási autokrácia hibrid rezsimmel.

A kép illusztráció! - Forrás: atv.hu

Az Európai Parlament csütörtökön nagy többséggel – 433 igen, 123 nem és 28 tartózkodás mellett – elfogadta Gwendoline Delbos-Corfield zöldpárti politikusnak a magyarországi jogállam helyzetéről, az unió alapértékeinek Magyarország általi súlyos megsértéséről szóló jelentését.

A jelentés egy fontos politikai lépés a parlamenttől, ugyanis eddig soha nem fordult olyan elő, hogy egy uniós szerv Magyarországot nem demokratikus országnak nevezze. Márpedig a mostani döntés szerint az Európai Parlament hivatalos véleménye az, hogy Magyarország választási autokrácia hibrid rezsimmel.

Gwendoline Delbos-Corfield Judith Sargentinitől vette át a magyarországi demokrácia állapotával kapcsolatos jelentést az Európai Parlamentben, amelynek akkor is árnyékraportőre volt, amikor az még Sargentinihez tartozott. A Sargentini-féle jelentés azért volt fontos, mert ez volt az alapja a Magyarország ellen elindított hetes cikk szerinti eljárásnak.

Erről az eljárásról itt beszéltünk részletesebben. Magyarország ellen jó ideje folyamatban van, és egyelőre nem látszik, mikor lehet lezárni. Arról is jogi vita van, hogy valójában van-e bármilyen következménye az eljárásnak, ami ellenünk folyik. A magyar kormány egyik kérése volt a pletykák szerint a költségvetési vétó körüli vitában, hogy rendezzék a hetes cikk ügyét. Ez azóta sem történt meg, és igazából azt sem tudni pontosan, hogy mikor záródhat le végre.

A mostani jelentés ennek az eljárásnak gyakorlatilag a frissítése. A Sargentini-jelentés kifejezetten régi jogállami problémákkal foglalkozott, amelyek egy része vagy megoldódott azóta, vagy kifejezetten rosszabb lett, esetleg jelentőségét is vesztette. Delbos-Corfield jelentése viszont ezeket nagyrészt felfrissítette a legújabb fejleményekkel.

Szó van benne például a Meseország Mindenkié című könyv körüli ügyekről, hogy csak egy aktuális példát hozzunk fel. A jelentést készítő küldöttség többször is járt Magyarországon, hogy az érintett szervezetekkel egyeztessen. Arról is szó van benne, hogy 2018 óta, amikor elindították a hetes cikk szerinti eljárást, rosszabbodott a helyzet Magyarországon, amiért a bizottságot és a tanácsot is felelőssé teszik, mert nem léptek fel elég határozottan. Egyben fel is szólítják benne a két szervet, hogy lépjenek fel határozottan, és ne adjanak pénzt Magyarországnak.

Önmagában a jelentésnek nincs következménye a bizottságra vagy a tanácsra nézve.

Politikailag viszont kifejezetten fontos. Az utóbbi években az Európai Parlament az az uniós szerv, amely a leghatározottabban követeli a fellépést Magyarországgal szemben. A parlament egyben a leggyengébb uniós szerv is, de van egy nagyon fontos jogköre: bármikor leválthatja a bizottságot egy bizalmatlansági indítvánnyal.

Ez a politikai nyomás vezetett oda, hogy a bizottság és a magyar kormány nagyon nehezen tudtak eddig megegyezni a jogállami mechanizmussal és a helyreállítási alap pénzeivel kapcsolatban is. Miközben a bizottság és a kormány is törekedett a megegyezésre, az Európai Parlament politikai nyomása kifejezetten erőteljes volt.

A jelentés elfogadásának ezen a héten még fontos szerepe lehet, mert a bizottság vasárnap dönthet arról, mennyi pénz megvonását kéri Magyarországtól. Ez akár kifejezetten jelentős összeg is lehet, ám, ha igazak a hírek, adnak egy kibúvót is.

A tanácsnak ugyanis egy hónapja van a döntésre, amelyet meghosszabbíthat három hónapra. A három hónap lejárta majdnem pontosan egybeesik azzal, ameddig meg kell egyezni a Helyreállítási Alap pénzeiről, hogy ne veszítsük el a vissza nem térítendő támogatásokat. A bizottság alapvetően azt szeretné, ha a magyar kormány elfogadná azokat a törvényeket, amelyeket korábban beígért, és ezek nyomán például felállna a közbeszerzési ügyeket vizsgáló Integritás Hatóság is. A bizottsági időhúzás egyben nyomást is jelenthet Magyarországra, hogy a vállalt változtatásokat tényleg vigye végig. (24.hu)