A Brexit négy éve tartó tragikomédiájának új és döbbenetes szintje az, hogy a brit parlamentben egy kérdésre nyíltan kimondta a brit kormány minisztere, hogy meg akarják sérteni a nemzetközi egyezményként és törvényként funkcionáló uniós kilépési megállapodást és a szerda délután közzétett belső piaci törvényjavaslat tényleg ezt tartalmazza. - írja a Portfolio

Egy több évszázados jogállamban ez elég erős húzásnak számít, ami mögött nyilván Boris Johnson kormányfő nagy taktikázása áll. A nyílt törvénysértést lehetővé tevő javaslat miatt azonnali hatállyal lemondott a brit kormány vezető jogásza, mára hathetes mélypontra esett az angol font a dollárral szemben, és záporoznak az elítélő és józanságra buzdító nyilatkozatok az ír, francia, német és belga fővárosokból. Mivel ez a brit húzás az EU-brit tárgyalások összeomlásához is vezethet, a Fitch Ratings most már alapeseti forgatókönyvnek mondja azt, hogy nem lesz kereskedelmi megállapodás a két fél között, azaz januártól jöhet a hard-Brexit. Közben az Egyesült Királyság felbomlásának veszélyére figyelmeztetnek a walesiek és a skótok, mert az új törvényjavaslat az ő autonómiájukat is jelentősen csorbítaná.

Erős kijelentés a törvényhozás épületében

Hétfőn kiszivárgott és a szerdán délután közzétett belső piaci törvényjavaslattal be is bizonyosodott, hogy egyoldalúan felülírná a brit kormány azt az uniós kilépési megállapodást, amelyet idén januárban ratifikált a brit parlament és az Európai Parlament. Az EU-brit kereskedelmi tárgyalások e heti újabb fordulója tükrében ez nagyon fontos fejlemény, amely annak a veszélyével jár, hogy ezek a tárgyalások végleg befejeződnek. Így a kiszivárgó tervből lett is nagy felzúdulás. Ez azonban azóta folytatódott.

Tegnap délután ugyanis az Észak-Írországért felelős brit miniszter, Brandon Lewis egy kérdésre nyíltan kijelentette a brit törvényhozás épületében, hogy

igen, törvénysértésre készülünk, de csak "nagyon speciális és korlátozott módon", mert más országok sem mindig tartották be a nemzetközi kötelezettségüket, ha változtak a körülményeik.

A kijelentésre éles reakciók érkeztek mind a kormányzó Konzervatív Pártból, mind az ellenzékből, mind a nagyobb uniós országok fővárosaiból. Ezek a törvénysértés elkerüléséről és az éppen elkezdődött EU-brit kereskedelmi tárgyalásokon a bizalom megőrzésének fontosságáról szóltak. A brit kormány közben továbbra is bízik benne, hogy lesz megállapodás.

Szerda délután az erős hivatalos brüsszeli reakciók mellett a Reuters-nek azt jelezte három forrás, hogy egyelőre nem állítja le az EU a tárgyalásokat, mert nem akar abban a színben feltűnni, mintha ő lenne a felelős azért a káoszért, amit valójában a brit kormány generál a belső piaci törvényjavaslatával. A megnyugtatónak tűnő jelzés azonban egyelőre az alapproblémát, a januárban kötött kilépési megállapodás tervezett brit megsértését nem változtatja meg, ami viszont végül alapot adhat a tárgyalások kudarcára, a megállapodás elmaradására.

A belső piaci törvényjavaslat tartalmával, az Észak-Írországra vonatkozó protokollal kapcsolatos tiltakozása jeléül egyébként tegnap hirtelen lemondott a brit kormány vezető jogásza, Jonathan Jones. A walesi és skót vezető döntéshozók pedig azt kritizálták élesen, hogy a törvényjavaslat erősen csorbítaná a saját parlamentjeik és kormányaik döntési kompetenciáját, ami felerősítheti a központi londoni kormánnyal kapcsolatos tiltakozást az emberekben, ez pedig végső soron az Egyesült Királyság egységét sodorhatja veszélybe.

Mi a belső piaci javaslat lényege?

A brit és az európai parlamentek által januárban ratifikált kilépési megállapodás abból indult ki, hogy a január 31-én éjfélkor megtörtént brit uniós kilépés és a 2020 végéig tartó átmeneti periódus után (amíg az ország benne marad az EU egységes piacában) 2021-től az EU-brit kapcsolatokat egy szabadkereskedelmi megállapodás váltja fel, ami az évi 800 milliárd euró körüli kereskedelmi forgalmat lehetőleg akadályok nélkül szabályozza.

A 8 hónapja eldöntött szabályozási keretben benne van az is, hogy 2021-től az Egyesült Királyság egyik része, Észak-Írország továbbra is benne marad az unió egységes piacában, így nem lesz határellenőrzés az északír-ír határon, de közben a brit vámrendszer egyes szabályait is figyelembe vennék, így erre a térségre speciális, de akkor még nem teljesen kidolgozott szabályokat tartalmazott a szerződés (északír protokoll). A megállapodás mindenesetre azt már rögzítette, hogy

• a Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti áruforgalomban a vámokat az EU nevében a brit kormánynak kell beszednie, illetve a brit cégeknek exportnyilatkozatokat kell kitöltenie az északír területre történő exportnál.
• az északír terület cégeinek állami támogatási szabályainál meg van kötve a brit kormány keze, az uniós szabályokkal összhangban adhat csak támogatásokat (a 2021-től tervezett támogatási szabályokat pedig most előre el kellene mondania a brit kormánynak az EU felé, hogy utóbbi lássa: tényleg tisztességes versenyfeltételekben gondolkodnak-e a britek).

A Portfolio korábban megírta: friss belső piaci törvényjavaslat ezeket akarja felülírni egyoldalúan és ez a szerda délután közzétett anyagban benne is van: a brit minisztereknek biztosítana jogot arra, hogy a fenti szabályok alól felmentést adhassanak.

Így például a brit cégek északír területre irányuló exportjánál adhatnának engedményeket a januárban kötött megállapodás alól. Emellett deklarálná az új törvény, hogy az uniós állami támogatási szabályok csak az északír területre lennének érvényesek, ami sok kreatív megoldás előtt nyitná meg az utat az ország más részeiben.

A kormány arra hivatkozik az új törvényjavaslatnál, hogy belső ellentmondások vannak a 8 hónapja ratifikált (!) kilépési megállapodásban és az Egyesült Királyság szuverén érdekeinek figyelembe vételével a fenti kereteket csak részben tartaná be a kormány.

A Reuters helyzetértelmező anyaga szerint valójában egy jogi védőhálót akar bevezetni a brit kormány azért, hogy jogi nehézségeket tudjon elkerülni akkor is, ha az EU és a brit kormány végül nem tud kereskedelmi megállapodást kötni, azaz a WTO kereskedelmi szabályrendszerére süllyednének vissza januártól a kapcsolatok. Amint fentebb írtuk: nem ebből indult ki a kilépési megállapodás, most viszont a brit kormány erre az eshetőségre is fel akar készülni a jogi védőhálóval. Ez arra utal, hogy valójában a no-deal Brexitre készül.

Lesz-e ebből még megállapodás?

David Frost, a brit kormány Brexit-ügyi főtárgyalója mindezzel párhuzamosan azt is bejelentette, hogy felgyorsítja a kormány a megállapodás nélküli kizuhanás forgatókönyvére vonatkozó előkészületeit, igaz közben ma asztalhoz ült Michel Barnier uniós Brexit-főtárgyalóval Londonban, hogy tovább egyeztessenek. Az alacsonyabb szintű szakértői egyeztetések tegnap kezdődtek és elvileg csütörtökig tartanak, majd ezután elvileg csütörtökön délután megjelennek nyilatkozatok a két főtárgyalótól, hogy mire jutottak.

Áttörést – ilyen előzmények után – nem lehet várni, és ezért kiemelt jelentőségű az, hogy Barnier mit jelent le a tárgyalások alatt-után az EU27 vezetőinek. A brit stratégia az egyik forgatókönvv szerint arra irányul, hogy a no-deal Brexit bevállalásának komolyságát színlelve rávegyék az uniós vezetőket arra, hogy változtassák meg Barnier tárgyalási mandátumát, azaz az EU engedjen bizonyos területeken, mert különben a britek tényleg bevállalják a megállapodás nélküli kizuhanást.

Az idő sürgetése miatt az október 15-i EU-csúcsig meg kell állapodnia a feleknek a januártól érvényes kereskedelmi feltételekről ahhoz, hogy legyen még idő mindkét oldalon ratifikálni azt és felkészülni a keretekre. Elképzelhető, hogy megint az utolsó pillanatokban, azaz október első felében születik valamilyen egyezség, ami lehet akár egy nem minden részletre kiterjedő, csonka megállapodás is. Ennek lehetőségére már korábban is figyelmeztetett Barnier.

Leo Varadkar, az EU-brit megállapodást tető alá hozó volt ír kormányfő, jelenlegi kormányfő-helyettes a Reuters tudósítása szerint ma azt mondta: van még idő megállapodni és egy vámok nélküli szabadkereskedelmi megállapodás az EU-val valójában kiküszöbölné azokat a kényes kérdéseket, amiket a brit kormány most ezzel a vitatott törvényjavaslattal igyekezne kezelni. Micheal Martin jelenlegi ír miniszterelnök is erős aggodalmainak adott hangot a brit kormány tervezett lépése miatt, de azt is mondta, hogy ha van akarat, mindenre meg lehet találni a megoldást.

Nagyon fontos ez az akarat-kérdés, mert a brit törvényjavaslat mögötti másik megfontolás szerint Boris Johnsonék úgy látják, hogy nem lehet jó megállapodást kötni az EU-val, ezért kiprovokálják a tárgyalások megszakadását, és így azt kommunikálják, hogy a no-deal Brexit is jó forgatókönyv, amiért persze az EU a hibás.

No-deal Brexit jön a Fitch szerint

Egyelőre nem tudni, hogy mi lesz a végső kimenete ennek a huzavonának, de a Fitch Ratings ma megváltoztatta előrejelzését és most már arra számít, hogy szabadkereskedelmi megállapodás helyett a WTO szabályrendszere szerint, külső harmadik félként folyik majd januártól a kereskedelem az EU és az Egyesült Királyság között.

Magyarul: megállapodás nélküli kizuhanásra számít a Fitch és emiatt 2%-ponttal rontotta a jövő évi brit GDP-növekedési előrejelzését is. A cég egyébként szeptember 25-én jön ki az új brit hitelminősítésével és emiatt nem lenne meglepő, ha rontaná a jelenlegi "AA-" besorolást, amelyhez egyébként is leminősítést valószínűsítő negatív kilátást tart érvényben.

A megállapodás nélküli kizuhanás növekvő esélye miatt a font hétfő óta jelentősen gyengült a vezető devizákkal szemben. Ma átmenetileg 1,29 alatt is járt a dollárral szemben, amire másfél hónapja nem volt példa, majd visszaugrott 1,30-ig arra hírre, hogy az EU nem állítja le a tárgyalásokat. A Reuters devizapiaci kommentárja szerint megállapodás nélkül könnyen az 1,15-1,20 közötti tartományba bukhat a font a következő hetekben.

portfolio.hu