Két évig pereskedett Szél Bernadett azért, hogy megismerje a Budapest–Belgrád-vasút hitelcsomag-szerződését, de végül hiába ítélt úgy a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla, hogy ki kell adni, a Kúria végül hatályon kívül helyezte a döntést. A 444.hu cikke szerint Szél egy nappal azután adott be közérdekű adatigénylést a szerződés részleteinek a megismerésére, hogy 2020. április 24-én Varga Mihály pénzügyminiszter egy Facebookon közzétett videón jelentette be, hogy aláírja a Budapest–Belgrád-vasútvonal építési költségeit fedező hitelmegállapodást.

A dokumentum ekkor még nem volt titkosított, csakhogy még mielőtt a Pénzügyminisztérium válaszolt volna a közérdekű adatigénylésre, a parlament elfogadta az építkezésről szóló törvényt, amelyben rögzítették, hogy ha az építkezéssel összefüggő szerződések nyilvánosságra kerülése Magyarország külpolitikai érdekeit veszélyezteti, akkor ezek az adatok tíz évre titkosíthatóak. A titkosításról a külügyminiszter dönthet.

Mivel időközben Szijjártó Péter lett az illetékes, így a Pénzügyminisztérium helyett a külügynek kellett benyújtania a kérelmet Szélnek, mire onnan közölték, hogy nem adják ki, és a külügyminiszter tíz évre titkosította a dokumentumot.

A per ezután, 2020 szeptemberében indult, és habár a másodfokú ítéletnél úgy tűnt, hogy Szél nyert, mert a javára döntöttek, a külügy a Kúriára vitte az ügyet. A 444 azt írja, hogy míg másodfokon cáfolni kívánták, hogy csak a kínaiak álláspontját tartották szem előtt a titkosítás elrendelésekor, a Kúrián azzal indokolták a titkosítás szükségességét, hogy a kínaiak ezt kérték, és a magyar érdek ott jelenik meg, hogy a külügy nem akarja elveszteni a kínaiak bizalmát. Ezt a Kúria elfogadta, 2022. június 29-i ítéletében pedig hatályon kívül helyezte a másodfokú ítéletet. Mivel Szél a pert elvesztette, végül 139 700 forintot kellett átutalnia külügynek. Az összeget közösségi gyűjtésből fizette ki. (Telex)