A Mathias Corvinus Collegium évnyitóján mondott beszédet Orbán Viktor miniszterelnök, aki hosszan beszélt a magyarok küldetéstudatáról, és a Nyugattól való különbségről, ahogy arról mi is beszámoltunk, erősen durva viccel kezdett a miniszterelnök. 

Az angolszász világban azt tanítják, hogy egy jó előadásban van legalább három vicc, temetési beszédben egy is elég. Én ma semmi ilyet nem fogok tenni.

- mondta. Majd hozzátette, örömmel fogadta el a meghívást a hallgatók miatt, és azért, hogy elmondhatja, miért fontos Magyarországnak a jelen lévők szellemi teljesítménye.

Hiszen végül is mi is a politikai vezetők feladata?

- tette fel a kérdést, amelyet meg is válaszolt, ugyanis szerinte:

Végső soron talán az, hogy segítsék a saját népüket, hogy fölkészüljön a rá váró kihívásokra. De ez a munka csak akkor végezhető el, hogyha a vezetők tudják, értik, de legalábbis sejtik, hogyan formálódik majd a bennünket körülvevő világ.

Orbán azt is elmondta, hogy a „Nyugat és a többiek” című könyvéből értette meg például, hogy a Kelet és Kína felemelkedésében nincsen semmi rendkívüli. Az emberiség történetét áttekintve, az a logikus, hogy a világgazdaság centruma Keleten van.

Ezt azonban, már több közgazdász jóval korábban megjósolta, hiszen: 

A kínai nép nacionalizmusa és területi adottságai előrevetítették azt a tézis, melyet a nyugati politológusok már 2000 környékén vizionáltak. Miszerint: Kína immáron nagyhatalommá és az Egyesült Államok kihívójává növekedett és igényt tart arra, hogy a világ vezető államává váljon.

Orbán szerint az a megfejtendő kérdés, hogy’ volt lehetséges, hogy 400 évig a Nyugat járt a világ előtt, és a Nyugat állt a világ élén? 

Ezt a miniszterelnök azzal magyarázza, hogy a technikai eszközökön, újszerű intézményeken, tudományos felfedezéseken túl, illetve mögött mindvégig ott volt a Nyugat kivételesség- és küldetéstudata is, amely inspirációt és önbizalmat adott neki.

Az a meggyőződés, hogy a nyugati embernek feladata van a világban és a világgal, és cselekednie kell, hogy ezt a feladatot teljesítse, beteljesítse.

Persze, a tényleges magyarázat Kína felemelkedésére teljesen más, és nem a nyugati világban keresendő, hanem az idáig tartó rögös útban, amelyről bővebben ITT olvashat.

Szerinte úgy tűnik, a Nyugat a „Nagy Víz” egyik partján sem képes adekvát politikai válaszokat adni ezekre a problémákra.

És ehhez jön még Ázsia és a nem nyugati társadalomszervezési formák expanziója és látványos sikerei.

- emelte ki.

A küldetéstudat spirituális alapjai a kereszténységre vezethetők vissza. A nyilvánvaló melléfogások ellenére is hosszan kitartott az a meggyőződés, hogy a nyugati civilizáció, a nyugat küldetésének mérlege alapvetően pozitív, azonban a XXI. század elejére valami megváltozott, éppen akkor, mikor az angolszászok vezette Nyugat a legfényesebb sikerét könyvelte el a hidegháború megnyerésével.

Mi, közép-európaiak röviden úgy véljük, hogy a Nyugat fokozatosan elveszítette a hitét a saját küldetésében.

- fejtette ki.

Szerinte itt, Közép-Európában úgy gondoljuk, hogy küldetés nélkül kudarcra vagyunk ítélve. Nem hisszük, hogy valaki úgy juthat előre, hogy közben elveszíti a hitét abban, hogy amit csinál, az fontos, sőt nemcsak fontos, hanem annak magasabb értelme is van. Aki elveszíti a hitét a saját kiválóságában és küldetésében, az elveszíti az inspirációt, a jobbra törekvés motivációját is, és végül eljelentéktelenedik.

Ez a politikában annyit tesz, hogy vezetőnek lenni piti karriert jelent egy nagy sorsban való részesedés helyett.

2007-ben az Európai Unió részesedése a világ GDP-jéből 25 százalék fölött volt, ez 2020-ra, tizenhárom év alatt 18 százalékra zsugorodott. 2007-ben a világ beruházásainak 81 százaléka Nyugaton történt, vagy Nyugatról ment Keletre, és csak 17 százalék volt a keleti forrásból létrejött beruházás a világban. 2019-ből vannak adataink. Ma 31 százalék a Nyugat és 66 százalék a Kelet részesedése.

Úgy látja, hogy ez a folyamat határozza meg ma a Nyugat életét.

Gazdagok és gyengék. A legveszélyesebb kombináció. A feltörekvők semmi tiszteletre méltót nem látnak bennük, csak a könnyű prédát.

- mondta Európa gazdagabb országairól.

Mikor a genderről, a migránsokról, Brüsszel birodalmi hajlamairól beszélget nyugati vezetőkkel, ők a vitákat "fejlődésbeli fáziskésésként" értelmezik, úgy gondolják, mi hátrébb tartunk, mert évtizedekig kimaradtunk a nyugati közösségből.  

Minden gyermek újabb őrhely, minden becsülettel elvégzett munka és produktív élet hozzájárulás a nagy közös magyar vállalkozáshoz, a sok száz éves hivatásunk teljesítéséhez. Ezért vagyunk olyanok, amilyenek.

- mondta a megnyitón. Ám ez a mondat már magában hordozza azt az ideológiát, amit a Hitler Németországában röplapokon szórtak, ragasztottak, miszerint:

Mentsük meg a gyermekeket, ők a jövő katonái.

Szerinte itt Közép-Európában a hivatás mutatja meg, vajon könnyűnek találtatunk-e, amikor a végelszámolásnál majd megmérettetünk. És ebből fakad az a szinte végtelen önérzet, amellyel a magyar ember a legjelentéktelenebb szellemi, szakmai vitákba is beleáll. És ezért van az is, hogy Magyarországon szinte mindenki politikus. A szakmai hivatását mindenki politikai kérdéssé teszi, hiszen az előző megközelítésben tulajdonképpen az is.

Amikor kereszténydemokrata politikáról hallunk, akkor tudnunk kell, hogy a kereszténység két dologból áll: a hitből és a hit által inspirálódott és létrehozott létformákból. Amikor a politika kereszténységről és kereszténydemokráciáról beszél, az utóbbira gondol.

- reagált arra, hogy mi a kereszténydemokrata politika alapja.

Ugyanis hitbéli kérdésekben a kormányok nem illetékesek. Az üdvözülés és az elkárhozás, amik a hit lényegi kérdései, egész egyszerűen kívül vannak azon a területen, ahol legitim teendője van a mindenkori politikának. 

A kitérő után visszatérve a mondandómhoz, tisztelt Professzor úr és kedves Hallgatók, ez a történelmi folyamat összességében egy a nyugatitól eltérő életfölfogást, nemzeti önérzetet és életeszményeket eredményezett Közép-Európában. Amikor ma a genderről, a migrációról, nemzeti szuverenitásról, Brüsszel veszélyes birodalmi hajlamairól beszélgetek a nyugat-európai országok vezetőivel, mert lehet velük beszélgetni ilyesmiről a látszat ellenére is, ők úgy értelmezik a vitáinkat és a véleménykülönbségeinket, mint fejlődésbeli fáziskéséseket.

- emelte ki pontosan.

Orbán szerint a mindenkori magyar szellemi elit azonban onnan ismerszik meg, hogy nemcsak érzi, hanem tudatában is van ennek a sajátos magyar küldetésnek. Szerinte a szellemi elit képzése Magyarországon soha nem egyéni, hanem nemzetstratégiai kérdés.

Ezen belül is a tehetségek felkarolása, modern szóval a tehetséggondozás a magyar nemzet egyik legnagyobb kihívása és erőforrása is egyben.

- tette hozzá, majd elmondta a hallgatóknak, hogy a Jóistentől kapott, kiemelkedő szellemi adottságaik okán minősített felelősségük van a magyarok jövőjéért. (Propeller)