Kinek a kezén halad át a Budapestről Hargita megyébe küldött pénz, és mi a valódi cél
Az Átlátszó nyomon követte a Budapestről Hargita megyébe küldött pénz útját.
Balázs László épphogy bejegyezte cégeit, azonnal 4,5 milliárd forint (13,5 millió euró) értékű vissza nem térítendő támogatást kapott. Nem is csoda: testvére üzleti partner Mészáros Lőrinccel és Tiborcz Istvánnal, Orbán Viktor közeli embereivel. A Pro Economica Alapítvány által kiírt pályázaton nagy sikere volt az Igazi Csíki Sör sörgyár tulajdonosának is.
Az említett pályázatot a Székelyföldön megvalósítandó, nagyszabású mezőgazdasági beruházások céljából hirdették meg. A Pro Economica Alapítvány Romániában bejegyzett magánalapítvány, amely ennek a magyar kormány által finanszírozott pályázatnak a menedzselésével foglalkozik.
A Pro Economica Alapítvány november végén, egy másik témájú közleményben elrejtve tette közzé néhány nyertes nevét. Az a tény, hogy a nyertesek nevét részben közzétették, újdonság, mert 2019 júliusában a nyertesek listáját oly módon közölték, hogy abból nem tűnt ki, melyek azok a román társaságok, amelyek 24 milliárd forint (72 millió euró) összértékben kaptak vissza nem térítendő pénzeszközöket.
A később, november 28-án közzétett lista 24 nevet tartalmaz a 66 nyertesből. Ezek összesen 8,7 milliárd forint támogatást kaptak. Az alapítvány közleményéből megtudjuk, hogy az intézménynek sikerült november végéig szerződést kötnie ezekkel a vállalkozókkal.
Nem ismeretes, hogy a nyertesek többi része írt-e alá szerződést; a december 7-i közlemény azonban figyelmeztet, hogy azok, akik december 20-ig nem kötik meg a szerződést, elveszítik a finanszírozást.
Felkértük a Pro Economica Alapítvány ügyvezető igazgatóját, Kozma Mónikat, hogy válaszoljon néhány kérdésünkre a helyzettel kapcsolatban, illetve a projektverseny egyéb részleteiről. Nem adott választ nekünk.
Viszonylag kis összegek a hatékony vállalatok számára
Ha megnézzük a nyertesek listáját, nagyon világos, hogy két kategóriába sorolhatók: egyrészt vannak a Székelyföldön olyan vállalatok, amelyek évek óta működnek pénzügyi hatékonysággal és stabilitással; ezek általában több száz millió forintot kaptak. Másrészt ott van azoknak a vállalatok a kategóriája, amelyek több milliárd forintos támogatást kaptak – és ahol úgy gondoljuk, hogy a korábbi eredményeket politikai befolyás váltotta fel. Az egyik ilyen vállalkozó Balázs László, a gyergyószentmiklósi székhellyel rendelkező két társaság, a Plazmontech SRL és a Batlas Holding ügyvezető igazgatója.
Mindkét társaságot 2018. november végén regisztrálták, röviddel azelőtt, hogy a Pro Economica Alapítvány bejelentette a pályázatot. Ezeknek a vállalatoknak azonban nincs tevékenysége, nincs profitja, még alkalmazottaik sem. A listafirme.ro adatbázisából kitűnik, hogy a Batlas Holding fő tevékenysége a holding társaságok működése, a Plazmontech pedig tudományos fejlesztéssel és az innovációval foglalkozik. Ezen területek egyike sem releváns a projektversenyen.
A pályázati felhívásban nagyon egyértelmű, hogy a pályázóknak már kell legyen kétéves tevékenységük, és legalább öt alkalmazottal kell rendelkezniük. A két társaság nem teljesíti e feltételek egyikét sem. Mi tagadás, a felhívás szerint a kritériumoknál figyelembe lehet venni a pályázó tulajdonában lévő egyéb vállalatokat is.
Kapcsolati tőkéjét visszafordítja szülőfalujába
A Pro Economica Alapítvány igazgatótanácsa a két cégnek összesen 4,5 milliárd forint (13,5 millió euró) vissza nem térítendő támogatást nyújtott, egy sajtóbeszámoló szerint egy tejfeldolgozó és egy hűtőház felépítését tervezik. A projekt összértéke 28 millió euró.
Hargita Megye Tanácsa egyébként egy 2019 decemberében megszervezett dísztanácsülésen Balázs László testvérének, Balázs Attilának Hargita Megyéért Díjat adományozott.
A sajtóból értesülhetünk arról, hogy a díjat Balázs Attila részben „az eddigi tevékenységéért kapta, de legalább ennyire hangsúlyosan a szülőföldjén következőkben várható beruházások által a térség gazdasági megerősítéséért kifejtett munkáját előlegezték meg ezzel.”
A méltatásból kiderül, „a díjazott személy életútja, tevékenysége jó példa a közösség számára, hiszen abból a kapcsolati tőkéből, amit megteremtett, abból, amit létrehozott kitartó munka, tudás, tehetség, ambíció által, és ami által sikeres lett, visszafordít valamit a szülőfalujába.”
Kikötőt vásárolt Mészárossal és Tiborcz-cal
Ez a Magyarországon felhalmozott kapcsolati tőke valójában a Mészáros Lőrinc és Tiborcz István cégbirodalmához kapcsolódik. Mint azt a Magyar Hang kiderítette, Balázs Attila több mint két tucat vállalkozást birtokol, és ezek meglepően sikeresek a magyarországi közbeszerzéseken, például ott voltak a kivitelezők között olyan presztízsberuházásokon, mint a Puskás Ferenc Stadion.
Legutóbb Balázs Attila neve a balatonfüredi kikötő megvásárlása kapcsán bukkant fel: Mészáros Lőrinc és Tiborcz István közös ingatlankezelő cége, az Appeninn Nyrt. Balázs Attila cégével, a Bayer Construct Zrt.-vel vásárolta meg a kikötőt üzemeltető Solum-Invest Kft.-t.
Elfekvő cég is nyert 1,2 millió eurót
Több mint 400 millió forintot (1,2 millió eurót) nyert a Berke Integrator de Prelucrare a Carnii SRL. Ezt a vadhúst feldolgozó céget 2005-ben jegyezték be, azonban az utóbbi években üzleti forgalma nulla, alkalmazottai sem voltak.
Tulajdonosai az üzleti tanácsadással foglalkozó, 2018-ban bejegyzett Cs L Transylvania Project SRL, valamint a húskereskedéssel foglalkozó Control Group Consulting SRL. Úgy tudjuk, a Berke Integrator de Prelucrare a Carnii SRL a székelyföldi Albert András vállalkozó érdekeltségi köréhez tartozik. Ő a tulajdonosa az ivói vadasparknak.
Az Igazi Csíki Sör gyártója egyszerűen nem veszíthet
A székelyföldi gazdaságfejlesztési pályázat nagy nyertesei között található Lénárd András is.
Az Igazi Csíki Sör kézműves sört gyárt Hargita megyében, Csíkszentsimon községben. Mivel a Heineken birtokolja a Ciuc sör forgalmazásának jogát, a két gyártó között vita bontakozott ki, a Heineken azt állította, hogy a másik társaság csalárd módon szedte el szellemi tulajdonát. A botrány végül politikai beavatkozással oldódott meg.
Az Igazi Csíki Sör márka kulturális sajátosságokkal is rendelkezik: a legtöbb székelyföldi magyar számára ez egy azonosító kód vagy egyfajta kifejezése annak, hogy a magyar közösséghez tartozik, ők inkább ezt a sört választják többek között a magyar neve miatt is ( ez komoly verseny a Ciuc sör számára).
Bár vállalkozásai nem szerepelnek a Pro Economica Alapítvány által novemberben közzétett listán, azonban Lénárd maga beszél egy 2019 novemberében készült PR-interjúban arról, hogy a sörgyár mellé malátagyárat és chipsgyárat tervez felépíteni.
A két projekt összesen 25 millió eurós beruházást jelent, és mindkettőt támogatja a Pro Economica Alapítvány. A Magyar Hang úgy tudja, Lénárd András érdekeltségei összesen 2 milliárd forint támogatást nyertek.
Kozma Mónika, a Pro Economica Alapítvány ügyvezetője megerősítette a Magyar Hangnak, hogy az Igazi Csíki Sör mögött álló vállalkozó két cége ott van a nyertesek között, azonban a megítélt összegről nem nyilatkozott.
Hogy lássuk, egyeseknek mennyire könnyű vállalkozni Székelyföldön: a Lénárd által tervezett chipsgyár felépítése előtt nagy akadály volt, hogy Csíkszentsimonban, a gyár tervezett helyszínén nem volt bevezetve a földgáz.
Azonban Hargita Megye Tanácsa ezt a problémát megoldotta azzal, hogy a tanács költségvetéséből kiutalt 100 ezer eurót gázelosztó állomás kiépítésére a községben. Csak arról felejtettek el szólni, hogy első körben nem a csíkszentsimoni lakosság, hanem a chips- és a sörgyár kap olcsó földgázt. (ziarharghita.ro) / atlatszo.ro