Minden egyes börtönben töltött évért 600 ezer forint kártérítés kaphat a rossz körülmények miatt jogosan panaszkodó rab. Az Európai Bíróság döntései elől menekülnek így, hiszen ez még mindig jóval kevesebb, mint amit Strasbourg ítélne meg nekik. A börtönuzsorások már hiteleznek is a rabok többségének szinte automatikusan járó kártérítés fejében. A strasbourgi emberi jogi bíróság szerint a magyar börtönök többségében embertelenek a körülmények, ezért pedig éves szinten milliós kártérítés jár. Annyi magyar rab perelt a nemzetközi bíróságon, hogy a kormánynak reagálnia kellett, a parlament pedig már el is fogadta a bv-kódex módosítását. Eszerint januártól már Magyarországon is követelhető pénz a rossz börtönkörülmények miatt. Igaz, körülbelül a fele annak, amit Strasbourg ítélne meg. Visszamenőleg is járhat a "bánatpénz", amit nem biztos, hogy a fogvatartott kap meg, a gyerektartást és az áldozatoknak járó jóvátételt ugyanis levonják belőle.

7 év = 5,2 millió

A 35 éves Sándort egy kocsmai balhé miatt jogerősen hat évre ítélték, mert az ott kiosztott pofon és a 200 forint elvétele jogilag rablás. Előzetesbe került, ahol két hónap után megverte az egyik rabtársát, ami plusz két évet ért. Nyolc év után a nyáron szabadult. A férfi azt mondja, sokat szenvedett odabent, nemcsak a szabadságát vették el, a méltóságát is megsértették. Egy 20 négyzetméteres zárkában 10-12-en voltunk, zsúfoltság volt, poloskák mindenhol – meséli. A magyar börtönkörülmények embertelenek, ezt már sokszor kimondta a strasbourgi nemzetközi bíróság. Sándor is ott perelte be a magyar államot, és nyert: 5,2 millió forintos kártérítést kapott 7 évért. Igazat adtak neki, kimondták, hogy megsértettek az alapvető jogait, de nem változott semmi. Egy évig ugyanolyan zsúfolt zárkában tartották fogva. Ezért a szenvedésért külön perre készül a férfi, immár itthon. Múlt héten változott a törvény, januártól már nem kell Strasbourgig menni a kártérítésért.

Befogadási kötelezettség

A magyar börtönökben kevesebb, mint 14 ezer férőhely van, miközben négyezerrel többen, nagyjából 18 ezren raboskodnak nálunk. A mai napon az átlag zsúfoltság a magyar büntetés-végrehajtási intézményekben 140%-ot jelent – mondta még egy éve a BVOP jogi osztályvezetője. A büntetés-végrehajtás, ahogy a neve is mutatja, a végrehajtásért felelős, feltétlen befogadási kötelezettsége van, ha a bíróság valakivel szemben szabadságvesztést szab ki, azt a büntetés-végrehajtási szervezetnek be kell fogadnia függetlenül attól, hogy a börtön telítettsége meghaladja a 100 százalékot vagy sem – magyarázza Pallo József.

Rendszerhiba

A befogadási kötelezettség miatt tehát a BV nem tehet a túlzsúfoltságról, jogilag az nem róható fel neki. A magyar rabok ezért korábban hiába perelték az intézeteket, erre hivatkozva a bíróság folyamatosan elutasította a kereseteket. Itthon már nem volt hol panaszt tenni, irány a nemzetközi bíróság. Először 2014 tavaszán hat magyar fogoly nyert kint összesen 14 millió forintos kártérítést. Akkor a strasbourgi bíróság jelezte, rendszerhibát lát, akciótervet vár a magyar államtól, és ha nem történik változás, a többiek ügyét is elbírálja. Fél évig nem történt semmi, közben rabok százai indítottak eljárást.

Zuschlag 5 milliót kapott

A legtöbb pénzt egy 33 éves férfi kapta. Ő nyolc és félévért nyolc és félmillió forintot kapott, vagyis minden egyes évért egy-egy milliót. Kártérítés járt Zuschlag Jánosnak is, ötmillió forint a majdnem öt évért. Ezek után valódi perdömping indult Strasbourgban. Jogvédők szerint legalább háromezer magyar fogoly kér onnan kártérítést. Sándor szerint ez nem ingyen pénz, sokat szenvedtek érte, ami jár, az jár…

Virágzik az uzsora

Az exrab azt meséli, odabent futótűzként terjedt a kártérítés híre, tízből tíz zárkatársa indított pert, sőt, voltak, akik üzleteltek is a lehetőséggel. Akinek volt kapcsolata, másoknak is szerzett például ügyvédet. Persze nem ingyen, 20 százalékos sikerdíjat kért a későbbi jóvátételből. Akadnak olyan tehetősebb foglyok is, akik a biztos kártérítésre már most uzsorakamatra adnak kölcsön cigit, kávét, tusfürdőt a nincsteleneknek. A végén jó eséllyel hozzájuk kerül majd a teljes összeg.

Ők is emberek

De egyáltalán miért jár pénz a bűnözőknek? Mert ők is emberek, a bíróság csak a szabadságukat vette el, a méltóságukat nem – mondja az ügyvéd. A lakosok többsége vezet autót, gondoljunk bele, ha egy figyelmetlenség miatt elütünk valakit, aki meghal, ugyanúgy börtönbe kerülünk, vagy a gyerekünk börtönbe kerül – érvel Fahidi Gergely, aki szerint az elhibázott büntetőpolitika miatt van a túlzsúfoltság.

Okkal, joggal

Papíron minden rabra minimum 3 m2-nek kellene jutnia, ám alig akad magyar börtön, ahol ez így van. Jogászok szerint a fogvatartottak durván kétharmada, tizenkétezer ember okkal és joggal panaszkodik. Nekik a strasbourgi precedens alapján elvileg kártérítés jár. További visszatérő panasz, hogy a börtönben hetente csak egyszer fürödhetnek, nincs rendes fűtés, szellőzés, világítás, és ott ehetnek, ahol a nagy dolgukat végzik, csak lepedő véd a szagoktól. Öt perc alatt kellene lezuhanyozni száz embernek, volt, mikor az udvaron se fértünk el sétánál, annyian voltak már lent – meséli Sándor.

Alternatív formák?

A védő szerint sokkal nagyobb teret kellene adni az úgynevezett helyreállító igazságszolgáltatásnak és az alternatív büntetési formáknak, például a nyomkövetők gyakoribb alkalmazásával csökkenthető lenne a tömegnyomor. Most egészen piti bűnözők is börtönbe kerülnek. A három csapás és az, hogy a bíróknak előírták, a tételkeret középmértékéből kell kiindulni az ítéletnél, jóval szigorúbb büntetéseket hozott. Több ember tovább ül. És az ügyvéd szerint hosszú távon érdemben az sem segít a zsúfoltságon, hogy a kormány új börtönöket épít.

Itthon is panaszt tehet

A BVOP jogi osztályvezetője tavaly azt mondta, 2019-ig 19 ezer főre emelnék a férőhelyek számát, hogy a túlzsúfoltság problémája megoldódjék. Addig viszont biztosan maradnak a mostani állapotok, ami után lényegében automatikus a kártérítés. A bv-kódex azonban most úgy változott, hogy jövőre már itthon is perelhetnek érte a rabok. A fogvatartott először panaszt tehet az intézetnél, kérheti az áthelyezését a rossz körülmények miatt, és ha nem tudják legalább egy hónapra olyan helyre áttenni, ahol emberhez méltóak a körülmények, akkor büntetés-végrehajtási bíróhoz fordulhat. Ő átnézi az aktáját, megnézi, hogy eddig hol ült, és attól függően, hogy mennyire sérültek a jogai, kártérítést ítélhet meg napi 1200-1600 forint közötti összegben – magyarázza ifj. Balsai István ügyvéd.

Napi 16,8 millió

Ha mi is a középmértéknél, azaz 1400 forintnál maradunk, akkor, ha egy rab egy évet ül rossz körülmények között, az pontosan 511 ezer forintos bánatpénz. A törvényben nincs visszamenőleges korlát, vagyis, ha valaki már tíz éve fogoly, és folyamatosan sérültek a jogai, akkor több mint ötmillió forintot kap. Ha mind a 12 ezer potenciális érintett perel, az naponta 16,8 milliós kiadást jelent az államkasszának. Ráadásul egy rab akár hetente újabb és újabb eljárást indíthat egészen addig, amíg normális helyre nem kerül, vagy ki nem szabadul. Drága mulatság, de még mindig jobban jár az állam így, minthogy a strasbourgi bíróság állapít meg kártérítést.

Első a gyerektartás, aztán jöhet a sértett

A kinti gyakorlat szerint legalább kétszer ennyi pénz jár a foglyoknak, és abból nincs levonás, ebből majd lesz. Új elem, hogy a gyerektartást és a sértettek jóvátételét levonják a kártérítésből. Az áldozat csak akkor jut pénzhez, ha a tettes ellen folyó büntetőeljáráskor jelezte a kárigényét, és a bíróság meg is állapított neki jóvátételt, vagy még folyamatban van polgári per. A sorrendben első a gyerektartás, aztán jöhet a sértett. Már most látszik, hogy a rafinált bűnözők hogyan tudják megoldani, mégis családban maradjon a kártérítés: a párjuk nagy összegű gyerektartást kér tőlük, ők meg belemennek, így megúszhatják, hogy az áldozat vigye a pénzt.

A börtönök is trükközhetnek

De elvileg a börtönök is trükközhetnek: ha az első panasz után lépnek, úgy már nem jár kártérítés, azaz, ha nem tömegesen perelnek, át lehet őket szállítani akár 31 napra is. Ezzel csak úgy úszhatja meg a kártérítést az állam, ha egyszerre nem túl sokan perelnek, 150-200 rabot át lehet helyezni egy időre. Tömegekkel már nem lehet sakkozni, akkor mindenkinek fizetni kell.

Jobb, ha visszajön Strasbourgból?

A másik kérdés, hogy mi lesz azokkal, akik már akár itthon, akár Strasbourgban pert indítottak, de még nem döntöttek a kártérítésükről. Ifj. Balsai azt mondja, a bírói döntést ilyenkor fel kell függeszteni, amíg máshol nem születik döntés. Az ügyvéd szerint annak van legnagyobb esélye, hogy a nemzetközi bíróság ilyenkor visszaadja magyar hatáskörbe a döntést, mert már lesz magyar fórum az elbíráláshoz, vagyis a magyar bíró állapít majd meg kártérítést. Annyi biztos, hogy aki későn perelt kint, az rosszabbul jár majd itthon.

Sándor új életet kezd

Sándor az utolsó egy évéért perel majd, félmillióval megelégedne. Az előző “bánatpénzéből” két hét múlva semmi sem maradt. Nagy a család, nekem meg jó szívem van, ez olyan mintha kapnék egy tőkét az újrakezdéshez, másképp már két nap után azon gondolkodtam volna, hogy hova menjek lopni – mondja a férfi, aki most alkalmi munkákat vállal, szobafestőként dolgozik. Nagyon fogadkozik, teljesen új életet kezdett, soha többé nem akar börtönbe kerülni.

Duna / Kékfény / hirado.hu