Az OMSZ volt vezetője ezután évtizedekre partvonalra került, lányát nem vették fel az egyetemre, ő szakmai téren legfeljebb csak a geofizikai tanszék könyvtárosaként dolgozhatott. Északkeleti Betörés története most a Sztálin által Szibériába száműzött, majd kivégzett, bűnbakká tett szovjet meteorológussal együtt terjed, akit a KGB szabotázzsal vádol, mondván, meghamisította az időjárás-előrejelzéseket, hogy aláássa az aszály elleni harcot. Az apropó, hogy hétfőn azonnali hatállyal kirúgták az Országos Meteorológiai Szolgálat vezetését: Radics Kornélia elnököt és egyik helyettesét, Horváth Gyulát két nappal azután mentette fel Palkovics László miniszter, hogy az OMSZ szombati vihar-előrejelzése után elmaradt az augusztus 20-i tűzijáték.

Bár az elbocsátás indoklása nem nyilvános, a közvélemény azt a végül tévesnek bizonyuló előrejelzéssel hozta összefüggésbe. Azt, hogy az OMSZ lesz a bűnbak a 16,5 milliárd forintos tűzijáték elhalasztásáért (azt a tervek szerint egy héttel később, augusztus 27-én fogják pótolni), már előrejelezte a kormányközeli sajtó támadássorozata. „Súlyosan tévedett az OMSZ augusztus 20-ával kapcsolatban, hibás volt a meteorológiai szolgálat előrejelzése”, „Az OMSZ megtévesztette a döntéshozókat”, „Téves előrejelzés miatt maradt el a tűzijáték” – állították az egymás után megjelenő cikkek címei vasárnap délután az Origótól a TV2-n át a Demokratáig.

„A rosszhiszemű médiamegjelenéseket teljes mértékben méltatlannak tartjuk szolgálatunkkal, kollégáinkkal, valamint a teljes meteorológus szakmával szemben, mint ahogy azt is, hogy a döntéshozatallal kapcsolatos felelősséget kizárólag az OMSZ-re hárítják át” – írja keddi közös közleményében az OMSZ 16 vezetője, melyben együtt tiltakoznak a politikai nyomásgyakorlás ellen.

„A tűzijáték időpontjára és helyszínére vonatkozó prognózisokat is legjobb szakmai tudásunk alapján készítettük: az események időpontjához közeledve a rendelkezésünkre álló információk és adatok alapján támogattuk a legjobb döntés meghozatalát” – írják. Közleményük szerint az operatív törzzsel való kapcsolattartás során olyan nyomásgyakorlással találkoztak, „ami nagy mértékben rátelepedett előrejelzéseink kiadására, kommunikációjára és teljes mértékben figyelmen kívül hagyta a meteorológiai előrejelzésekben rejlő, tudományosan is elfogadott bizonytalanságot. Határozott álláspontunk, hogy az OMSZ kollégái a jelentős döntéshozói nyomásgyakorlás ellenére is tudásuk legjavát nyújtották, és semmiféle vélt vagy valós káreseményért nem felelősek”. Az OMSZ független vizsgálóbizottság felállítását kéri. Mint írják, a történtek

olyan súlyú politikai nyomásgyakorlást jelentenek az OMSZ-ban folyó több mint 150 éves munkára nézve, melyben a továbbiakban nem tudjuk – kormánytisztviselői eskünkhöz hűen – befolyásolásmentesen szakmai tudásunk javát nyújtani.

Az OMSZ maga is kormányintézményként működik, dolgozói kormánytisztviselők, akiket a kirúgások után információink szerint határozottan eltiltottak bármiféle sajtónyilatkozattól. Több, az intézményhez közel álló és korábban vagy jelenlegi dolgozóval sikerült ugyanakkor beszélnünk, akik név nélkül beszámoltak az ominózus augusztus 20-i előrejelzésről és a politikai körülményekről.

A politikai nyomásgyakorlás konkrétan azt jelentette, hogy már augusztus 19-én állásvesztéssel fenyegették az intézmény vezetőit, ha nem adnak szinte percre pontos vihar-előrejelzést. A Mándoky-koncertet végül el is kapta a zivatar, amit az OMSZ sikeresen előre jelzett, majd pedig az operatív törzs learatta ezért a babérokat. Másnap aztán, amikor a prognosztizáció ellenére nem jött a vihar, az egészet rátolták az OMSZ-re. Mindenkiben volt megfelelési kényszer, de most leginkább nagy összetartozás-érzést és szolidaritást tapasztalok a kollégák között”

– mondja a G7 egyik, jelenleg is az OMSZ-ben dolgozó forrása.

Augusztus 19-én végül a leghevesebb vihar elkerülte a fővárost, de a jelentős csapadékesély továbbra is benne volt a levegőben. Az előrejelzéseket azonban nagyon bizonytalanná tette, hogy a hosszú eseménymentes, száraz nyár után egy hidegfronttal járó ciklon érte el a térséget. Emiatt már napokkal előre lehetett tudni, hogy nagyfokú bizonytalanság van a prognózisokban. Hasonló hullámzó ciklonok esetén a szokásosnál jóval nagyobb a nagy meteorológiai modellek bizonytalansága, a dinamikus modellek segítségével alkotott fáklyaábrák is gyakran eltérő prognosztizációt hoznak. Most azonban a modellek egy irányba tartottak: információink szerint tízből nyolc modell azt jelezte, hogy augusztus 20-án jelentősebb csapadék várható, és az előtte és utána következő napra a maradék kettő is esőt jósolt.

A hidegörvény jellegéből adódóan azonban egyaránt lehetséges volt az egybefüggő, nagyobb térséget áztató eső, és a lokálisan nehezebben prognosztizálható gócos-zivataros fejlődés is. Emiatt eleve több forgatókönyv létezett, abban azonban minden nagy előrejelzési modell egyetértett, hogy az ország központi részén nagy valószínűséggel csapadék várható.

Az OMSZ szombat napközbeni előrejelzésében ezért több hullámban várható konvektív (záporos, zivataros) csapadék kialakulását prognosztizálta a főváros környékére, ez azonban csak egy valószínűségi előrejelzés volt. A bizonytalansági faktort maguk is hangsúlyosan igyekeztek kommunikálni. Az operatív törzs a reggeli tisztavatás után az OMSZ-től azt az információt kapta, hogy 75-80 százalék az esély arra, hogy a 21 órakor kezdődő tűzijáték idején eső/csapadék/felhőszakadás lehet. Végül a 20-25 százalék jött be, hiszen a viharok még a főváros környékét is elkerülték, érdemi csapadék csak az ország távolabbi régióiban fordult elő.

A tűzijáték elhalasztásáról nem az OMSZ, hanem a szombat délben összeülő operatív törzs döntött. Központi döntéshozó szerv a 2006. augusztus 20-i tűzijáték óta létezik: akkor a tűzijáték kezdetekor Budapestre lecsapó vihar öt emberéletet követelt, és nem volt senki, aki vállalta volna a felelősséget a rendezvény lefújásáért.

Pedig akkor egy jól prognosztizálható viharról volt szó: már előző nap is lehetett tudni, hogy heves zivatar várható, és azt is lehetett látni, hogy az éppen a legkritikusabb időpontban érhet a főváros fölé. Az OMSZ figyelmeztető előrejelzéseit azonban nem vették figyelembe, és mint utólag kiderült, a kiadott vörös riasztásáról a katasztrófavédelemnek küldött emailt meg sem nyitották időben. Valódi felelőst a két nap alatt lezavart kormányvizsgálat nem állapított meg, csak alsóbb szinteken osztottak ki néhány figyelmeztetést, miközben minden intézmény hárította a felelősséget. Az ombudsmani vizsgálat aztán több szinten is súlyos hiányosságokat állapított meg, és azt javasolták, hogy új szabályozással adjanak többlet jogköröket az OMSZ-nek a hasonló helyzetekben, és alakítsanak ki egy központi protokollt.

A társintézményekkel és az operatív törzzsel az OMSZ az idei tűzijáték előtt is több csatornán folyamatos kapcsolatban állt. Információink szerint félóránként küldték a frissített előrejelzéseket, és az operatív törzs ülésein is jelen volt az OMSZ kapcsolattartója, hogy segítsen szóban is értelmezni a valószínűségi előrejelzéseket.

A G7 portál információi szerint a hektikus időjárásból fakadó nagy bizonytalanság miatt az OMSZ már pénteken javasolta az operatív törzsnek, hogy a szombat délre tervezett döntést a tűzijáték megtartásáról vagy lefújásáról néhány órával, mondjuk délután háromra kellene halasztani.

A fő nehézség ugyanis, ha viszonylag hosszú időre kell egy pontszerű előrejelzést adni. Ebben az esetben pedig kilenc órával a tűzijáték kezdete előtt kellett volna megmondani, hogy megérkezik-e a vihar este kilencre Budapest belvárosába.

Ehhez fontos adatot jelentenek a magas légköri mérések. Az OMSZ naponta két-két szondát bocsájt fel rendesen Budapesten és Szegeden, most azonban a tűzijáték miatt egy-egy harmadik szondát is alkalmaztak. Erre azért volt szükség, hogy a szokásos éjjel kettes és délután két órai mérések mellett legyen közbülső adat is, hogy pontosabb lehessen az előrejelzés a frissebb magas légköri adatok alapján. Ezek az adatok azonban délre még nem állnak rendelkezésre, így az operatív törzs, melynek ülésére az OMSZ kezdeményezése ellenére az eredeti időpontban került sor, csak a viszonylag elavult éjszakai adatokkal tudott dolgozni. Ha ennél vannak frissebb adataik is, valószínűleg az említett 75-80 százalékos valószínűségnél kisebb esélyt adtak volna egy jelentős csapadékra a tűzijáték időpontjában.

Az OMSZ ugyanakkor a meglévő adatok alapján forrásaink szerint a legracionálisabb előrejelzést adta, és teljesen a szakmai protokoll szerint járt el.

Az OMSZ vezetése és szakmai munkája kifejezetten magas szintű, a legjobb modellekből, nagy szaktudással dolgoznak, és a rendelkezésre álló adatokból a lehető legpontosabb előrejelzéseket adják ki. Nem tudom elképzelni, hogy bármiféle szakmai hiba történt volna

– mondta a G7-nek hétfő este Bartholy Judit meteorológus egyetemi tanár, az MTA doktora Izlandról, ahol épp egy meteorológiai konferencián vett részt.

Kívülről nézve korábban úgy tűnt, hogy a kormány is elégedett az OMSZ munkájával. A meteorológiai szolgálat 150. születésnapjára 2020-ban írt levelében Orbán Viktor „nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő színvonalú munkája” miatt dicsérte az intézményt, Horváth Gyula, a most kirúgott szakmai helyettes tavaly példaértékű munkájáért kapott Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést Áder Jánostól. Bár a kirúgás híre után a kommentekben „gyurcsányista szabotázzsal” vádolták az OMSZ vezetőit, Radics Kornéliát 2013-ban a Fidesz-kormány nevezte ki, és az általunk megkérdezett meteorológusok szakmailag magasan felkészült, jobboldali értékvilágúként ismert vezetőnek írták le, aki mindig igyekezett jó kapcsolatot ápolni a kormányzattal.

Ennek ismeretében meglehetősen ellentmondásos, hogy a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely a mai kormányinfón azt mondta, hogy nem a téves augusztus 20-i előrejelzés, hanem a kompetenciák hiánya miatt váltotta le Palkovics László az OMSZ vezetőit. „Nem az utolsó, hanem az utolsó utáni csepp volt a pohárban az augusztus 20-i esemény” – fogalmazott Gulyás a Portfolio.hu tudósítása szerint. Palkovics véleményét tolmácsolva azt mondta, bizonyos kompetenciák nem épültek ki a szervezetnél, és egyéb hibák is vannak; de egyikkel kapcsolatban sem említett konkrétumot.

Nemzetközi modellek

A meteorológia előrejelző képessége a nagy számítási kapacitású szuperszámítógépek megjelenése és az időjárási modellek finomodása miatt általában is sokat fejlődött az elmúlt években, akár 2006-hoz képest is. Sokkal jobb műholdas adatok állnak rendelkezésre, és az OMSZ is rendelkezik újfajta valószínűségi előrejelzésekkel, és hozzáfér minden nagy szolgáltató adataihoz.

Ehhez tudni kell, hogy a lokális előrejelzések alapjául a nagy meteorológiai világmodellek szolgálnak, az OMSZ is több jelentős ilyen világszintű modellt használ. Ezek közül legpontosabbnak, legjobb beválásúnak az európai uniós ECMWF számít a tapasztalatok szerint, az OMSZ is mindenekelőtt erre alapoz. Erre futtatják le a Kárpát-medencére és Magyarországra vonatkozó saját regionális modelljüket, ami már finomabb területi felbontású: míg a nagy nemzetközi modellek nyolc kilométeres pontrácson dolgoznak, az OMSZ sajátja 2,5 kilométeres. Az alapinformációt azonban a nagy világmodellek szolgáltatják, a saját modell ezt inkább csak finomhangolja, miközben a magas légköri mérésekből és a radarképekből pontosítják a képet.

Ha azonban a nagy nemzetközi meteorológiai modellek tévednek, akkor nincs az a helyi tudás, infrastruktúra, szakértelem, ami azt alapvetően felülírhatná. Márpedig az informatikai fejlődés ellenére a nagy modellek továbbra sem tévedhetetlenek. Miközben ezen a hétvégén minden nagy modell jelentős csapadékkal számolt Magyarország felett, végül mindegyik tévedett: a levegő ugyan valóban párás volt, de végül a zivatar szombat este az előző naptól eltérően nem indult be.

Kettészakadt hidegfront

Hogy most miért tévedhettek a modellek, a hidegfrontokkal járó szokásos nagyobb bizonytalanság mellett több további tényezővel is magyarázható. A legfontosabb, hogy mint utólag látszik, a ciklon örvénye kettészakadt egy délebbi, Bosznia és Horvátország feletti, valamint egy megerősödő, Csehország felett elhelyezkedő északi ágra, Magyarország pedig nagyjából a kettő között maradt. Az is lehetséges, hogy a levegőben lévő szaharai por is növelte a modellek bizonytalanságát, és talán az aszály miatt száraz talaj is bekavart, és nem tudott annyi nedves levegő feláramlani, mint azt a modellek feltételezik.

A levegő azonban még ezekkel együtt is elég nagy páratartalmú volt, emiatt például a Budapesttől száz kilométerre lévő Siófok térségében szombat este is voltak zivatarok – ez a száz kilométer pedig egyáltalán nem olyan nagy távolság, ha a zivatargócok kialakulásáról és előrejelzéséről van szó, ilyenkor legfeljebb csak valószínűségeket lehet jelezni.

A nemzetközi meteorológia egyelőre nagyjából itt tart, ezért ezt az OMSZ nyakába varrni a magyar meteorológusok szerint szakmailag teljes nonszensz. Ők érzésük szerint egy bizonytalanságokkal tárgyalt időjárási helyzetben azt kommunikálták, amit a meteorológia jelenlegi szintjén mondani lehet, hozzátéve, hogy csak egy százalékosan nagyjából meghatározható valószínűségről van szó.

Bűnbakot akartak

Éppen ez az egyik olyan terület egyébként, ahol a meteorológia az elmúlt években sokat lépett előre: ma már sokkal jobban meg tudják becsülni a modellek a saját előrejelzéseik bizonytalansági szintjét. Ennek a hétköznapokban is van jelentősége: ha valaki azt hallja, hogy az előrejelzés szerint 75 százalékos valószínűséggel lesz eső, feltehetően visz magával esernyőt, még ha az lehet, hogy végül szárazon marad. Gazdasági szereplők számára alapvetően a hosszú távú beválás számít: egy napelemparknak elegendő hosszú távon tudnia, hogy milyen gyakran jön be a prognózis. Egy olyan tömegrendezvény esetén azonban, mint a tűzijáték, a valószínűségeket bináris igen/nem válaszra kell fordítani: vagy ki lehet lőni végül a rakétákat, vagy nem. Ez az a döntés, amit a valószínűségi előrejelzés alapján Magyarországon az operatív törzsnek kell meghoznia – ehhez kulcsfontosságú inputokat kap a meteorológusoktól, de a döntés az övék.

A napközbeni adatok alapján készült előrejelzések mind azt mutatták, hogy nagyon csúnya idő lesz, ezekből annál jobbat nem lehetett volna kifőzni, az OMSZ teljesen a protokoll szerint járt el. Abból, amit tudtak, egy tök racionális döntés született, sőt, az operatív törzs is racionális döntést hozott a meglévő információk alapján a halasztásról. És vajon ki merte volna azt mondani a 2006-os tragédia után, hogy, á, talán megússzuk, vállaljuk be a kockázatot?

– mondta nekünk egy korábban az OMSZ-nél dolgozó meteorológus.

Szerinte a fő problémát nem a mindig valamilyen bizonytalansággal terhelt előrejelzések jelentik, hanem az, hogy kevesen vannak, akik be tudnak fogadni egy százalékos valószínűséget, és nem bűnbakokat akarnak. Most a politika a jelek szerint kész kielégíteni ezeket az igényeket. Ez a közvéleményben tovább erősítheti a képet, hogy jogos büntetésről van szó egy szakmai hiba után. Félő, hogy a személyi váltáson túl ez hosszabb távon is rontja a tudomány iránti közbizalmat: miután a nyáron azért kellett az Alföldön leállítani a jégkármentesítő rendszert, mert az összeesküvés-elméletek szerint ezek okozták a súlyos aszályt, a meteorológusok bűnbakká tételének hosszú távon is lehetnek káros következményei – de persze ki merne már prognosztizálni. (G7.hu)