h i r d e t é s

Kitört a botrány Lázár kamuja után, a bírák is lázadnak az Orbán-kormány új agyréme ellen

Olvasási idő
5perc
Eddig olvastam
a- a+

Kitört a botrány Lázár kamuja után, a bírák is lázadnak az Orbán-kormány új agyréme ellen

2016. szeptember 06. - 14:25
0 komment

Már a munkaügyi bírák is nekimentek múlt csütörtökön az önálló közigazgatási bíróság felállításával kapcsolatos kormányzati elképzeléseknek - írja a Népszabadság.

hunvaldugy.blog.hu

Ők a saját állásukat – s az ügyfeleket – féltik, mert

egy alig három éve felállított rendszert rombolnának le.

A fővárosban és a megyeszékhelyeken korábban is elkülönülten működő munkaügyi bíróságokra alapozva akkor hozták létre a közigazgatási és munkaügyi bíróságokat, ám ez utóbbiakról most teljesen megfeledkeztek.

Ebből a Munkaügyi Bírák Országos Egyesületének elnöksége azt a következtetést vonta le, hogy ezt a szakterületet felszámolnák, és a munkaügyi vitákban 2018-tól nem az ilyen ügyekre felkészített szakbírók járnának el, amit a jogállamiság szempontjából problematikusnak tartanak.

Persze azt sem értik, mi szükség egy bevált rendszer felszámolására.

Ezzel különben mások is így vannak, hiszen nem csak őket hagyták ki a tervezet előkészítéséből.

Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) sem járt jobban, dacára annak, hogy a szervezet elnöke annak a Szájer Józsefnek a felesége, akinek az iPadjén állítólag az új alaptörvény készült. A Handó Tünde vezette testület ezért a lapunk birtokába került több mint harminc oldalas összefoglalóban ízekre szedte az egyes törvényeknek a közigazgatási bíráskodás felállításával összefüggő módosításáról szóló előterjesztést.

Arról az előterjesztésről van szó, amelyről Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter azt állította nem egészen két hete – amikor a 444.hu kirobbantotta a javaslat körüli botrányt –, hogy „teljes az egység a kormány és az OBH között, hogy kell közigazgatási bíróság". Az augusztus 17-én kelt anyagot ezzel szemben a hivatal mindjárt azzal kezdte, hogy már a tervezet címe is félrevezető, mert egy 1991-es törvény megteremtette a közigazgatási bíráskodás alapjait, így annak felállítására nincs szükség. Az európai összehasonlításban, illetve a hazai statisztikai adatok alapján is jól működik – hangsúlyozzák.

A tervezet megalkotásának célja előttünk még most is ismeretlen

– olvasható a dokumentumban, mert a bírák nem látják át, miért kell mindent alapjaiban felforgatni. Az egyetértés csupán addig terjed, hogy elfogadják: kell egy közigazgatási felsőbíróság, ahol egyes kiemelt, nagy szakértelmet igénylő ügyeket – ilyenek lehetnek a javaslat szerint például a versenyjogi vagy a médiahatóság döntései elleni, illetve a gyülekezési joggal kapcsolatos perek – tárgyalják. Azt viszont az OBH már nagyon nem érti, hogy ennek a felsőbíróságnak a vezetőjét és bíráit miért az általánostól eltérő szabályok alapján neveznék ki.

Lázár szerint ez nem a „csókosok bírósága", viszont az új fórum elnöke olyan közigazgatási szakember – kormánytisztségviselő – is lehet majd, akinek nincs sem bírói, sem vezetői gyakorlata. De – az általános szabályoktól eltérően – pályáznia sem kell senkinek, hanem az Alkotmánybíróság elnöke, az igazságügy-miniszter, a Kúria elnöke és az OBH vezetője, tehát egy fura ad hoc-bizottság tenne személyi javaslatot. A mandátum pedig kilenc évre szólna, míg a többi vezető – Handó és a Kúria elnöke kivételével – csak hat évig töltheti be a posztját.

A hivatal úgy látja, bírói tapasztalattal nem rendelkező ember kinevezése házon belül rendkívüli feszültséget szülne.

Ugyanakkor felvetik: a felek mennyire fordulnának bizalommal egy sajátos módon hivatalába került elnök vezette olyan szervezethez, amely „kiemelt gazdasági, gyakran politikai faktorral is rendelkező" ügyeket tárgyal. Ugyancsak kérdésesnek tartják, hogy bármely kívülről jött – a hivatali hierarchiában szocializálódott – ember tevékenységét valóban a „bírói integritás zsigere tisztelete" hatná-e át.

De az is vitatható – írják –, hogy a felsőbíróságot hivatalnokokkal akarják feltölteni. A tervezet szerint az új bírák legalább felét a közigazgatásból kell felvenni, ám amennyiben a végrehajtó hatalomból sokan érkeznek, az a „jogállamiság alkotmányos követelményének sérülésére hivatkozó kritikai álláspont megfogalmazására ad – kétségkívül nem kevés – alapot" – olvasható a dokumentumban. Mellesleg könnyen lehet, hogy fellebbezés folytán olyan ügyek kerülnek eléjük, amelyekben korábban még közszolgaként maguk jártak el.

Ráadásul a testület új elnöke saját hatáskörben bárkit alkalmazhat majd közigazgatási bírónak, aki elég időt eltöltött az államapparátusban. Ennek a feltételnek a jogvégzett és szakvizsgával rendelkező fideszes apparatcsikok már eleget tudnak tenni, s kívülről érkezve is végleges kinevezést kaphatnak. Ami senki mással nem fordulhat elő a bírói karban, miközben könnyen kiderülhet: egy jónak tartott építésügyi előadó a pulpituson csúfosan megbukik.

Az OBH anyagában vannak még mindezeken kívül is kérdések bőven. Például az, mi lesz a munkaügyi bíróságokkal, amit az érintettek is feszegettek. Súlyosabb gond: nincs alkotmányos alapja annak, hogy indokolatlanul privilegizált helyzetbe hozzanak egy bírósági szervezetet, illetve bizonyos bírákat, akikre az általánostól eltérő kinevezési követelményeket, értékelési rendszert és pótlékokat állapítanak meg.

Az összefoglaló szerint alaptörvény-ellenes lehet az is, hogy a ma minden megyeszékhelyen működő közigazgatási és munkaügyi bíróságokat hét regionális közigazgatási bíróság váltja fel, mert ez sérti az igazságszolgáltatáshoz való egyenlő hozzáférés elvét. Egyszerűbben szólva: ha túl sokat kell utazni, az elfogadhatatlan. Különben a régiókon belül a székhely kiválasztása is irracionális, mert nemigen van magyarázat arra, hogy míg Debrecenben nem lesz közigazgatási bíróság, Esztergomban – Budapestre és Pest megyére kiterjedő hatáskörrel – igen. Ez tényleg elég különös ötlet.

Az OBH arra is felhívta a figyelmet, hogy

a rendszer átalakítása az első évben azonnal 56 milliárdba kerülhet.

Ennek oka részben az, hogy a semmiből létre kell hozni a hét önálló regionális közigazgatási bíróságot és a felsőbíróságot – ez utóbbi Székesfehérvárott működne, amire az OBH szerint nincs épeszű magyarázat. A költségeket növeli, hogy a perekben egyesbíró helyett tanácsban kell majd eljárni, ami ügyenként egy helyett három embert jelent. Ugyanakkor a jelenlegi 16 ezer helyett 64 ezer perrel kalkulálnak, mert számos esetben az első fokon meghozott közigazgatási határozat ellen a javaslat szerint azonnal bírósághoz lehetne fordulni.

Mindehhez képest már-már lényegtelen apróság, hogy mi történjék azokkal a bírákkal, akik olyan helyen dolgoznak, ahol nem lesz közigazgatási bíróság. Zalaegerszegről költözzenek Pécsre? És azokkal mi lesz, akiknek a törvény erejénél fogva szűnik meg a vezetői beosztása, mert nem lesz többé húsz önálló közigazgatási és munkaügyi bíróság? Az OBH szerint ez – a bírák nyugdíjkorhatárának leszállításához hasonlóan – újabb botrányt sejtet.

Szerző: Lencsés Károly / nol.hu