Csalódnia kellett annak, aki arra készült 2017 nyarán, hogy mozizás után (vagy előtt, vagy éppen mozizás nélkül) a nagy melegben a budapesti Corvin köz valamelyik vendéglátóhelyének teraszán megiszik egy jeges teát, egy pohár üdítőt vagy egy korsó sört.

Az Üllői út és a Nagykörút forgalmi dugóktól hangos kereszteződésétől pár méterre megbúvó Corvin köz vendéglátóhelyei ugyanis a korábbi évekkel ellentétben már nem várták teraszokkal a szomjas budapestieket.

A környéket ismerő forrásunk szerint nem önként döntöttek így, a józsefvárosi önkormányzat 2016 októberében az 56-os év apropóján vette el a teraszengedélyeket, amiket azóta sem kaptak vissza.

Ezt a Zoom.hu-nak megerősítette a Corvin közben található Tejivót üzemeltető Cserpes Sajtműhely alapító tulajdonosa, Cserpes István is.

A vendéglátósok 2016 őszén kaptak levelet az önkormányzattól arról, hogy ne számítsanak lejáró teraszengedélyeik meghosszabbítására.

A levélben indoklás nem volt, és arról sem esett benne szó, a jövőben van-e rá esély, hogy újranyithassák a teraszokat. Cserpes Istvánék próbáltak közbenjárni az önkormányzatnál, de nem jártak sikerrel.

1956 emlékével nem férhettek össze a teraszok.

Cserpes István azt nem tudta megmondani, a Tejivó forgalmára milyen hatással volt a kiülős rész elvesztése. Az biztos, hogy kényelmetlenséget okozott, nem sokkal korábban ruháztak be árnyékolókra.

Nem örültünk

– mondta a vállalkozó. A vendégek sem örültek, hiszen „nyáron jól esik az embereknek kiülni”, ami pedig az önkormányzatot illeti, Cserpes István becslése szerint

havonta több millió forintot veszíthetett a teraszok után fizetett díjak elmaradása miatt.

Cserpesék bérlik az ingatlant, amiben a Tejivó működik, a tulajdonos sem nyert az önkormányzat lépésével, ha a helynek lehetne terasza, értékesebb lenne, a tulajdonos is magasabb bérleti díjat kérhetne érte. A Tejivó tulajdonosa szerint talán segíthetne, ha a Corvin köz vendéglátósai összefognának, talán 2018-ra valamilyen megegyezésre jutnának az önkormányzattal.

Esetleg úgy, hogy vállalnak valamilyen korlátozásokat a teraszokat illetően.

Cserpes István nem tudja, az önkormányzat miért döntött a teraszok felszámolása mellett.

Annyi biztos, hogy van a környéken egy idősebb lakó, aki korábban gyakran panaszkodott az önkormányzatnál a teraszok miatt: nem tartotta elfogadhatónak, hogy az 1956-os forradalomra és hőseire emlékező táblák, szobor közvetlen környezetében sörreklámok és kedélyesen iszogató fiatalok vannak.

A Corvin köztől pár méterre, a Nagykörúton és az Üllői úton vannak olyan vendéglátóhelyek, amelyek teraszt üzemeltetnek, ez alátámasztja azt a magyarázatot, amely szerint az önkormányzatnak kimondottan az szúrta a szemét, hogy az 56-os forradalom emlékhelyén emberek csak úgy kiülnek, és jól érzik magukat.

Esetleg felmerülhetne magyarázatképp, hogy a kocsmák vendégei berúgtak, hangoskodtak, azonban ez aligha indokolhatja a Tejivó teraszának beszántását.

Szerettük volna megtudni, az önkormányzat mivel magyarázza a teraszok megszüntetését, cikkünk megjelenéséig azonban nem reagáltak megkereséseinkre (augusztus 8-a óta próbálunk választ kapni kérdéseinkre).

Corcin köz teraszok nélkül. Fotó: Halász Nóra Forrás: zoom.hu

Kocsis Józsefvárosában van hagyománya a rendrakásnak

A Kocsis Máté vezette önkormányzattól nem ez lenne az első eset, hogy nekibuzdul egyik, másik vagy minden közterület rendbetételének (már ahogy Kocsis Mátéék a rendbetételt értik). A 2010-es évek elejéről emlékezetes a hajléktalanok ellen folytatott háború, ami aztán szép lassan elhalt.

Az Origo még 2012-ben írt arról, hogy a hajléktalanokat fogadó szabálysértési iroda bezárt, a begyűjtések leálltak.

Legutóbb 2017 közepén terjesztett be az önkormányzat olyan rendeletcsomagot a kerületi képviselőtestület elé, ami szerint 200 ezer forintra lehetett volna büntetni azokat a 14 évnél idősebbeket, akik vén fejük ellenére játszóteret használnak.

De olyanok is szerepeltek a csomagban, hogy aki nem rakja ki ajtajára a lakása számát, az maximum 200 ezer forintra büntethető, illetve hogy egyetlen üzlet és kocsma sem lehet nyitva este 10 után, ha nem kap engedélyt erre a lakóktól.

A 14 éves korhatár végül kikerült a csomagból, helyére a „nem rendeltetésszerű használat” került

– írta meg az ügyet kirobbantó Kettős Mérce.

Fotó: Halász Nóra Forrás: zoom.hu

Közel száz éve a szórakoztatásé a tér

A Corvin közre visszatérve, természetesen igaz, hogy Budapest egyik legfontosabb 56-os emlékhelyéről van szó. Ugyanakkor a szórakoztatás jelenbeli és múltbéli alapfunkciója, a kerek teret a Corvin mozi épülete uralja, a Pesti Srác szobra fölött Vin Diesel feszíti bal bicepszét, amikor éppen vetítésre kerül a Halálos iramban-sorozat aktuális darabja.

És ha valaki szerint hiba volt mozit rakni a forradalom emlékhelyére: a mozi volt ott előbb.

A Corvin filmszínház 1922 novembere óta működik, az ünnepélyes megnyitón jelen volt Horthy Miklós kormányzó, Kosztolányi Dezső Szavak címmel írt költeményt az eseményre.

A Corvin köz azért lett a forradalom egyik legfontosabb helyszíne, mert könnyű volt védeni, ráadásul a szomszédos sarkon elhelyezkedő Kilián laktanyával együtt fontos stratégiai ponton helyezkedett el.

Ellenőrizte az Üllői utat, amely felől a szovjet tankok délről közelíthették meg a belvárost, illetve a körutat, melyen keresztül a Budáról a Petőfi hídon keresztül érkező, és a Boráros téren gyülekező tankok indítottak támadásokat.

A Corvin köz volt a felkelés egyik legtovább kitartó ellenállási pontja a budai Széna tér mellett (ahol ma szintén van mozi, méghozzá bevásárlóközpontban, illetve jó néhány kocsma).

A Corvin mozi az 56-os harcokban megrongálódott és kigyulladt, de a forradalom leverése után felújították, 57-ben már újranyitott (azóta egy komoly átépítésen esett át 1995 és 1997 között).

zoom.hu