h i r d e t é s

Kolláth György: az alkotmánymódosítás olyan felhatalmazást ad a kormánynak, amivel békeidőben soha senki nem rendelkezik

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam

Kolláth György: az alkotmánymódosítás olyan felhatalmazást ad a kormánynak, amivel békeidőben soha senki nem rendelkezik

2016. március 24. - 07:41
0 komment

 

Kolláth György szerint a demokrácia számára halálos csapás lesz, ha a parlament elfogadja az alaptörvény módosítását, melynek értelmében a kormány terrorhelyzetet hirdethetne - írja a Budapest Beacon. 

Az ügyvédnek úgy tűnik, mintha a kormány unná és utálná a demokráciát, és egy huszárvágással túl akarna rajta lépni. Azon túl, hogy a módosítás szembemegy az Emberi Jogok Európai Egyezményével, mindenki fölteheti magának a kérdést: elfogadható-e számára, hogy a kormány belátásán, vagy a miniszterelnök aznapi hangulatán múlik az internetet betiltása, a sajtószabadság korlátozása, vagy épp a határok lezárása.

Alkotmánymódosítást javasol a kormány, hogy önálló tényállás legyen az alaptörvényben a terrorveszélyhelyzet – derült ki a múlt héten. Ha a parlament elfogadja javaslatot, a kormány terrorfenyegetettség vagy terrortámadás esetén terrorveszélyhelyzetet hirdethetne. Ebben a helyzetben a kabinet olyan rendeletet alkothatna, amellyel az alkotmány rendelkezéseit nem érinthetné, de egyes törvények alkalmazását – sarkalatos törvényben rögzített szabályok szerint – átmenetileg felfüggeszthetné, vagy eltérhetne azoktól. Ezek a rendeletek hatvan napig maradnának hatályban, feltéve, ha a parlament nem erősíti meg azokat, vagy nem hosszabbítja meg ezt a határidőt.

„Betilthatják a postát, a telefonotokat nemcsak ellenőrizhetik, de ki is kapcsolhatják. Elhallgathatnak a tévék, a rádiók, a nyomtatott és internetes sajtó, vagy ha nem, akkor csak kormányközleményeket közöl!”

 – írja szombati Facebook-jegyzetében Bokros Lajos, a Modern Magyarország Mozgalom (Moma) elnöke. A szabadelvű-konzervatív párt vasárnapra tüntetést is szervez a tervezett legújabb alaptörvény-fabrikálás ellen. „Készül a nyílt diktatúra” – figyelmeztet Bokros, aki szerint a terrorveszélyre hivatkozva bármikor bevezethetik majd ezeket az intézkedéseket, és még egy sor mást, amelyek az alapvető és alkotmányos szabadságjogokat korlátozzák, külön parlamenti felhatalmazás nélkül, egyszerű bemondásra.

Az Emberi Jogok Európai Egyezménye, más néven a római egyezmény határt szab annak is, amivel a kormány most próbálkozik – mondta Kolláth György (képünkön) az ATV Start című műsorában kedden. Az ügyvéd szerint ugyan hozzá lehet nyúlni az alaptörvényhez, de csak amennyire ezt az egyezményben rögzített vállalásunk engedi. A római egyezmény tizenötödik cikkelye rendelkezik a felfüggesztés lehetőségeiről: eszerint háború vagy az állam létét fenyegető más rendkívüli állapot esetén a szükségessége által feltétlenül megkívánt mértékben korlátozhatóak a benne foglalt kötelezettségek. „Mintha Magyarország ezekről nem is akarna tudni“ – mondta Kolláth.

Lehet, hogy az alaptörvény módosulni fog, és kap a kormány egy szinte korlátlan felhatalmazást, innentől viszont az alaptörvény is támadható lesz Strasbourgban. A szabadságjogok, a magántulajdon korlátozása – számos olyan eleme van a módosításnak, ami után már nem az alaptörvényben rögzített jogaink vannak, hanem azokat egy szükségtelen, alkalmatlan, és aránytalan korlátozás határozza meg – magyarázta a jogász. Senki nem határozta meg, mik azok a feltételek és szempontok, amikor ezek a kormányzati fölhatalmazások életbe lépnek? – kérdezte Kolláth, hogy egyből válaszoljon is rá: amikor a kormány úgy gondolja. „Ilyet nem lehet csinálni” – közölte. Mindezt ráadásul úgy, hogy ma Magyarországon nincs terrorveszély – tette hozzá.

Magyarország megint belemegy valamibe, amiről tudja, hogy nem teheti meg: önmagának ad fölhatalmazást olyanra, amire nem tehetné, nem foglalkozik az arányossággal, de azzal sem, hogy mikor, hogyan, ki által, és milyen feltételek mellett lehet bevezetni az említett intézkedést – folytatta Kolláth. Mindeközben ma is öt minősített helyzetről rendelkező rész szerepel az alaptörvényben: a rendkívüli állapot, a szükségállapot, a veszélyhelyzet, a megelőző védelmi helyzet, és a váratlan támadás. E mellé vezették be – nem alaptörvénybe — a tömeges migráció okozta válsághelyzetet múlt nyáron, és ehhez jönne most a terrorveszély. „Hol az az egy, ami igazán kellene?” – utalt ezzel az ügyvéd a római egyezményre.

„Itt nem arról van szó, hogy reagálunk egy elképzelt veszélyre, hanem olyan fölhatalmazást adunk a kormánynak, amivel békeidőben soha senki nem rendelkezik”

 – hangsúlyozta.

Kolláth szerint 2010 óta a kormány mindig „elment a falig”, mindig egy kicsit kitolta a határokat addig, amiről azt gondoltuk az azt megelőző napon, hogy nem mernek elmenni. „Mire várunk?” – kérdezte a jogász. Tényleg a kormány belátásán, vagy a miniszterelnök aznapi hangulatán múlik, hogy letiltják-e az internetet vagy sem, vagy, hogy lesz-e a sajtóban cenzúra? – tette föl a költői kérdést Kolláth György. Nem lehet ilyen különleges fölhatalmazást adni csak úgy – tette hozzá.

Szerinte egyetlen olyan megfogalmazás kellene, amely a rendkívüli jogrendet megalapozza, és annak világosan meghatározott feltételeket kellene fölsorolnia.

Mintha ez a mostani kormány unná és utálná ezt a macerás demokráciát, és egy huszárvágással túl akarna rajta lépni. Ez az, amit meg kell akadályozni – mondta az ügyvéd.

Kolláth szerint az a legnagyobb baj, hogy bár a kormánynak nincs kétharmada, a Jobbiktól le tud szakítani két-három embert, és képes lesz végrehajtani ezt a káros, értelmetlen, és veszélyes módosítást. A demokrácia számára ez halálos csapás lesz – tette hozzá a szakember.

 

hu.budapestbeacon.com (Az írás eredetileg 2016. január 20-án jelent meg.)


 

h i r d e t é s