Szeretnék elérni, hogy ajánlásaik törvényjavaslat részét képezzék. Az általunk megkeresett szakértők szerint elképzelhető, hogy a brexit hatására változni fog a diákhitelrendszer.

Folytatódik a vita a brit diákhitelrendszerről: egy friss, az új-zélandi módszert ismertető tanulmányban a kutatók radikális változást sürgetnek az Egyesült Királyságban. Az általuk megfogalmazottak a szigetországban tanuló magyarokra is jelentős hatással lehetnek.

„Bürokratikus akadályok”

Új Zélandon azokat a volt diákokat, akik nem törlesztik a hitelüket, és el akarják hagyni az országot, a határon letartóztatják, ami a tapasztalatok szerint komoly visszatartó erőnek bizonyul – hangsúlyozta Sam Cannicott, a jelentés megfogalmazója, aki egykor a brit Liberális Demokraták tanácsadója volt.

Az összehasonlító tanulmányban, melyet egyébként a brit Higher Education Policy Institute (HEPI) adott ki, azt írják: az új-zélandi diákhitel-adósság teljes összege 6,8 milliárd fontot tesz ki, ez a bruttó hazai össztermék 6 százaléka. Az Egyesült Királyságban ez az összeg körülbelül 70 milliárd font, ami a brit GDP 16 százalékát teszi ki. Bár az Egyesült Királyság esetében a felsőoktatási szektor lényegesen nagyobb, a jelentés szerint igenis van mit tanulni az országtól, mely következetesen jól teljesít a nemzetközi rangsorokban. A szakemberek emellett azt sürgetik, hogy szigorúbban ellenőrizzék a diákhitel-törlesztéseket – írja a The Independent brit lap.

Cannicott hozzátette: a jövedelem és a hiteltörlesztés közti kapcsolat felszámolásával a külföldre távozó volt diákok esetében meg lehetne szüntetni a bürokratikus akadályokat, melyek jelentősen megnehezítik a visszafizetések kikényszerítését. Emellett az oktatási szakértő úgy véli, a brexit jó lehetőséget biztosít arra, hogy az ország tanuljon Új-Zélandtól, hiszen már nem lesz olyan fontos elvárás az, hogy egyazon törlesztési feltételeket alkalmazzák az uniós és a hazai diákok esetében.

Szigorú végrehajtást akarnak

Nemrégiben a Sutton Trust nevű brit civil szervezet is készített egy tanulmányt, melyből kiderült: Angliában magasabb az egy diplomásra eső adósság, mint bármely más angol nyelvterületű országban. Egyébként az unióból az országba érkező diákok 11 százalékának, mintegy 8600 főnek van tartozása a diploma megszerzése után, a hiányzó összeg pedig jelenleg 1,3 milliárd font, ami 36 százalékkal nagyobb, mint egy évvel korábban.

Nick Hillman, a HEPI igazgatója a tanulmánnyal kapcsolatban kiemelte: a diákhitel törlesztésének elmaradásával – csakúgy, mint az adócsalók vagy a segélykerülők esetében – az adófizetőket használják ki. Ez mégis igen gyakori jelenség mind a külföldre távozó britek, mind pedig az uniós polgárok esetében. Az új-zélandi tapasztalatok pedig azt mutatják, a szigorú végrehajtás működik – tette hozzá.

A kutatóintézet azt szeretné elérni, hogy ajánlásai a brit parlament előtt lévő, felsőoktatással kapcsolatos javaslat részét képezzék.

Vita tárgya

Év elején Jo Johnson, az egyetemek minisztere, egyben a brit képviselőház tagja ugyancsak arra hívta fel a kormány figyelmét, hogy egy új stratégia részeként bíróság elé kellene állítani minden, akár az Egyesült Királyság területén, akár külföldön tartózkodó diákot, ha nem törlesztik a diákhitelt. Mint mondta, új tervekre van szükség ahhoz, hogy a visszafizetési rendszer továbbra is „tisztességes, megbízható és hatékony” lehessen, mivel minden eddiginél többen érkeznek a felsőoktatásba.

A kormányszóvivő egyébként nemrégiben kiemelte: szorosan együttműködnek a diákhiteleket intéző céggel és más országokkal, hogy nyomon kövessék azokat, akiknek fizetniük kell, és megtegyék a szükséges lépéseket.

Megugrott a tandíj összege

Az Engame Akadémia, mely 2010 óta támogatja a középiskolásokat és az egyetemistákat abban, hogy megtalálják helyüket a világban, kérdésünkre válaszolva közölte: 2012-ben emelkedett a jelenlegi szintre – 3000-ről 9000 fontra – a brit alapszakos tandíj. Az első diákok, akik ekkor kezdték tanulmányaikat, tavaly végeztek, így csak elenyésző részük látott hozzá a magasabb tandíj törlesztéséhez. Épp ezért még nem tudják, milyen hatása lesz annak, ha ezek a visszafizetések nem érkeznek meg rendben – emelték ki.

„Az biztos, hogy akik már felvették a diákhitelt, a jelenleg érvényes feltételekkel fogják fizetni a törlesztőrészleteket. Azt, hogy a jövőben az új diákhitelesek számára mások lesznek-e a feltételek, egyelőre nem lehet tudni” – fűzték hozzá. Azonban elképzelhetőnek tartják, hogy a brexit hatására változni fog a diákhitel – és a visszafizetési konstrukciók – rendszere, ám arra, hogy ez milyen formában lehetséges, egyelőre csak találgatások léteznek. Egyébként valószínűsítik, hogy a következő néhány évben, amíg folynak a kilépési tárgyalások, de az Egyesült Királyság még az Európai Unió része marad, nem lesz érdemi változás az országban tanuló EU-s diákok számára.

Különmegállapodások jöhetnek?

Hangsúlyozták, hogy a kilépés utáni viszonyokról még egyáltalán nincs egységes álláspont vagy megállapodás. A vezető brit egyetemek közül többen bejelentették, hogy kiállnak a brit akadémiai élet „európaisága” mellett, és fontosnak tartják, hogy megmaradjon a diákok, kutatók és tanárok szabad áramlása. Ez leginkább olyan különmegállapodások mentén képzelhető el, mint amilyen az Európai Unió és Norvégia vagy Svájc között van – ezekben az országokban ugyanis azonos feltételekkel tanulhatnak és élhetnek az EU-s diákok, mint a helyi állampolgárok.

Az Engame Akadémia becslései alapján körülbelül 2000 magyar diák tanul az Egyesült Királyságban valamilyen felsőoktatási képzésben. A diákok nagy többsége, körülbelül 1600 hallgató valamilyen alapszakos képzésre jár. Arról, hogy a magyar diákok közül pontosan hányan vettek fel brit diákhitelt, hivatalos adat nincs, de a tapasztalatok alapján a hallgatók túlnyomó többsége él a lehetőséggel.

Szerző: Marosi Adrienn / mno.hu