h i r d e t é s

Kósa és az 1500 milliárd

Olvasási idő
6perc
Eddig olvastam

Kósa és az 1500 milliárd

2018. március 16. - 07:13

 

Napok óta hír a médiákban, hogy egy csengeri nő 4,3 milliárd euró, azaz közel 1500 milliárd forint értékben (5 millió család egy gyerek után járó éves családi pótlékjával azonos összeg) állampapír vásárlással bízta meg Kósa Lajost közjegyző előtt.

Az ügyről írt a Magyar Nemzet, a 444.hu és sok más hírportál is. Kósa tagad, az ügyészség hallgat és különféle találgatások színesítik a mindennapjainkat. Borítékolható, hogy ez az eset is a „fényevő” Tiborcz ügy sorsára jut. Pedig itt is hamar kiderülne az igazság, de Magyarországon az elmúlt két kormányciklus alatt elveszett az igazságból az „i”. 

Fény derülhetne mindenre, csak bűnüldözői akarat kell hozzá. A hírek szerint közjegyzői okirat is készült. A 24.hu beszámolója szerint a közjegyzői munkadíjat törvény szabályozza, ahogy azt is, mekkora összeg felett kötelező az átutalás.

És itt van a kutya elásva.

Az ügyletről született közjegyzői okirat kiállításáért munkadíjat kellett átutalni a közjegyzői számlára – melyből a közjegyzőnek át kell utalnia a kamara „jussát” -, tehát visszakövethető a befizető.

Ezt az összeget vagy Kósa fizette, vagy a csengődi hölgy. Ha az ügylet „kamu” volt ahogy Kósa állítja, akkor a hölgy biztosan nem fizetett semennyit sem egy kamu ügyletre csak azért hogy a közjegyző és a kamara gazdagodjon, mert ha másnak nem is, de neki tudnia kellett, hogy szélhámosságról van szó. Még sincsenek hírek arról, hogy bárki is ellenőrizte volna a nő számláját a „megtakarítást”, vagy „örökséget” illetően. 

Ha viszont igaz, hogy Kósát átverték, akkor csak Kósa fizethette ki ezt az összeget, ehhez képest érthetetlen miért nem tett feljelentést, amikor a közjegyzői munkadíjat ki kellett fizetnie. Felmerül az a kérdés is, ha Kósa Lajos fizette ki a közjegyzői díjat, akkor azt miből tette, hisz a vagyonnyilatkozata szerint csak pénzbeli tartozásai vannak, megtakarítása nincs. Ha Kósa Lajost átverték, mert olyan ostoba, hogy egy szélhámos meg tudja vezetni különféle ígéretekkel akkor nagy a baj, hisz miniszteri és különféle kinevezései miatt jelentős közpénzek felett rendelkezett, így elég negatív bizonyítványt állít ki magáról, kinevezőjéről és az egész jelenlegi kormányról.

Az alkalmatlanság bizonyítványát.

Visszatérve olyan az egész ügy, mintha egy hatalmas pénzmosodára derült volna váratlanul fény. Olasz maffia filmek jutnak az ember eszébe, melyekben a politikus keres egy strómant, akinek a neve alatt a lopott közpénzt úgy mossa tisztára, hogy őt a politikust bízza meg a stróman olyan kötvények vásárlásával mely nem névre szóló, így a későbbiekben bárhonnan, bármikor ismét kézpénzre váltható, ráadásul még kamatozik is a lopott pénz.

De hát ugye itt nem ez történt, hanem egy szélhámosság - ahogy Kósa állítja -, a polgármestersége alatt találkozott a hölggyel és az üggyel, mégsem tett feljelentést az évek alatt.

Vagyis kormánytagként szó nélkül hagyta ennek a kifejezetten magas összegű szélhámosságnak a tényét.

Miért is? 

Hiszen ez a közel 1500 milliárd fedezné 

- 5 millió család egy gyerek után járó egy éves családi pótlékját,

vagy 

- 500 ezer darab 100 m2-es lakás, vagy bérlakás építését,

vagy

- 822 ezer gyermek minden napi teljes étkeztetését egy éven át,

vagy

- 300 darab műfüves 30 ezer fős stadion építését,

vagy

- 215 ezer darab vadonatúj BMW vásárlását.

De azt is mondhatom, hogy ez az összeg az elvont magánnyugdíjvagyon fele

Tehát az összeg irdatlan magas, közjegyzői okirati bizonyíték is előkerült, még sem látszik olyan serény mozgolódás az ügyészségnél mint pl. a Czeglédy „ügyben”, ahol feltételezésekre építve tartják előzetesben politikai fogolyként a szombathelyi  politikust. 

Következtetés: ha tisztán akarsz látni a zűrös, simlis ügyekben, ha igazságot akarsz, akkor menj el szavazni és válts kormányt.

 

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara helyesbítése (2018. március 19. 10:39)

A közjegyzői díjszabásról jogszabály rendelkezik, amely meghatározza a közjegyző díjak számításának módját és a közjegyző munkadíjának felső határát is. Erről az elmúlt napokban a magyar sajtóban több cikk is megjelent.

A közjegyzői díjakat elsősorban a közjegyzői díjszabásról szóló 14/1991. (XI. 26.) IM rendelet (a továbbiakban: díjrendelet) határozza meg, de vannak más jogszabályok is, amelyek egyes eljárások díjairól rendelkeznek. A közjegyzői díjazás tehát nem alku kérdése, hanem jogszabályban meghatározott tételekből tevődik össze, és annak megfizetése kötelezettség, amelytől a közjegyző sem térhet el.

Általában a közjegyzői díj a következő tételek összegéből áll:

1.     a közjegyzői munkadíj (ügyérték vagy a tevékenységre fordított idő alapján) és

2.     költségátalány

3.     készkiadások összegéből.

A közjegyzői díj a közjegyzői tevékenység befejezésekor esedékes, de a közjegyző esetenként előlegre tarthat igényt, amelytől a kérelemre induló eljárás megkezdését függővé teheti. Az előleg összege természetesen beleszámít a közjegyzői díjba. A közjegyzői díj várható összegéről a közjegyző a tevékenység megkezdésekor a felet tájékoztatja, azonban a végleges összeget nem ritka, hogy a közjegyző csak az eljárás végén tudja meghatározni, hiszen nem mindig látszik előre minden körülmény. Például, hogy az ügyfél mennyi hiteles kiadmányt kér a közjegyzői okiratból, hány hatóságot kell az adott ügyben megkeresni, vagy időarányos díjazásnál mennyi időt fordított pontosan az adott tevékenységre a közjegyző.

1. a) Munkadíj az ügyérték alapján

Amennyiben a közjegyzői tevékenység tárgyának értéke (azaz az ügyérték) megállapítható, a közjegyző munkadíját ennek alapján kell kiszámítani. A munkadíj alapja a tevékenység tárgyának a munkadíj esedékességekor fennálló, terhek figyelembevétele nélkül számított értéke.

Az ügyértékhez igazodó munkadíj összege az IM rendelet 9. § szerint:

20 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 1000 Ft 

20 000 Ft feletti, de 50 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 1000 Ft és a 20 000 Ft feletti rész 4%-a,      

50 000 Ft feletti, de 100 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 2200 Ft és az 50 000 Ft feletti rész 3%-a    

100 000 Ft feletti, de 500 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 3700 Ft és a 100 000 Ft feletti rész 2%-a  

500 000 Ft feletti, de 5 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 11 700 Ft és az 500 000 Ft feletti rész 1%-a       

5 000 000 Ft feletti, de 10 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 56 700 Ft és az 5 000 000 Ft feletti rész 0,5%-a         

10 000 000 Ft feletti ügyérték esetén 81 700 Ft és a 10 000 000 Ft feletti rész 0,25%-a,

de legfeljebb 200 000 000 Ft ügyérték alapján járó munkadíj számítható fel.

A közjegyző munkadíj számításának alapja tehát a jogszabály alapján maximálisan 200 millió forint lehet. Két- vagy többoldalú jogügylet okiratba foglalásáért a 9. § szerinti munkadíj teljes összege jár. Egyoldalú jogügylet vagy jognyilatkozat okiratba foglalásáért a 9. § szerinti munkadíj fele jár.

1.b) Munkadíj a tevékenységre fordított idő alapján

Ha a közjegyzői tevékenység tárgyának értéke (az ügyérték) nem állapítható meg, a munkadíjat a közjegyzői tevékenységre fordított idő alapulvételével kell megállapítani, amelyhez hozzá kell számítani az előkészítéshez, lebonyolításhoz, valamint az esetleges utazáshoz szükséges időt is. A tevékenységre fordított időhöz igazodó munkadíj összege minden megkezdett óráért 1500 Ft. Az óradíj összegének a kétszerese számítható fel, ha a tanúsítvány elkészítésekor, valamint végrendelet és más végintézkedés (a továbbiakban: végrendelet), illetőleg egyéb okirat megőrzéséről jegyzőkönyv készül; a háromszorosa számítható fel testületi ülés és az azon hozott határozat, versenytárgyalás, árverés, sorsolás és egyéb jogi jelentőségű tény tanúsításáért; a négyszerese számítható fel jognyilatkozat, végrendelet okiratba foglalásáért; az ötszöröse számítható fel két- vagy többoldalú szerződés okiratba foglalásáért.

2.) Költségátalány: a közjegyzői munkadíj 40%-át kötelezően meg kell fizetni költségátalányként a közjegyző részére. A díjszabásról szóló jogszabály ezzel kívánja biztosítani, hogy a közjegyzői iroda fenntartható legyen, az alkalmazottak munkabérét és az egyéb költségeket fedezzék a bevételek, hiszen a közjegyző nem kap semmilyen állami támogatást, csak a bevételeiből tudja fenntartani az irodáját.

3.Készkiadások: ezek a közjegyzőnek a konkrét ügyben felmerült kiadásai, mint például a postaköltségek, archiválás díj, egyes szolgáltatási díjak stb.

A közjegyzői díj tehát az esetek jelentős részében e három tételből áll össze. A közjegyzői díjakról további információt talál a MOKK honlapján: https://www.mokk.hu/ugyfeleknek/a-kozjegyzoi-dijszabas.php


 

h i r d e t é s

h i r d e t é s

betöltés..