A trianoni döntéssel az ország mellett a lelkeket is megcsonkították – mondta Debrecenben.

Kósa Lajos országgyűlési képviselő június 4-én a Bem téren, a Magyar fájdalom szobránál emlékezett meg a trianoni békediktátum 95. évfordulójáról. – A győztes nagyhatalmak szentesítették a trianoni diktátumot – ez az akarat létrehozott egy államot itt, Közép-Európában, ami minden oldaláról önmagával volt határos - írja a civishir.

Ettől kezdve elődeink semmi másra nem tudtak gondolni, csak a veszteségre. Eltelt egy év, még egy, egy évtized, és semmi sem változott, csak a veszteség érzése maradt meg, és az nem enyhült.

Ezért aztán Magyarországon a két világháború között minden hatalom egyetértett azzal a szándékkal, aminek célkitűzése a határok korrekciója volt. Ez volt a nemzeti minimum. A revíziós érzés a nehezen felfogható veszteség bánatán tenyészett. Csak a kommunista diktatúra kiépülése után jött váltás: ilyenkor már nagy Magyarországot emlegették, de a trianoni tragédiát megpróbálták háttérbe szorítani. Négy évtiezeden keresztül ez a veszteségérzés nem kerülhetett felszínre – mondta.

Meghaladni Trianont esély, hogy újraépítsük a nemzetet

A fideszes politikus úgy fogalmazott, egy nemzet nagyságát nem számosságában kell mérni: – Nem hiszem, hogy egy svájci azzal kel és fekszik, hogy kicsi az országa. Kitért rá, nekünk magyaroknak kisebbségi érzésünk lett, bár a rendszerváltás után újra lehetett legálisan beszélni Trianonról. Esélyünk volt rá, hogy újraépítsük a nemzetünket, a magyarságunkat. – Ha meg akarjuk haladni Trianont, önmagunkra kell találnunk! Ki kell állnunk a magunk igazáért Európában! Emelt fővel, az európai politikai közösség ép tagjaként képviseljük érdekeinket és merjünk annak hasznos tagja lenni! Így adózhatunk ennek a drámának – zárta szavait.

civishir.hu