Közéleti Kávéház Pikó Andrással
Vendég: Ludassy Mária filizófus
Téma: Társadalmi szolidaritás és liberalizmus
 
Locke a Polgári kormányzatról (1688) című művében fogalmazta meg először a "szabadnak és egyenlőnek született" ember tézisét. Nála e két velünk született természeti attribútum még teljes harmóniában leledzett, ahogy a liberalizmus és a demokrácia (elidegeníthetetlen szabadságjogok és többségi döntés) elve is. A XVIII. században azonban megmutatkozott, hogy ez távolról sem eleve elrendezett összhang: Rousseau Társadalmi szerződésében a közvetlen demokrácia eszménye már összeegyeztethetetlen a képviseleti rendszerrel, Robespierre és Saint Just a "szabadság zsarnoksága" nevében elutasítja a 'bourgeois' szabadságjogok többségét, liberális kritikusaik pedig az egalitárius eszmék túlzásait vetik el a személyes szabadság szentsége és sérthetetlensége nevében. Tocqueville számára már az "EGYENLŐSÉG A SZOLGASÁGBAN" jelenti a legveszedelmesebb szabadsággyilkos elvet, melyhez a "többség zsarnoksága" adhatja a demokratikus keretet.