h i r d e t é s

Kozmikus katasztrófák fenyegetik a Földet

Olvasási idő
1perc
Eddig olvastam
a- a+

Kozmikus katasztrófák fenyegetik a Földet

2022. október 28. - 11:10

A Mijake-események nagyjából ezerévente egyszer következnek be.

A kép illusztráció! - Forrás: pixabay.com

Egy új tanulmány alapján a földtörténet hirtelen és hatalmas sugárzásszint-kiugrásait ismeretlen, megjósolhatatlan és potenciálisan katasztrofális kozmikus események okozzák – írja a Live Science. Az úgynevezett Mijake-események olyan sugárzási csúcsok, amelyek nagyjából ezerévente egyszer következnek be, nyomaik pedig a fák évgyűrűiben mutathatóak ki.

A jelenségre az évek során több magyarázat is született. A vezető elmélet szerint a Mijake-események hátterében olyan hatalmas napkitörések állnak, amelyek 80-szor erősebbek a legnagyobb regisztrált flernél. Az új vizsgálat viszont azt mutatja, hogy a sugárzás forrása a véltnél is titokzatosabb lehet.

Benjamin Pope, a Queenslandi Egyetem munkatársa és a csapat tagja szerint többet kell kiderítenünk ezekről az eseményekről, mert ha egy napjainkban következne be, súlyos károkat okozna technológiánknak, így a műholdaknak, az internetkábeleknek, a távvezetékeknek és a transzformátoroknak.

A globális infrastruktúrára gyakorolt ​​hatás felfoghatatlan lenne

– tette hozzá.

A szakértők az évgyűrűk vizsgálatával tudják észlelni a kiugró sugárzást. Ahogy a fák nőnek, szenet vesznek fel az atmoszférából, így az adott évgyűrűből következtetni lehet az érintett esztendő légköri állapotaira. A szén-14 akkor alakul ki, amikor a nagy energiájú kozmikus sugárzás az atmoszféra nitrogénjéval lép interakcióba. Eddig hat Mijake-eseményt sikerült kimutatni, ezek időszámítás előtt 7176-ban, 5410-ben, 5259-ban, illetve időszámítás szerint 660-ban, 774-ben és 993-ban következtek be. Ezek mellett kisebb eseményeket is detektáltak.

Pope és társai a globális szénciklus modellezésével mérték fel, hogy a kiugrásokat előidézhették-e hatalmas flerek. A rendszerbe az évgyűrűk adatait is betáplálták, a vizsgálat során pedig a napciklus nagyjából 11 éves időszakait is figyelembe vették. A csapat arra számított, hogy az események egybeesnek majd a naptevékenység csúcspontjaival, de nem ez volt a helyzet, egyes sugárzási csúcsok ráadásul egy-két évig tartottak, holott a napkitörések kifejezetten rövidek.

A Mijake-események tehát még rejtélyesebbekké váltak. A kutatók következő célja, hogy további évgyűrűket, illetve jégmagokat elemezve pontosítsák a jelenséggel kapcsolatos elképzeléseket.

„A rendelkezésre álló adatok alapján nagyjából 1 százalék esély van arra, hogy a következő egy évtizeden belül egy újabb eseményt tapasztalunk. Nem tudjuk azonban, hogyan lehetne megjósolni, vagy hogy milyen károkat okozhat” – mondta Pope. (24.hu)


Kommentelne? Kattintson ide!

h i r d e t é s

Clicky