A püspöki székhelyen felállított felsőfokú oktatási intézmény három fakultással kezdte meg működését, és rövid fennállása dacára egy új korszak kezdetét jelentette a magyar művelődésben. Az egyetem számos privilégiummal rendelkezett, hallgatóit, tanárait, – és általában a diákok által megválasztott – vezetőit nagyfokú autonómia illette meg, nem csak a pénzügyek, hanem a bíráskodás és az önkormányzat terén is.

2017 szeptember 1 óta a Magyar Felsőoktatás napja szeptember 1, amely dátum azonos a pécsi egyetem alapításának 1367 szeptember 1 dátumával. Orbán Viktor pécsi tanévnyitóján méltatta az eseményt és az egész történetet hamis kontextusba helyezte. Amennyiben követjük az Orbáni logikát akkor a pécsi egyetemet egy fogságban lévő idegen hatalom vezetőjének engedélye alapján hozták létre azért, hogy a globalizálódó katolikus egyház ügynökeit képezzék ki Pécsett. A korszak Soros Györgye, V. Orbán pápa volt!” Az idegen ügynököket egy hálózatban képezték, amely hálózat része volt a pécsi egyetem is pécsi egyetemalapítást megelőző években Prágában (1348), Krakkóban (1364) és Bécsben (1365) is létrejöttek felsőfokú iskolák, V. Orbán bérencei eláraszthatták Kelet-közép-Európát”

Tanévnyitó beszédével, Orbán beadta a derekát Soros Györgynek!

Az idegen hatalom brutális képviselője, V. Orbán pápa Viterbóban kelt oklevele ugyanis nem csak Pécs városát jelölte ki, hanem azt is kikötötte, hogy a képzés ott a jövőben három – orvosi, jogi, filozófiai – karon indulhat majd meg. Mivel az első – bolognai mintára megszervezett – magyar egyetemen nem volt teológiai fakultás, így azt a korban nem tekintették universitasnak, hanem „csak” a studium generale elnevezés illette meg. Az idegenkezűség komoly korlátai miatt nem lehetet Pécsen egyetem!

A pécsi egyetem 14. századi története sok ponton a bizonytalanság homályába vész, így például azt sem tudjuk, pontosan meddig állt fenn; feltehetően Nagy Lajos halála érzékenyen érintette az intézményt, hanyatlását pedig az valószínűsíti, hogy Luxemburgi Zsigmond (ur. 1387-1437) 1395-ben, Óbudán egy újabb egyetemet alapított. A kutatók úgy vélik, Pécsen a 15. század első éveiben még folyhatott felsőfokú oktatás, ám hamarosan a művelődés csúcsát már újra a püspök által finanszírozott iskola jelentette.

A pécsi egyetem, rövid fennállása dacára, ugyanakkor mégis komoly művelődéstörténeti jelentőséggel bír, hiszen annak példáján a későbbi uralkodókban is felmerült a szándék, hogy a tanulni vágyó magyar diákokat az országban marasztalják. Zsigmond óbudai és Mátyás pozsonyi kísérlete után a másfél százados török uralom ezt a törekvést nagymértékben gátolta, így egészen a 17. századig – a nagyszombati egyetem megalapításáig – kellett arra várni, hogy ismét beszélni lehessen magyar felsőoktatásról.

Az egyetem mindennapjairól mindazonáltal viszonylag kevés információval rendelkezünk; annyi bizonyos, hogy Nagy Lajos korában az intézmény magas színvonalon működött, és ott – minden szempontból – igazi egyetemvárosi légkör alakult ki. Az oktatás nívóját mutatja, hogy a Pécsen végzett, később Európába útra kelt magyar diákok a későbbiekben számos egyetemen töltöttek be tanári, dékáni, sőt, rektori állásokat is. Az érem másik oldala – már akkor is – a diákok egy részének féktelen mulatozása volt, amiről viszont a Szentszékhez érkezett panaszos levelek tanúskodnak.