fbpx Külföldről is csodájára járnak az esztergomi bazilika magyar mérnöki bravúrjának | CIVILHETES

h i r d e t é s

Külföldről is csodájára járnak az esztergomi bazilika magyar mérnöki bravúrjának

Olvasási idő
5perc
Eddig olvastam

Külföldről is csodájára járnak az esztergomi bazilika magyar mérnöki bravúrjának

2021. december 24. - 07:32

 

A világ számos tájáról csodájára járnak az esztergomi bazilika felújításához készített egyedi, „lebegő” állványzatnak. A magyar mérnökök teljesítménye olyan helyeken is lehetővé teszi a biztonságos munkát (sőt akár a kalandtúrát), ahol 140 éve nem járt senki. - írja a hvg.hu

Forrás: Stefan Miklosits / Facebook

Tériszonyosoknak sem kell feltétlenül remegő térdekkel a mellvédhez lapulniuk, vagy izzadt tenyérrel markolni a lépcsőkorlátot felfelé kapaszkodva, hiszen a talaj szintje nem látható, csupán az igen bonyolult állványszerkezet, alul meg, ahol a földet sejtjük, egy cirkuszi artisták alá kifeszítetthez hasonló zöld háló fogja el a kilátást. Így az élmény egy (nem teljesen) szokványos hegyi kilátó megmászását idézi. Jobb is, hogy a látogató csak tudja: alatta még majd’ 40 méter van, amikor elkezd lépcsőzni az állványzaton, amely, ha nem is lebeg, de mindössze négy ablakpárkányon támaszkodik.

A különleges acél- és alumíniumstruktúra már egy éve tölti be az esztergomi bazilika szinte teljes kupolaterét. Bár világszerte igen sok kupolával fedett templom és épület van, korántsem tipikus, hogy a felújítási munkálatok nem egy földön álló állványzatról zajlanak. Itt azért volt szükség erre az unortodox megoldásra, mert a hivatalos nevén Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyház elöljáróinak elsődleges szempontja volt, hogy a kupola restaurálása idején mind a szertartásokra érkező hívők, mind a látogatók háborítatlanul használhassák az alatta található templomteret.


Forrás: Stefan Miklosits / Facebook

Az ezt lehetővé tevő mérnöki bravúr megértéséhez tudni kell, hogy az elkészült, több mint 20 méter magasságú fémszerkezet súlya a 90 tonnát is meghaladja. Ahhoz, hogy ez ilyen építményt „ég és föld között” rögzítsenek, egy-másfél éves tervezési folyamatra, számításokra és modellezésre volt szükség, illetve arra, hogy több körben a gyakorlatban is teszteljék, vajon a kiszemelt állványelemek bírják-e majd a terhelést – érzékelteti a szakmai kihívást Horváth Tamás, a munkálatok főszereplője, a Belvárosi Építő Kft. főépítésvezetője. A terhelési próbák közül tavaly októberben, a bazilika előtt került sor az utolsóra, amikor vizesballonokból 40 tonnányi súlyt helyeztek az acélgerendákra.

Ezeket is, akárcsak az építkezés többi alapanyagát a második világháború utáni újjáépítés idején gründolt német állványspecialista cég, a Layher biztosítja. Az említett főtartókat azonban nem lehetett csak úgy „áttolni” a kupola szemközti ablakai között. Előbb csörlőkkel fel kellett emelni egy 6 tonnás, négyzet alakú segédrácsozatot a magasba, ennek segítségével tudták csak rögzíteni – mindössze négy ponton – a 26 méteres távot áthidaló kulcselemeket. A nagyobb biztonság kedvéért mindjárt kettőt-kettőt, egymásra helyezve, bár utóbb, a rendszeres kontrollmérések során kiderült, hogy a négy helyett valószínűleg elegendő lett volna két gerenda is – meséli a főépítésvezető. Ezekről kiindulva épült fel a középen üreges, a falak vonalát pár centiméteres távolságban követő állványerdő.

Bár laikusok elszörnyedhetnek az ablakpárkányon „egyensúlyozó” 90 tonna hallatán, a szakértők megnyugtatnak: a szerkezet Magyarország legmasszívabb falaira támaszkodik, amelyek a kupola alatt, a bazilika altemplomában 17 méter vastagok.

Az esztergomi tájat és a Duna-kanyart látványosan uraló főszékesegyház kupoláját egyébként a bazilika második építésze, az osztrák származású Packh János kezdte el. Az ő nevéhez fűződik a híres reneszánsz műemlék, az egykor önálló Bakócz-kápolna „beemelése” is a templomba. Mivel azonban Packh 1839 októberében tragikus módon elhunyt (a saját házában lett egy brutális rablógyilkosság áldozata), a kupolát már – az utóbb a pesti Szent István-bazilikát is tervező – Hild József fejezte be.


Forrás: Stefan Miklosits / Facebook

A klasszicista, és az utóbbi időben már igen rossz állapotban lévő kupolatér helyreállítását segítő állványszerkezetben nem csupán a „lebegés” az újszerű megoldás. Az is példa nélküli, hogy – a Layher előregyártott elemeit kombinálva – egyszerre ilyen nagy területen biztosítanak hozzáférést a restaurátoroknak a munkaterülethez – magyarázza Horváth Tamás. A bravúros állványrendszernek olyan híre van, hogy külföldről is érkeznek szakemberek, hogy tanulmányozhassák az unikális megoldást.

Jelenleg (egyébként immár a terhelhetőség határán) két szinten, összesen húsz ember dolgozhat az állványzatról, az adott „kupolacikkelyhez” tartozó falfelület teljes hosszában. A fal mentén futó állványzatok pedig a munkafolyamatokhoz alkalmazkodva mozgathatók, átépíthetők. Még így sem férnek oda azonban a szakértők mindenhez. A kupola csúcsának ellaposodó mennyezeti részéhez például a Layher mérnökeinek egy speciális „esernyőállványt” kellett tervezniük, és azt rögzíteni az opeionon keresztül. Ez az a kis kör alakú nyílás a kupola záradékpontján, amelyen keresztül a belső tér természetes levegőztetése biztosított. Az innen belógatott (a legfelső szinten végzett munkálatok végeztével múlt héten szétszedett) állvány valóban egy túlméretezett esernyőre hasonlított, amit fordítva, lefelé nyitottak ki.


Forrás: Stefan Miklosits / Facebook

A falak tisztításán, a szükséges javítások elvégzésén és az eredetivel azonos újrafestésén túl most pótolják a gipszstukkókból készült növényi ornamentika és egyéb szimbolikus díszítőelemek hiányosságait is, illetve ezek aranyozását. Utóbbit egyébként csak a domborművek lentről is látszó felületeinek egy részére futtatják fel, mert a túlzásba vitt aranyozás nemcsak drága, hanem felesleges is, hiszen elvesz az ornamentika térhatásából. Ezzel már így voltak a kupola belső kiképzését az 1880-as években újragondoló stukkóművészek is, akik az eredetileg világoskék, csillagos eget imitáló falfelületre megálmodták a ma látható díszítést.

A bazilika közel 13 milliárd forint állami támogatásból megvalósuló, hat évig tartó teljes felújítása közben nem csupán a talaj szintjén található liturgikus tereket, a Kincstárat és a felújítást bemutató interaktív kiállítást lehet látogatni, hanem a magasban folyó építkezést is. A főszékesegyház által szervezett „Ég és föld között” című exkluzív kalandtúra keretében (előzetes jelentkezés után) bárki felkapaszkodhat a hetvenméteres magasságba a kupolán belül, illetve a külső héjon a hatalmas kereszt tövéig is elmerészkedhet. A szervezők csúszásbiztos cipő és zárható zsebű ruházat viselését javasolják a belső állványzaton mászkálóknak, mivel „van olyan helyszín, ahova, ha bármi beesik, nincs mód a kiszedésére”. A kalandturistáknak azonban már a feljutáshoz sem árt némi lélekjelenlét, hiszen ők is a bazilika oldalában ugyanazon az egyetlen karcsú acéloszlopon kapaszkodó építkezési felvonón jutnak fel az épület párkányára, a kupola tövébe, amin nap mint nap jár az összes munkás és minden építőanyag. (hvg.hu)


 

h i r d e t é s