A történet ott kezdődik, amikor hat előkészítőosztályt átköltöztettek a Titu Maiorescu iskolából a közeli Ion Neculceba, amely csak néhány száz méterre helyezkedett el. A fogadó iskola mindent beleadott: saját diákjait az emeletre költöztette, és a földszintet meg szépen felújíttatta, hogy az új vendégek megfelelő helyre érkezzenek. Csakhogy a Neculce iskola már eleve szegregált iskola volt: többnyire csak nehéz sorsú, roma és sajátos nevelési igényű diákok jártak oda. A szegregáció azonban csak tovább fokozódott, amikor az újoncok megérkeztek. Gyakorlatias szempontból egyszerűbb lett volna simán összekeverni az osztálytermeket és elosztani a két iskola osztályai között, de ezt nem akarták az érkezők.

Amint elkezdődött az iskola, a roma és mélyszegénységben élő gyerekek azzal szembesültek, hogy tulajdonképpen sosem látják a román gyerekeket, hiszen külön időpontban volt a szünet. Viorel Motaș kisebbségi tanfelügyelő azt mondja, régi történet már a kirekesztés, 2017-ben például a Titu Maiorescu úgy tervezte, hogy ha jönnek a román diákok, akkor külön bejáratot készít, hogy a roma diákok ott jöhessenek be. A Titu Maiorescu diákjainak szülei elkezdtek ugyanis balhézni, amikor megtudták, hogy gyerekeik egy iskolában kell tanuljanak a romákkal, de aztán elfogadták a kompromisszumot, hogy külön emeleten lesznek, és kvázi sosem találkoznak majd velük a gyerekeik.

Elena Motaș, aki a Iași Megyei Tanács romaügyi tanácsadója volt, azt mondja, a Neculce igazgatója nemcsak hogy külön bejáratot tervezett, hanem külön egészségügyi rendelő is lesz a fehér gyerekeknek.

"2017-ben bement egy felügyelő a Neculce iskolában egy osztályterembe, és azt mondta, hogy »ebben az osztályban kissé besötétedett«. Roma gyerekek tanultak abban az osztályban. Számomra, aki magam is voltam felügyelő, nagyon zavaró volt ezt hallani"

- mondja Elena Motaș.

A Ion Neculcenak mintegy nyolcvan százalékát roma gyerekek teszik ki. Van aki 8-10 kilométerre lakik, és hiába van közelebb a lakhelyéhez iskola, oda jár, mert az a konszenzus, hogy a cigányok oda járnak.

Az esetről riportot készítő Adevărul lap próbálta elérni a két iskola igazgatóját, de nem sikerült megszólaltatni őket.

A szegregációt egyáltalán nem csak ezen az egyedi eseten lehetne szemléltetni Romániában, az Európai Bizottság többször is kérte az országot, hogy orvosolja ezt a strukturális problémát. Az UNICEF egyik jelentése például azt állítja, hogy a romániai roma gyerekek mintegy negyede ilyen szegregált iskolákban tanul.

A szociológusok általában úgy vélik, a szegregáció a fejletlen pedagógiai rendszer hozadéka, az ilyen iskolákban nemcsak a kirekesztés, a diszkrimináció nyomja rá az oktatásra a bélyeget, hanem általában gyengébb a tanerő is, így a diákok még csak megfelelő oktatást sem kapnak.

Az Adevărul megkereste az oktatásügyi minisztériumot is, hogy megismerjék az esetről az álláspontjukat. A minisztérium jelezte, hogy vizsgálatot indít az ügyben, és amennyiben igaznak bizonyulnak a lap állításai, úgy szankcionálni fogja az iskolákat.

Romániában 2016-ban az oktatásügyi miniszter, aki akkor Mircea Dumitru volt, rendeletben tiltotta meg, hogy elkülönítsenek gyerekeket a fogyatékosság, vagy a szülők gazdasági-társadalmi státusza szerint. (via Adevarul) / transindex.ro