A bankok az MNB-nek adott válaszaik alapján a hitelkereslet visszaesésére, a hitelezési feltételek szigorítására, a beruházási célú hitelek súlyának csökkenésére és a hitelportfóliójuk minőségének a romlására számítanak. Az egyre sötétebb kilátások mögött nagy arányban az infláció, az emelkedő kamatkörnyezet és legfőképpen az energiaválság áll. - írja a Portfolio

Az MNB felmérésnek az ábráin nem egyszer éles különbséget látunk a közelmúlt és a jövő között: míg az elmúlt negyedévek a hitelkereslet egyértelmű növekedéséről és alapvetően pozitív kínálati attitűdről szóltak, 2022 második felére vonatkozóan visszaesésről és a banki hitelfelvételek szigorodásáról szólnak a hitelintézeti várakozások. Persze a visszaesés és a szigorítás mértéke nagyon nem mindegy, ám erről keveset tudunk: a jegybank a szigorítást/lazítást tervező, valamint a visszaesést/növekedést váró hitelintézetek nettó arányát méri csak fel, a hitelpiaci kilátások romlásának a konkrét mértékéről nem áll rendelkezésre adat. Csak a negatív vagy pozitív irányú változást (aktuálisan jellemzően az előbbit) prognosztizáló bankok arányából következtethetünk a változás várható erejére.

Lakossági hitelek

A Hitelezési felmérésre adott válaszok alapján a bankok 2022 második negyedévében szigorítottak a lakáshitelek sztenderdjein, míg az év második felére előretekintve mind a lakás-, mind a fogyasztási szegmensben 40-50 százalékuk szigorítást helyezett kilátásba a bizonytalan gazdasági kilátások miatt.

A negyedév során tapasztalt élénkülő lakáshitelkereslet visszaesésére számít a bankok 83 százaléka 2022 második felében. A Banki konjunktúrafelmérés alapján a bankszektor szereplői a verseny további fokozódását érzékelték a lakossági szegmensben, és 2022 második felében növelni tervezik kitettségüket a jelzáloghitelek piacán, azonban a megélhetési költségek növekedése nyomást helyezhet az adósságszolgálatra, így a portfólióminőség romlása irányába mutat – állapította meg a jegybank.

A felmérésből általunk kiragadott első ábra arról árulkodik, hogy annak dacára, hogy a bankok a jelzáloghitel-kitettségüket növelni tervezik, az új kihelyezésekben a bankok soha (legalábbis 2009 óta) nem látott többsége a kihelyezett mennyiség csökkentését tervezi. A fogyasztási hitelezésben 2020 első fele óta nem volt ilyen rossz a helyzet.

A lakáscélú hitelek feltételein, leginkább a minimálisan megkövetelt hitelképességi szinten már az első félévben szigorítottak a bankok, most pedig további szigorítást terveznek, mégpedig a jövedelemarányos törlesztőrészlet maximális arányában várható ez. A fogyasztási hiteleknél lazítást hozott az utóbbi időszak, most viszont ezeknél is szigorítani terveznek a bankok.

Maga a hitelkereslet is csökkenni fog: a bankok több mint 80%-a várja ezt a lakáshitelek és több mint fele a fogyasztási hitelek esetében.

A legtöbb bank az autófinanszírozás, a legkevesebb a szabad felhasználású jelzáloghitelek iránti kereslet esetében vár keresletcsökkenést.

Már a második negyedévben is nőtt a lakossági csődráta, de a második félévben ez fokozódhat. A leginkább a szabad felhasználású jelzáloghitelek, a legkevésbé a lakáshitelek esetében számítanak erre, nemteljesítéskori veszteségrátájuk pedig az autófinanszírozásban lehet a legmagasabb.

Vállalati hitelek

A Hitelezési felmérésben részt vevő bankok válaszai alapján 2022 második negyedévében összességében nem változtak a vállalati hitelfeltételek Magyarországon – állapította meg a jegybank. A kis- és mikrovállalati, valamint a hosszú lejáratú hitelek iránt élénkülő kereslet mutatkozott ugyanebben az időszakban, amiben nagy szerepe volt a Széchenyi Kártya GO! kifutó, rendkívül kedvező hiteltermékeinek.

Előretekintve a bankok egyharmada szigorítást tervez a sztenderdekben 2022 második felében, ezzel párhuzamosan a hosszabb lejáratú hitelek iránt 45 százalékuk keresletcsökkenést, míg magasabb forgóeszközhitel-igényt közel 30 százalékuk vár.

A Banki konjunktúrafelmérés alapján a válaszadó intézmények 55 és 50 százaléka tervezi növelni a teljes vállalati és kkv-hitelállományát 2022 második félévében. A beruházási hitelek iránti csökkenő kereslet mellett eltolódást várnak a rövid lejáratú hitelek irányába.

A vállalatok esetében elsősorban az üzleti ingatlanhitelek kihelyezésében várható visszaesés a bankok szerint.

A hitelezési feltételek rég látott szigorítására kell számítani a vállalati hiteleknél, kivéve az üzleti ingatlanhiteleket, ahol hasonló szigorításra már a közelmúltban is volt példa. Elsősorban a monitoring-követelményeken, a kockázati prémiumon, a szerződéses kötelezettségvállalások és a szpredek esetében számíthatnak a cégek szigorúbb banki magatartásra, de a maximális futamidőn és a hitel(keret)ért felszámított díjon, valamint a fedezeteken is nagyobb arányban szigoríthatnak a hitelintézetek.

A vállalati hitelkereslet is csökkenni fog, a legtöbb bank erre az üzleti célú ingatlanhitelek esetében számít, de a kis- és mikrovállalatok hitelkeresletéről is közel 50% mondja ezt.

Az ITC-szektort leszámítva lényegében minden ágazatban a portfólióminőség romlására számítanak a bankok, a legnagyobb problémák a mezőgazdaságban, az építőiparban és a feldolgozóiparban jöhetnek.

Az üzleti célú ingatlanok esetében a kihelyezni kívánt hitelmennyiség szinte mindenhol csökkenni fog, a logisztikai célú központokat leszámítva, amelyek esetében szigorítást sem jeleztek előre az MNB-nek válaszoló bankok.

A nemteljesítő hitelek arányának és a nemteljesítéskori veszteségrátának a megugrására leginkább a kis- és mikrovállalatok esetében számítanak a bankok 2022 második felében.

(Portfolio)