fbpx Látványosan nőtt a vírustagadó magyarok száma | CIVILHETES

h i r d e t é s

Látványosan nőtt a vírustagadó magyarok száma

Olvasási idő
9perc
Eddig olvastam

Látványosan nőtt a vírustagadó magyarok száma

2021. november 25. - 15:24

 

A kormánypropaganda viszont kifulladni látszik.

A kép illusztráció! - Forrás: Policy Solutions

Lelkileg megviselten, de a gazdaság jövőjét tekintve optimistán vágott neki a magyar társadalom a járvány negyedik hullámának – derül ki a Policy Solutions új kutatásából, amelyből aggasztó trendek is kiolvashatók. Például hogy sokan nem akarják felvenni a harmadik oltást, és egyre többen vannak azok, akik még a koronavírus létezését is tagadják. - írja a 24.hu

Tíz magyarból hat ellenzi a koronavírus elleni kötelező védőoltás bevezetését, ráadásul ebben politikai megosztottság sincs – derül ki a Lélekben a járványon túl – A magyar társadalom a koronavírus-járvány negyedik hullámában címet viselő kutatásból, amelyet a Policy Solutions készített a Friedrich-Ebert-Stiftung támogatásával. A kormánypárti megkérdezettek körében 44 százalék volt azok aránya, akik beállnának a kötelező Covid-oltás mögé, 52 százalékuk viszont nem. Az ellenzéki összefogásra szavazók még elutasítóbbak – 59 százalékuk nem ért egyet az ötlettel, és mindössze 37 százaléknak tetszik –, a legkisebb támogatottsága pedig a pártnélküliek körében van az oltási kötelezettségnek: 80 százalék ellenzi a felvetést.

Bíró-Nagy András és Szászi Áron által készített elemzés szerint a kötelező oltást jobbára még azok sem támogatják, akik be vannak oltva (náluk 51 százalékos elutasítottság), az oltatlanok körében pedig nagyon masszív az ellentábor (89 százalék). Árnyalja a képet, hogy az oltatlanok 47 százaléka azzal egyetért, hogy a munkáltató előírhassa a kötelező oltást, nagyjából ugyanennyien vannak azok is (48 százalék), akik ezt sem akarják.

A magyarok többsége ráadásul nemcsak a kötelező oltást ellenzi, de az oltásösztönző akciókat sem pártolja. Arra a kérdésre, hogy támogatnák-e a szlovák vakcinalottóhoz hasonló kezdeményezés bevezetését, a megkérdezettek 62 százaléka nemmel válaszolt, és csak 30 százalék mondott igent. Az oltatlanok körében pedig csupán 13 százalék látja ezt jó ötletnek.

Ráadásul a beoltott válaszadóknak mindössze a 32 százaléka mondta azt, hogy fel akarja venni az emlékeztető harmadik oltást, 54 százalék nem tervezte ezt. A legnagyobb arányban a 30 év alattiak felelték azt, hogy nem kérnek újabb vakcinát (68 százalék). Kérdés, hogy a most zajló oltási akcióhét és a látványosan romló járványügyi mutatók mennyit változtattak a szeptemberben mért, igen csekély hajlandóságon.

Tavasszal még nem bántuk a maszkhasználatot, most már igen

A Policy Solutions tavasszal már feltette azt a kérdést, hogy az emberek mennyire támogatnák a kötelező higiéniai intézkedések újbóli elrendelését a világjárvány után, például influenzaszezonban, és akkor – vagyis a harmadik hullám elején – még többségében voltak azok, akik helyeselték volna ilyen esetben például a maszkviselési kötelezettséget. Szeptemberre márciushoz képest tíz százalékponttal csökkent azok aránya, akik kötelezővé tennék az üzletekben a kézfertőtlenítő pontok kihelyezését, és kisebbségbe kerültek azok is, akik járványidőben előírnák a kötelező maszkviselést a tömegközlekedési eszközökön.

A kutatók ebből azt a következtetést vonták le, hogy ugyan a magyarok nagyjából fele belátja a kézfertőtlenítés és maszkviselés hasznosságát, de csökkent azok száma, akik szerint időszakosan kötelezővé kellene tenni ezeket az intézkedéseket. Valószínűleg ez részben annak tulajdonítható, hogy az emberek belefáradtak a folyamatos „készenléti állapotba”, és maguk mögött akarják hagyni a járvány „élményét”, így akár annak tanulságait is, részben pedig annak, hogy a tömeges oltási kampány után megnőtt az emberek biztonságérzete.

Vannak, akik a karantén alatt elszoktak az emberektől

Miközben a megkérdezettek 28 százaléka érzi úgy, segítségre lenne szüksége ahhoz, hogy fel tudja dolgozni a járvány alatt átélt időszak lelki nehézségeit, 29 százaléka pedig a hosszú elzártság után feszeng a nagyobb társaságban,

a válaszadók 73 százaléka azt állította, hogy többé-kevésbé zökkenőmentesen tudott visszatérni a régi idők hétköznapjaiba.

Kimagaslóan magas Budapesten azoknak az aránya, akik elszoktak a nagyobb társaságtól (40 százalék), a kisvárosokban, falvakban és a megyeszékhelyeken ez kevésbé jellemző (30, 25 és 22 százalék). Érdekes adalék, hogy a fővárosi válaszadók 62 százaléka a járvány alatt jött rá arra, hogy több időt szeretne otthon tölteni, és szintén Budapesten vannak a legtöbben azok (45 százalék), akik úgy érzik, segítségre lenne szükségük ahhoz, hogy feldolgozzák az elmúlt időszakot. Kisebb településeken a támogatást igénylők aránya 19 és 27 százalék közötti.

A fővárosiakat és a gyereket nevelőket anyagilag is megviselte a járvány

Úgy tűnik, hogy a negyedik hullám felfutása és az infláció meglódulása előtt jobbnak ítéltük meg a gazdasági helyzetet, mint tavasszal. Márciusban a megkérdezettek 39 százaléka mondta azt, hogy a gazdasági helyzetében visszaesést tapasztalt, szeptemberben 19 százalékponttal kevesebben. Ha az elmúlt fél évet nézzük, akkor 17 százalék számolt be romlásról, 79 százalék nem tapasztalt változást. Javulást csupán a válaszadók 4 százaléka észlelt a gazdasági helyzetében, pedig a viszonyítási alap a válság legsúlyosabb időszaka volt.

A legnagyobb arányban Budapesten számoltak be anyagi visszaesésről (27 százalék), és itt a legtöbb az állásvesztő is (11 százalék). A kisvárosokban élők 16 százalékánál jelentkezett anyagi visszaesés, állástalan pedig 6 százalék lett. A tanulmány szerzői szerint a főváros és a kisebb települések közötti különbség azt mutatja, hogy a járvány nyomán kialakult centrumközpontú recesszióhoz, mert a visszaesés különösen nagy mértékben sújtotta a szolgáltató szektort.

A budapestiek mellett a gyermeket nevelő családokat viselte meg a legjobban a válság: azok közül, akik egy háztartásban élnek a 18 év alatti gyerekükkel, 23 százalék mondta azt, hogy romlott az anyagi helyzete a világjárvány kitörése óta, míg a gyereket nem nevelők esetében 18 százalék. Ami még súlyosabb probléma: közel kétszer akkora arányban veszítették el az állásukat a gyereket nevelők (11 százalék), mint azok, akiknek nincs 18 év alatti gyereke (6 százalék).

Tízből hat megkérdezett nem számít a jövőben anyagi helyzetének a változására, további visszaesést a megkérdezettek mindössze 6 százaléka vár. A válaszadók 24 százaléka optimistán tekint a jövőbe, és a jövőbeli várakozások terén nincs érdemi különbség a kormánypárti és az ellenzéki szavazók között: szeptemberben az előbbiek 27, az utóbbiak 25 százaléka volt optimista.

Nagyjából elégedettek vagyunk a kormány válságkezelésével

A világviszonylatban is kiugróan magas halálozási adatok sem rontották le az Orbán-kormány egészségügyi válságkezelésének megítélését, sőt a márciusi 3 pontos átlaghoz képest még egy kicsit javult is az értékelés az ötfokú skálán: 3,2 pontra. A helyzetértékelést e téren viszont nagyban befolyásolta az emberek politikai álláspontja: a fideszesek jó (4,1-es) átlagértéket adtak a kormánynak, az ellenzékiek elégségest (2,4 pont), a pártnélküliek pedig közepest (3,1 pont). Az életkort tekintve a 60 évnél idősebbek értékelték a legjobbnak az egészségügyi válságkezelést, 3,4-es osztályzattal.

A gazdasági válságkezelésre adott értékelés 0,2 ponttal rosszabb, mint az egészségügyié, és ennél is javulás figyelhető meg a tavaszi eredményhez képest. A politikai csoportok között itt is jelentős eltérés tapasztalható: a kormánypártiak 4-es, az ellenzékiek 2,2-es, a pártnélküliek 2,8 pontos osztályzatot adtak.

A válaszadók 55 százaléka hiányosnak ítélte a kormány munkavédelmi és szociális intézkedéseit,

bár márciushoz képest 4 százalékponttal nőtt a kormánnyal elégedettek aránya (38 százalék). Nem meglepő, hogy ebben az esetben is döntő a politikai hovatartozás: a fideszesek 71, az ellenzékiek 12 százaléka elégedett.

Kifulladt a migránskampány, az „LMBTQ lobbi” nem érdekli az embereket

A Policy Solutions felmérése szerint az újabb kormányzati propagandakampányokra már nem fogékonyak az emberek, és egészen más dolgok foglalkoztatják őket.

A magyarok problémalistájának első három helyén továbbra is

  • a megélhetés magas költsége (47 százalékos említési arány),
  • az alacsony fizetések (46 százalék),
  • valamint az egészségügyi ellátás alacsony színvonala (38 százalék) áll.

A dobogós sorrend március óta nem változott, míg a korrupció a tavaszi hatodik helyről szeptemberre a negyedik helyre ugrott. Előbbre került a túl magas lakásárak problémája is, a tizedikről a hetedik pozícióba.

A Fidesz évek óta tartó, intenzív migrációellenes kampányának a kifulladását jelzi, hogy a bevándorlás a listán csak a 13. helyet érte el (10 százalékos említéssel), a kormány által homoszexuális propagandának nevezett kérdéskört pedig mindössze 8 százaléknyian említették, vagyis a kormányzati kommunikáció által napirenden tartott ellenségképeknél jobban foglalkoztatja az embereket a megélhetésük. 

A három leggyakrabban említett probléma ráadásul a pártszimpátiától független, mindössze az különbség, hogy az egyébként összefüggő gondok közül melyik van az első helyen: a fideszes és pártnélküli válaszadóknál a megélhetés költségei, az ellenzékieknél az alacsony fizetések vezeti a listát.

Továbbhaladva már vannak különbségek: a kormánypártiak 11 százaléka említette a korrupciót megoldandó problémaként, a pártnélküliek 21 százaléka, az ellenzékieknek pedig a 48 százaléka. A migráció a fideszesek 17 százalékát foglalkoztatja, a másik két csoport tagjainak viszont csak a 3-4 százalékát. A kormány által emlegetett „homoszexuális propaganda” még a Fidesz-szimpatizánsoknak is csak a 12 százalékát zavarja, a pártnélkülieknél ez az arány 6 százalék, az ellenzéki tábornál 3. Egy olyan probléma volt, amelyet a pártnélkülieknek nagyobb arányban hoztak fel, mint a többiek, az oktatás alacsony színvonala: náluk 14 százalék említette, az ellenzékieknél 9, a kormánypártiaknál 7 százalék.

Látványosan nőtt a vírustagadók száma

A járvánnyal kapcsolatos aggasztó fejlemény, hogy márciushoz képest minden, a Policy Solutions által vizsgált összeesküvés-elméletben többen hittek. A legtöbben azt az állítást fogadják el, hogy „a koronavírust szándékosan szabadította Kína a világra, hogy átvegye a világ vezető hatalmának szerepét”. Az ezzel azonosulók aránya fél év alatt 3 százalékponttal, 37 százalékra nőtt, és 52 százalék nem ért egyet ezzel az állítással.

Arra a felvetésre, hogy „a gyógyszercégek fejlesztették ki és engedték szabadjára a koronavírust”, valamivel többen mondtak nemet – 57 százalék –, de a magyarok 33 százaléka elfogadja ezt az elméletet is, ők tavasz óta két százalékponttal többen lettek.

A harmadik legnépszerűbb konteóban – ami szerint „a koronavírus-vakcina meddőséget okozhat, az oltás titkolt célja a népességszabályozás” – ugyan a többség inkább vagy egyáltalán nem hisz, de a harmadik hullám óta 9 százalékponttal nőtt az ezt az elméletet osztók száma. Ami ennél is nyugtalanítóbb, hogy a harmadik hullám kezdete óta 9 százalékponttal megnőtt, és csaknem megduplázódott a vírustagadók száma.

Bár a nagy többség (72 százalék) még mindig elutasítja ezt az elméletet, 21 százalék teljesen vagy valamennyire biztos benne. Márciusban mindössze 1 százalék volt határozott, és 11 százalék kevésbé határozott vírustagadó.

A legkevésbé elterjedt összeesküvés-elmélet továbbra is az, hogy a koronavírus elleni védőoltással mikrochipet ültetnek az emberek testébe, de még ennek a teljes vagy részleges támogatottsága is 4 százalékponttal nőtt az elmúlt fél évben. Az összes konteó esetében az látszik, hogy az alacsonyabb iskolai végzettségi szintek felé haladva nő az elméletek elfogadási szintje.

Egy többváltozós elemzés arra is rámutat, hogy egy súlyosan szorongó egyén, akit a karantén rendkívül megviselt, a tízes skálán átlagosan 3,2 ponttal fogékonyabb a járvánnyal kapcsolatos összeesküvés-elméletekre, mint az, aki zökkenőmentesen átvészelte a szociális távolságtartás időszakát. Nem meglepő módon a konteókra az oltásellenesek is fogékonyabbak.

 


Módszertan
A Policy Solutions az elemzés megalapozásához 2021. szeptember 13–20. között a Závecz Research segítségével közvélemény-kutatást végzett, a személyes megkérdezéssel készült felmérés során elért 1000 fő életkor, nem, iskolai végzettség és településtípus szerint az ország felnőtt népességét reprezentálta. Az egyes szocio-demográfiai csoportokon belüli bontások az arányok érzékeltetésére alkalmasak, ezekben az esetekben a megnövekvő hibahatár miatt a pontos számok tájékoztató jellegűek.

24.hu


 

Kommentek

h i r d e t é s