Az emberi jogi bíróság jogerős döntése értelmében hat embernek – miután a zárkákban nem biztosították a minimálisan elvárható három négyzetméternyi mozgásteret - nagyjából 25 millió forint kártérítés jár.

Mivel az ítélet precedens értékű, és az emberi jogi bírósághoz már benyújtott vagy előkészítés alatt álló panaszok száma kétezer körül lehet, csak ezek érintettjeinek legalább tízmilliárdos kártérítés járhat. Az viszont kiszámíthatatlan, hogy hányan kérnének még anyagi elégtételt - írja a lap.

A döntés szerint a közvetlenül érintett hat embernek – miután megsértették az emberi jogok európai egyezményében rögzített jogaikat – 3400-tól 26 ezer euróig terjedő kártérítést kell fizetni, emellett 150 és háromezer euró közötti eljárási díj is megilleti őket. Számukra így nagyjából 25 millió forint jár. Ugyanakkor felszólították az államot, hogy dolgozzon ki menetrendet a probléma orvoslására. Erre a verdikt jogerőre emelkedését követően fél évet adtak, tehát a kormánynak decemberre konkrét elképzelésekkel kell előállnia.

Az ítéletből az is következik, hogy az egyezménysértés áldozatai számára olyan hazai jogorvoslati rendszert kell létrehozni, amely a túlzsúfolt börtönökben élők számára a strasbourgi bíróság gyakorlatának megfelelő mértékű kártérítést biztosít. Ma itthon a rabok az embertelen körülmények miatt hiába perelnek, mert eddig csaknem valamennyi keresetüket elutasították.

Az emberi jogi bírósághoz már benyújtott vagy előkészítés alatt álló panaszok számát Magyar Gábor kétezerre becsüli, és csak ezek érintettjeinek legalább tízmilliárdos kártérítés járhat. Az viszont kiszámíthatatlan, hogy hányan kérnének még anyagi elégtételt az embertelen bánásmód miatt, ha erre itthon is megnyílik a lehetőség. Valószínű, hogy a fogva tartottak többsége jogosult lehet kártérítésre, ami újabb több tíz milliárdos kiadás, azt azonban egyelőre nem tudni, erre milyen megoldást találnak ki.

Magyarországon a fegyintézetekben a férőhely-kihasználás meghaladja a 140 százalékot: az elméleti befogadóképesség nem egészen 13 ezer, miközben több mint 18 ezer főt tartanak fogva. A problémát a kormány már 2011-ben érzékelte, és határozatban döntött egyebek mellett arról, hogy az érintett tárcák vizsgálják meg új börtönök létesítésének lehetőségét – tudtuk meg a Belügyminisztériumtól.

Megfogalmazódott ugyanakkor: meg kell teremteni a feltételeit annak, hogy az előzetes letartóztatás helyett mind többeket helyezhessenek úgy házi őrizetbe, hogy a mozgásukat nyomkövetővel ellenőrizhetik. A szaktárca tájékoztatása szerint jelenleg 260 szabadlábon hagyott gyanúsított visel ilyen technikai eszközt.

A börtönök túlzsúfoltságát csökkenheti az is, hogy az új büntetés-végrehajtási törvény április 1-jétől lehetővé teszi reintegrációs őrizet elrendelését. Ez azt jelenti, hogy a nyomkövetővel felszerelt elítéltekbüntetésük utolsó hat hónapját már otthon tölthetik. Ők már valamivel több mint harmincan vannak, de háromszáz technikai eszköz áll rendelkezésre.

Egy kisebb börtönnyi, öt-hatszáz férőhelyet ezekkel az intézkedésekkel felszabadíthatnak, ám újabb létesítményekre így is szükség van. A jelenlegi tervek szerint 2019-ig egy nagy és nyolc kisebb fegyintézet épülne nagyjából 55 milliárd forintból. Amennyiben ezek működésbe lépnek, a büntetés-végrehajtásra évi hatvanmilliárd helyett nyolcvan-kilencvenmilliárdot kell majd fordítani. A beruházások előkészítésének költségeit a jövő évi büdzsé tervezete tartalmazza.

Egyébként már az idén is körülbelül kilencszázzal nő a befogadóképesség. Már megnyílt a martonvásári börtön, és bővítették többek között a szirmabesenyői és szombathelyi fegyintézetet. Hamarosan döntés születik a börtönépítési pályázatokról is: negyven önkormányzat jelentkezett, hogy szívesen biztosítana helyet egy ötszáz fős létesítménynek, amely 250 új munkahelyet is jelentene.

nol.hu (Fotó: A túlzsúfolt börtönök most nagyon sokba kerültek az államnak // Teknős Miklós / Népszabadság)