A blokkolásnak súlyos következményei lehetnek mind a 27 tagállam számára.

Megvétózta hétfő délután Magyarország és Lengyelország az EU hétéves költségvetését és a helyreállítási alaphoz szükséges saját forrás rendeletet a jogállamisági feltételrendszer elleni tiltakozásként az uniós nagykövetek brüsszeli értekezletén.

Az ülésen a német soros elnökség politikai állásfoglalást kért a tagállamoktól, hogy mondják meg, hogy mi a politikai álláspontjuk a jogállamisági feltételrendszerről, a hétéves uniós költségvetésről és az uniós helyreállítási alaphoz szükséges úgynevezett saját forrás rendeletről, utóbbi kettő kérdésben élt a politikai vétóval Lengyelország és Magyarország.

Ez a vétó diplomáciai források szerint válsághelyzetet okozhat az EU-ban. A magyar és a lengyel jóváhagyás nélkül az unió nem tudja folyósítani az 1800 milliárd eurós költségvetés és a helyreállítási alap pénzeit. Az ügyről az uniós vezetők csütörtöki videókonferencián is szó lesz.

Elfogadták a jogállamisági feltételrendszert

A jogállamisági csomagot minősített többséggel fogadták el a tagállamok, azaz itt nem volt lehetőség vétózásra. A hétéves uniós költségvetéshez és az uniós helyreállítási csomaghoz azonban egyhangú döntéshozatalra van szükség, ezért a magyar és a lengyel vétó a teljes folyamatot blokkolja.

Today's #COREPER II has just started. EU Ambassadors will take important votes on the next #EUbudget. Among them are votes on
the #EUbudget & recovery package,
the conditionality mechanism and
the own resources decision. pic.twitter.com/WJDIaUBgU9

— Sebastian Fischer (@SFischer_EU) November 16, 2020

Kovács: politikai zsarolóeszköz

Magyarország számára az unió jogállamisági csomagja a mostani formájában elfogadhatatlan Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár szerint.

"Amit az Európai Parlament és az Európai Tanács német elnöksége beterjesztett, az nem egy objektív feltételrendszer. A mostani feltételek alapján még komoly vitát sem lehetnek folytatni. Mi a kezdetektől fogva világosak voltunk és nem is változtattunk az álláspontunkon az úgynevezett jogállamisági feltételrendszert illetően. Úgy gondoljuk, a mostani formájában ez csak egy politikai zsarolóeszköz" - mondta az Euronewsnak Kovács Zoltán.

Az unió több, mint 1800 milliárd eurót költene a következő években a tagállamokban, ebből 50 milliárd jutna Magyarországra. Ha azonban elhúzódik a csomag elfogadása, az mélyítheti a gazdasági visszaesést egész Európában.

Orbán: semmiről sincs megállapodás, ameddig nincs megállapodás mindenről

Angela Merkel német kancellárnak, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének és Charles Michel, az Európai Tanács elnökének írt levelet a magyar kormányfő arról, hogy megvétózza az EU hétéves költségvetésével és a helyreállítási alappal kapcsolatos jogalkotást - közölte Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke hétfő délután.

A "semmiről sincs megállapodás, ameddig nincs megállapodás mindenről" elvvel összhangban Magyarország kormánya az MFF/NGEU jogalkotási csomag valamennyi eleme ellenében fog szavazni, beleértve azok megvétózását, melyek egyhangúságot igényelnek, így az MFF-rendeletet és a saját forrásokról szóló határozatot is - írta Orbán.

Az egész csomagot blokkolják

Miután az Európai Parlament és az Európai Tanács tárgyalódelegációja megegyezett arról, hogy szigorú jogállamisági feltételekhez kötik az uniós kifizetéseket, Lengyelország és Magyarország is jelezte, hogy ebben az esetben vétóznák az egész csomagot.

Ugyanis hiába elég a jogállamisági feltételrendszerről a döntéshez a minősített többség, Budapest és Varsó a költségvetés, illetve a helyreállítási alap, vagyis a teljes 1800 milliárd eurós csomag blokkolásával közvetve megvétózhatja.

Súlyos következmények

Az egész döntéshozatali folyamat megáll a vétó esetén, és mind a 25 tagállamnak az lesz az érdeke, hogy meggyőzzék Lengyelországot és Magyarországot, mivel a tomboló koronavírus-járvány miatt mindenhol minél előbb szükség lenne a válságkezeléshez az EU-s forrásokra.

Ha nem sikerül megegyezésre jutni a feleknek, akkor jövőre a 2020-as évre eldöntött uniós költségvetés havonta egytizenketted részével halad majd az EU.

A Portfolió elemzése szerint, ha az EP és több északi tagállam nem megy bele a jogállamisági feltételek érdemi puhításába, akkor életbe léphet a forgatókönyv, amiről Orbán Viktor már október elején beszélt: a helyreállítási alapról kormányközi alapon megegyezik a többi tagállam. Ez azt jelenti, hogy abból kimaradhat Magyarország, azaz a magyar kormány inkább lemond 16 milliárd eurónyi helyreállítási forrásról, csak ne vonatkozzon rá a szigorú jogállamisági feltételrendszer.

Üzenet Brüsszelből: zsarolással nem lehet eredményeket kicsikarni

Manfred Weber a múlt héten arra szólította fel Orbán Viktort a német dpa hírügynökségnek nyilatkozva, hogy "fogadja el a jogállamról született kompromisszumot, nem ejtheti túszul az uniós pénzügyi alapokat".

"Orbán Viktor nehezen tudná megmagyarázni a magyaroknak, hogy miért mond le a vállalkozásokat és az egészségügyi ellátó rendszert segítő jelentős forrásokról a járvány második hullámának kellős közepén" - mondta a Népszavának Iratxe García Pérez, az Európai Parlament szocialista frakciójának vezetője, még arra reagálva, hogy a magyar kormányfő vétót helyezett kilátásba a múlt héten.

“Az Európai Uniót nem lehet zsarolni!” - tette hozzá.

Mi van a jogállamisági mechanizmust szabályozó rendeletben?

A szöveg lehetőséget teremt arra, hogy nem csak konkrét korrupció vagy az EU-s források eltérítése miatt lehessen az eljárást megindítani, de a tágabb jogállamisági problémákra is lehessen alkalmazni.

Két feltétel együttes megléte esetén lehetne a jogállamisági mechanizmust aktiválni: az egyik az alapszerződésekben lefektetett jogállami alapelvek sérelme, és hogy ez magában hordozza azt a kockázatot, hogy aláássa az EU megfelelő gazdálkodását.

Azért, hogy ne a végső kedvezményezetteken, mondjuk Erasmus-ösztöndíjra váró diákokon csattanjanak a szankciók, egy olyan eszközt is létrehoznak, amely biztosítja, hogy ők hozzájussanak a megítélt támogatáshoz. (Euronews)