Erről Frans Timmermans, a brüsszeli testület első alelnöke számolt be a bizottság szerdai ülését követő sajtótájékoztatóján.

Mint mondta, a bizottság megvizsgálta a legfrissebb fejleményeket, és úgy találta, hogy számos aggályos kérdést nem sikerült eloszlatnia a varsói parlament által előző héten elfogadott új alkotmánybírósági törvénynek.

Kiemelte, a lengyel féllel folytatott intenzív párbeszéd ellenére a bizottság úgy látja, hogy a jogállamiságot rendszerszintű fenyegetés éri Lengyelországban.

Az Európai Bizottság júniusban indított el hivatalosan Lengyelországgal szemben a jogállamisági mechanizmus alkalmazását, elküldve a lengyel hatóságoknak az alkotmánybíróságra vonatkozó törvénymódosításokkal kapcsolatos álláspontját.

A keretet olyan helyzetekbe aktiválják, amikor a tagállami hatóságok olyan intézkedéseket hoznak vagy olyan helyzeteket tolerálnak, amelyek valószínűleg rendszeresen és hátrányosan befolyásolják a jogállamiság garantálása céljából létrehozott nemzeti szintű intézmények és biztosítékul szolgáló mechanizmusok sértetlenségét, stabilitását vagy megfelelő működését.

Bár az Európai Bizottság nem tette közzé a jogállamiság lengyelországi helyzetével kapcsolatos állásfoglalásának szövegét, de a testület közleményében világossá teszi, hogy mit kifogásol. A bizottság aggályosnak tartja az alkotmánybíróság egyes tagjainak tavaly decemberi kinevezését, valamint a taláros testület ezzel kapcsolatos döntéseinek végre nem hajtását. Emellett az Európai Bizottság kifogásolja a lengyel alkotmánybírósági törvény tavaly decemberi módosítását, illetve hogy a kormány nem tartja tiszteletben az erről született márciusi alkotmánybírósági ítéletet, valamint az azóta hozott alkotmánybírósági ítéleteket. Ezen kívül a bizottság kivetnivalót lát a 2016-ban elfogadott új jogszabályok alkotmányos felülvizsgálatának hatékonyságában is.

A keret három szakaszból álló eljárásból áll. Amennyiben egyértelmű jelei vannak annak, hogy rendszerszintű fenyegetés éri a jogállamiságot az egyik tagállamban, akkor a Bizottság strukturált információcserét kezd a tagállammal. Az eljárás főszabály szerint az alábbi három szakaszból áll: a Bizottság értékelése, a Bizottság ajánlása, valamint az ajánlás nyomon követése. (MTI)