Elkészült a francia Natixis bank legfrissebb tanulmánya, ebben 44 ország időseinek helyzetét vizsgálták és hasonlították össze. Az éves rendszerességgel megjelenő, Global Retirement Index címet viselő kutatás négy fő szempontot vesz sorra: az egyes országok egészségügyi helyzetét, bizonyos makrogazdasági adatokat (pl. infláció), a környezet állapotát (pl. levegőminőség), valamint az országban uralkodó jövedelmi viszonyokat. 

A tanulmányból kiderül, hogy idősként mely nyugat-európai országokban a legjobb élni, de Magyarország kilátástalan helyzete is lelepleződött: miközben az országok java fel tudott emelkedni 2020-hoz képest, aközben hazánk az évek múlásával csak egyre rosszabb teljesítményt produkál.

Miről szól a globális nyugdíj-index (GRI)?

A GRI megalkotása során az országok kapnak egy-egy pontszámot a vizsgált négy terület mindegyikén. A négy pontszámból azután számítanak egy összesített pontértéket, ebből lehet következtetni az ott élő idősek helyzetére. Minél magasabb a pontszám, annál jobb a helyi idősek élete, és minél gyengébb a helyezés, annál több nehézségük van a nyugdíjasoknak. Az elért helyezés ugyanakkor a fiatalabbak számára is beszédes, hiszen nekik is ez alapján kell felkészülniük a saját idős éveikre. Az első ábra bemutatja, hogy 2021-ben melyik területen milyen pontokat kapott Németország, illetve Magyarország és a régiónk más országai.

Látható, Magyarország a régió országai közül csaknem mindegyik vizsgált mutató alapján a legutolsó helyet foglalja el.

Különösen leszakadtunk az egészségindex és az életminőség-index szerint, de sereghajtó helyen állunk az időskori pénzügyekben is. Az ország jövedelmi viszonyait, például a jövedelemegyenlőtlenségeket mérő „anyagi jólét-index” az egyetlen, amelyben sikerült megelőznünk egy szomszédunkat, Szlovákiát. Ezek következtében Magyarország a globális nyugdíj-indexben (GRI) mindössze 58 pontot ért el idén, amivel a régió legrosszabb teljesítménye. A kutatásban részt vevő 44 ország közül ez most a 33. helyezésre volt elegendő: mögöttünk olyan országok vannak, mint India, Chile vagy Brazília.

Az utóbbi 7 évben egyre drasztikusabban leszakadtunk

Idén már hetedik éve készült el ez a tanulmány, így azt is láthatjuk, hogy időben hogyan változott az egyes országok teljesítménye. A második ábra megmutatja, hogyan alakult a régiós országok helyzete 2015-2021 között.

Látható, hogy a koronavírus-válsággal sújtott 2020-as évben lényegesen rosszabbodott az európai idősek helyzete. 2021-re azonban a többség már erősödni tudott, és a „gyengébben” teljesítők is megtartották az egy évvel ezelőtti szintet. Kivételt képez Magyarország: sajnos a régió egyetlen országaként hazánkban egy év elteltével még nehezebb helyzetbe kerültek az idősek.

Ezzel a valaha szerzett második legrosszabb pontszámunkat állítottuk be idén, sőt, most kerültünk a legmesszebbre a vizsgált országok mediánpontszámától. Ezek alapján kijelenthető, hogy a reményekkel ellentétben nincs is reális esélyünk arra, hogy belátható időn belül utolérjük Ausztriát, vagy akár Szlovéniát és Csehországot.

Milyen időskorra számíthatunk Magyarországon?

A tanulmány megállapításai szerint a következő évtizedekben számos veszéllyel kell szembenézniük az időseknek, illetve az időskor felé közeledő aktív dolgozóknak. Egyre nagyobb kockázatot jelent például az infláció, ami jelenleg nálunk a legmagasabb egész Európában. A kutatásban megkérdezettek 72%-a fél attól, hogy az infláció fenyegetni fogja az időskori pénzügyi biztonságát, a jövedelme vásárlóértékének rosszabbodásán keresztül.

További veszélyt jelent a nyugdíjkorhatárok emelkedésének lehetősége. Kiderült, hogy a romló demográfiai helyzet (és a növekvő államadósságok) miatt a fejlett világ országaiban elkerülhetetlen a korhatáremelés, a nyugdíjak csökkentése, vagy ezeknek valamilyen kombinációja. Nem képez kivételt ez alól Magyarország sem: 2022-re fejeződik be a mostani korhatáremelési ciklus, és könnyen elképzelhető, hogy a következő évtizedekben a kormányok ismét ehhez az eszközhöz fognak folyamodni, akár 70 év fölé emelve a korhatárt.

Ennek fényében fel kell készülnünk arra, hogy 65 éves korunk felett is kénytelenek lehetünk munkával foglalkozni, annak ellenére, hogy az egészségi állapotunk ezt már lényegesen megnehezítheti. Aki pedig idősként nem talál munkát, az teljesen ki lesz szolgáltatva a recsegő-ropogó állami nyugdíjrendszernek. Az állami nyugdíj átlagos összege 2020-ban havi 150 000 forint volt, de a nyugdíjasok nagy többsége még ennél is alacsonyabb összeget kap. Nyilvánvaló, hogy egy elöregedő társadalomban a felosztó-kirovó nyugdíjrendszer a jövőben sem lesz képes biztosítani az idősek tisztes megélhetését.

Mi az egyetlen megoldás most, aktív korban?

A nyugdíjrendszer vészjósló kilátásaiból kiindulva mostanra nagyon felerősödött az öngondoskodás jelentősége. Tíz résztvevőből nyolc vélekedett úgy, hogy növekvő mértékben az egyének felelőssége az időskorra való pénzügyi felkészülés. Mivel Magyarországon nincs foglalkoztatói nyugdíjrendszer, így az egyetlen lehetőség az, ha egy saját megtakarítási számlán teszünk félre pénzt magunknak. Hazánkban szerencsére egyre népszerűbbek a nyugdíjcélú megtakarítások: már 1,5 millió ember rendelkezik a három államilag támogatott konstrukció (önkéntes nyugdíjpénztár, nyugdíjbiztosítás, nyugdíj-előtakarékossági számla) valamelyikével.

A túlnyomó többség azonban még nem tette meg az első lépéseket, hanem évről évre halogatják a döntést. Ezzel saját magukat hozzák nagyon nehéz helyzetbe, hiszen minél később kezdik a megtakarítást, annál kevesebb pénzük fog összegyűlni. Aki már 35 éves korától félretesz havi 25 000 forintot, ő a nyugdíjkorhatár betöltéséig akár 17 millió forintos vagyont halmozhat fel, mai értéken! Aki viszont 55 éves koráig vár a kezdéssel, ő ugyanennyi pénzből már csak 4 millió forintot tudna összegyűjteni. A nyugdíjmegtakarítást tehát tilos halogatni, ha szeretnénk elkerülni azt az aggasztó sorsot, ami a következő évtizedekben az idősödő magyarokra vár. (baznyesz-miskolc.hu)