Hazaköltözik a Városligetbe a Néprajzi Múzeum - még ebben az évben megkezdődik az új épület kivitelezése. A Liget Budapest Projektnek köszönhetően a 145 éves Néprajzi Múzeum történetében először kap olyan épületet, melyet a gyűjtemény igényei szerint terveztek meg. 

A múzeum egy korszerű, minden szempontból világszínvonalú, a szakmai követelmények, valamint gyűjteményi és látogatói igények szerint kialakított 34.000 négyzetméteres épületben kap új és végleges otthont a Városligetben, ahol 1896-ban - a millenniumi kiállításon - először mutatkozott be a nagyközönségnek.

A nemzetközi építészeti tervpályázaton győztes magyar Napur Architect építésziroda által a jelenleg parkolónak használt Ötvenhatosok terére tervezett új múzeumépület lendületes, ám mégis egyszerű vonalvezetésű és egyszerre veszi figyelembe a park adottságait, valamint a környező városi szövet kapcsolódásait.

 A Néprajzi Múzeum számára a Városliget nem új helyszínt, hanem hazatérést jelent, hiszen a gyűjtemény első jelentős bemutatkozása éppen itt, a Ligetben, az 1896-os millenniumi kiállításon történt, majd ezt követően ugyanitt lelt ideiglenes kiállítóhelyre a múlt századfordulón, az egykori nagy Iparcsarnokban.
 
A Néprajzi Múzeum most kezdődő építése mérföldkő a népi kultúrkincsünk legjavát őrző gyűjtemény, s egyben az egész magyar múzeumügy történetében. A Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít nemzeti közgyűjteményeink számára, hiszen a Néprajzi mellett a Szépművészeti Múzeum és a Nemzeti Galéria is jelentős, történelmi megújulás előtt áll

 – mondta Baán László, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa.

A Kárpát-medencéből és a világ minden tájáról származó, mára 250 ezer darabot számláló gyűjtemény sokat vándorolt 1872-es alapítása óta. Jelenlegi helyén, a valamikori Kúria múzeumi célokra alkalmatlan épületében is súlyos helyhiánnyal és a lehetőségek szűkösségével küzdött. A Néprajzi Múzeum történetének mintegy másfél évszázada alatt soha nem működött olyan épületben, melyet eredendően az intézmény igényeinek megfelelően építettek volna meg, egészen mostanáig. 

A Liget Budapest Projekt keretében a múzeum tervezésére meghívásos, nemzetközi tervpályázatot hirdettek, amelyen olyan világhírű építészek szálltak ringbe, mint a Pritzker-díjas Zaha Hadid, a Bernard Tschumi Architects, a BIG, vagy a szintén Pritzker-díjas Rem Koolhaas. A világszínvonalú mezőnyből a nemzetközi zsűri egyhangú döntésével magyar terv, a NAPUR Architect pályaműve lett a győztes, amely egy rendkívül egyedien megfogalmazott, különleges kapuként vonzza majd a látogatókat a Ligetbe.

Az építész, Ferencz Marcel elmondása szerint nem a szó szoros értelmében vett épületet akart létrehozni, hanem egy nagy, meghajlított zöld felületet. „Erre a helyszínre nem lehetett klasszikus házat rajzolni. Olyan közösségi teret terveztem, ami a 21. századi város élhetővé tételének kihívásaira ad válasz, ami idevonzza a közönséget és ezzel önkéntelenül bevezeti a kultúra birodalmába” – mondta az építész. 

Az Ötvenhatosok terének lebetonozott felületén megvalósuló új épület íves formája lehetővé teszi, hogy kapuként és átjáróként a város és a park közötti kapcsolat megteremtésében is fontos szerepet töltsön be. Az épület 60 százaléka a térszint alatt helyezkedik el, a tetejét borító zöldfelület pedig hangulatos közösségi térként várja majd a Városliget látogatóit.  

Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója szerint az épület múzeumi funkciókat maximálisan figyelembe vevő kialakítása jelentősen segíti a múzeum nagyszabású, a kor igényeinek megfelelő, látogatóbarát működtetését, a tárgyi és szellemi örökség, a magyar és a nemzetközi gyűjteményi anyag látványos és sokrétű bemutatását. Az épületben helyet kap egy gyerekmúzeum, egy modern könyvtár, egy archívum, konferenciaterem, valamint 2500 négyzetméternyi időszaki és 4500 négyzetméternyi állandó kiállítási tér is. 

A Néprajzi Múzeum új épülete lehetőséget teremt arra, hogy a hagyományos osztályozási kategóriákon túllépve, átfogó állandó-félállandó-időszaki kiállításokon mutassák be az emberiség kulturális sokszínűségét, egymás mellé állítsák a hagyományos társadalmak tárgyi kultúráját és napjaink szokásvilágát és tárgyi kontextusát.

Az épületbe tervezett gyerekmúzeum a múzeum küldetését, kiállításait, programjait a legkorszerűbb múzeumpedagógiai eszközök felhasználásával a gyerek- és ifjúsági korosztály számára komplex módon közvetíti és értelmezi.

Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója szerint a Néprajzi Múzeum decemberi kivitelezésének megkezdése történelmi pillanat. A Ligethez kapcsolódó, illetve a park környéki beruházások - mint a komáromi Csillag Erőd, az Országos Múzeumi Raktározási és Restaurálási Központ, a Szépművészeti Múzeum -  valamint a parkon belüli rehabilitációk – mint az Olof Palme Ház, a Pavilonkert és az első ütemű parkfejlesztések - után egy teljesen új kulturális intézmény érkezik az Ötvenhatosok terére.

A nemzetközi tervpályázaton kiválasztott ikonikus épület architektúrája nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a Városliget átfogó megújítását 2017–ben a legfontosabb ingatlanszakmai kiállításon, a MIPIM–en Európa legjobb városfejlesztési projektjének választottak.

A Néprajzi Múzeum műtárgyraktárai – amelyek eddig korántsem optimális körülmények között, Budapesten kívüli, bérelt ingatlanokban kaptak helyet - nem a városligeti új épületben, hanem a közeli Szabolcs utcában felépülő világszínvonalú Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központban nyernek elhelyezést.

A 2018-ra elkészülő, Közép-Európában egyedülálló beruházás keretében összesen csaknem 37.000 négyzetméteren, világszínvonalú műtárgyraktárak és restaurátor-műhelyek jönnek létre.

A tervezett központ a Néprajzi Múzeum, a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria több mint 350.000 műtárgyának megőrzéséhez és tudományos feldolgozásához biztosít kiemelkedő minőségű feltételeket és technikai hátteret. A beruházás nemzeti közgyűjteményeink sok évtizedes gyűjteményi és raktározási problémáira jelent hosszú távú, korszerű és megnyugtató megoldást. 

A Liget Budapest Projektről

Az évtized végére minden elemében megújuló Városligetben nemcsak új intézmények épülnek, hanem a régi épületek is megújulnak, egyben rehabilitálják és nagy mértékben bővítik a Liget zöldfelületét is. A park és az épített környezet kapcsolata kiemelt fontosságú a Városliget megújulását szolgáló Liget Budapest Projekt megvalósításában, így a Liget beépítettsége a jogszabályban előírt 7 százalék alatt marad, a park zöldfelülete pedig a mostani 60 százalékról több tízezer négyzetméterrel, 65 százalékra nő majd.

2017 októberében megkezdődött a Városliget táj- és kertépítészeti megújításának első üteme, amelynek keretében a Szépművészeti Múzeum környezete és a Vakok Kertje születik újjá, valamint a környékbeli iskolák igényei alapján új sportpályákat alakítanak ki, és létrejön egy félhektáros kutyás élménypark is.

A parkfelújítás első szakaszában elkezdődött a közműhálózat cseréje, elindul a közvilágítás bővítése és felújítása, új illemhelyek, kerékpártárolók létesülnek, több hulladékgyűjtő kerül kihelyezésre. A fogyatékkal élők szervezeteivel közösen kialakított terv alapján megkezdődik a Városliget akadálymentesítése is.

2017 tavaszán adták az Állatkerti körúton a Feszl Frigyes eredeti tervei alapján készült új pavilonokat. A Fővárosi Állat- és Növénykertet jelentősen bővítő Pannon Park alapkövét októberben tették le, az elmúlt hetekben pedig megkezdődött az Olof Palme Ház átfogó műemléki rekonstrukciója. Európa egyik legkorszerűbb múzeumi és tudományos háttérintézménye, az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ Szabolcs utcai kivitelezése már a magasépítési fázisban tart. 

Előrehaladott állapotban van, és a jövő év elejére befejeződik a Szépművészeti Múzeum rekonstrukciója, melynek köszönhetően az épület jelentős része megújul és - közel 75  év után - ismét látogatható lesz a múzeum impozáns Román Csarnoka. A Szépművészeti Múzeum évtizedek óta nem látható gipszgyűjteménye több száz kiemelkedő darabjának új otthont adó Komáromi Csillagerőd rekonstrukciója és bővítése szintén jó ütemben halad, az épület 2018-ban átadásra kerül.  

A Magyar Zene Háza, az Új Nemzeti Galéria és a Magyar Innováció Háza építési munkálatai jövőre indulhatnak meg, a tervezett új intézmények helyén lévő régi épületek bontási munkálatai már befejeződtek. A Néprajzi Múzeum az Ötvenhatosok terén a parkoló helyén, az Új Nemzeti Galéria a Petőfi Csarnok helyén, a Magyar Zene Háza pedig a Hungexpo lepusztult irodaházainak helyén épül. A Városligeti Színház a Dózsa György úti parkoló helyén kap helyet.

A Közlekedési Múzeum eredeti tervek alapján megújuló épületében a magyar műszaki találmányoknak és innovatív megoldásoknak otthont adó Magyar Innováció Háza jön létre.  Az Olof Palme Ház a Millennium Házaként újul meg.

Az épületről készült látványtervek és videó elérhető a következő linken: