Várhatóan részben hasonló, részben eltérő álláspontot alakít ki a cseh és a magyar kormány Nagy-Britannia uniós reformelképzeléseivel kapcsolatban - derül ki a socialeurope.eu internetes portálon megjelent szakértői várakozásokból - írja a napi.hu. Csehországban eddig nem sok figyelmet fordítottak a kérdésre, aminek az ad aktualitást, hogy David Cameron brit miniszterelnök (képünkön) november második hetén terjeszti az EU szervezetei elé London javaslatcsomagját.

Csehország határozottan támogatja a szigetország uniós tagságának fenntartását. A két ország egyaránt támogatja az egységes belső piac szélesítését, a kereskedelem liberalizálását és a transzatlanti kapcsolatok erősítését - írja Vladimír Bartovic, az Europeum Európa-politikai Intézet igazgatója.

A csehek támogatni fogják a belső piac átjárhatóbbá tételével kapcsolatos brit törekvéseket, különösen a szolgáltatások, a digitális piac és az energetika terén. Emellett Prága egyetért Londonnal abban, hogy gyorsan tető alá kell hozni az EU szabadkereskedelmi megállapodását az USA-val és a világ más nagy gazdaságaival (például Ausztráliával).

Hagyják az alapszerződést

Ugyanakkor a cseh kormány nemrégen elfogadott Európa-stratégiája ellenzi az uniós alapszerződés módosítását. Ennek tükrében Prága bizonyosan szembe kerülne Londonnal, ha az az unió szorosabb államszövetséggé válását az alapszerződés módosításával akarná megelőzni. Már csak azért is, mert a cseh álláspont hosszabb távon az, hogy meg kell erősíteni, illetve tovább kell fejleszteni az EU egységét.

Hasonló a helyzet az alapértékek, különösen a munkaerő szabad áramlásának ügyében. Csehország, hasonlóan a többi kelet-közép-európai tagállamhoz ellenzi ennek korlátozását. Ezt a csatát azonban valószínűleg ráhagyja a kérdésben mélyebben érintett országokra, elsősorban Lengyelországra, amelynek több százezer polgára él vendégmunkásként Nagy-Britanniában. A csehek közül csak 40 ezren éltek ezzel a lehetőséggel.

A cseh kormány várhatóan támogatja a nemzeti parlamentek szerepének erősítését az uniós döntéshozatalban - feltéve, hogy ehhez nem kell megváltoztatni az alapszerződést. Prága emellett osztozik a britek aggodalmában amiatt, hogy összekuszálódhat az eurózóna és az EU döntéshozatala. Gondot okozhat az is, ha a közös európai valutát használó országok a többi EU-tagállamot is érintő határozatokat hoznak tőlük függetlenül, és az is, ha az övezeten kívüli államoknak bele kell folynia az eurózóna ügyeibe.

Távoli barátok

Magyarország földrajzi elhelyezkedéséből és történelmi kapcsolataiból fakadóan sok kérdésben lényegesen eltérő álláspontot foglal el, mint Nagy-Britannia, ám az utóbbi időben Orbán Viktor miniszterelnök brit kollégája természetes szövetségeként lépett fel az Európai Tanácsban (az állam- és kormányfők döntéshozó testületében). Látványos közös akciójuk volt Jean-Claude Juncker megválasztásának ellenzése - miután csak ők ketten gondolták így, Juncker az Európai Bizottság elnöke lett.

Ezt megelőzően közösen ellenezték az európai fiskális csomag bevezetését 2012-ben. Ez a nemzeti költségvetések előzetes, még elfogadásuk előtti egyeztetésének szabályrendszere volt, amelyet végül elfogadtak az uniós tagállamok. Az erről döntő uniós csúcsértekezlet idején némi kavarodást okozott, hogy olyan hírek szivárogtak ki, amelyek szerint Magyarország Nagy-Britanniával együtt kimaradt volna a megállapodásból - emlékeztet a socialeurope.eu-nak írt összefoglalójában Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem professzora.

Régi és új barátok

Bár a magyar vezetést az elmúlt öt és fél év tapasztalatai alapján Európa leginkább euroszkeptrikus kormányai között tartják számon és Nagy-Britanniával jó politikai és gazdasági kapcsolatokat ápol, hagyományos partnerei közelebb keresendők. Budapest erősen figyelni fog arra, hogyan helyezkedik a brit vitában Bécs és Berlin. Abban viszont minden szakértő egyetért, hogy Magyarországnak nem érdeke a brit kilépés (Brexit), mert az csökkentené a hozzá hasonló közepes tagállamok befolyását - a nagyok közti helyezkedésének lehetőségét - az uniós döntéshozatalban.

Orbán korábbi nyilatkozatai egyértelművé teszik, hogy támogat minden olyan kezdeményezést, amely a közös döntéshozatalt eltolná az Európai Bizottságtól és Parlamenttől az Európai Tanács felé. A nemzeti parlamentek hatáskörének növelése szimbolikus támogatásra számíthat magyar részről, mivel növeli ugyan a tagállamok hatáskörét, de visszaszorítja a jelenlegi rendszert, amelyben a nemzeti kormányok képviselik a tagországokat.

Kívül az eurózónán

Mivel Magyarország csatlakozása az eurózónához a jövő homályába vész, Budapest - hasonlóan más kormányokhoz - aggódik amiatt, hogy a közös európai valutát használó országok súlya megnőhet a többiek rovására. Ezért támogatni fogja azokat a brit kezdeményezéseket, amelyek e téren védelmet nyújtanak az euróövezeten kívüli államoknak.

A szakértők egy része úgy gondolja, hogy a versenyképességgel és a pénzügyi szabályozással kapcsolatos reformelképzelések könnyen átmennek az uniós tagországokon. A magyar kormány azonban sajátos helyzetben van: 2010 után bevezetett bankadója az EU egyik legmagasabb ilyen közterhe és a budapesti vezetéstől nem idegen az államosítás gondolata, ami gazdaság több ágazatát is érinti. Az egyes szektorokra kivetett különadók rontják az ezekhez tartozó cégek versenypozícióját.

Vendégmunkások

A bevándorlás kérdésében van közös nevező London és Budapest között, ami az EU-n kívülről érkezőket illeti, ugyanakkor az EU-n belüli szabad munkavállalás korlátozásában Magyarország együtt mozog a többi kelet-közép-európai országgal.

London az elmúlt időszakban az ötödik legnagyobb magyarlakta várossá vált (egy friss brit kutatás, amelyet a HVG idéz 30 ezerre teszi a brit főbárosban élő magyarok számát) és Nagy-Britanniában összesen több mint kétszer annyi magyar él, mint ahány cseh. Ugyanakkor Budapest belemehet olyan intézkedésekbe, amelyek korlátoznák az új vendégmunkások hozzáférését a fogadó országok társadalombiztosítási rendszeréhez.

Végül akárcsak Csehország Magyarország is ellenzi az uniós alapszerződés módosítását. Nem csupán a macerás procedúra, hanem a változtatás esetleges tartalma miatt is. Például a szolgáltatások további liberalizálása ellenkezne a kormány centralizációs törekvéseivel. Nem tetszenének Budapestnek az olyan módosítások sem, amelyek elválasztanák az eurózóna döntéshozatalát az EU-étől, s ezzel visszaszorítanák az egyes tagállamok által is blokkolható, "csomagban hozott" döntéseket.

napi.hu