Húsz éve, 1987. szeptember 16-án írta alá 46 ország a sztratoszférikus ózonréteg védelmét szolgáló Montreali Jegyzőkönyvet, amelyhez már több mint 180 ország csatlakozott.

A Föld légkörét ózonréteg védi az ultraibolya-sugárzástól, amely szemkárosodást és bőrrákot okozhat. Az ózon legnagyobb sűrűségben a sztratoszférában, ezen belül 20-30 kilométer magasságban fordul elő, de nyomokban még 70 kilométeren s a felszín közelében, a troposzférában is fellelhető. Az ózon az ultraviola sugárzás hatására keletkezik: a sugarak a légköri oxigén molekuláit (O2) atomokra bontják, ezek más oxigénmolekulákkal egyesülve ózont (O3) hoznak létre. Az ózonmolekula ultraviola sugárzás hatására szétbomlik, egy O2 molekulára és egy oxigénatomra, ez a folytonos ciklus hozza létre az ózonréteget.

Az ózonréteg az Egyenlítő felett vastagabb, a sarkok felett a legvékonyabb. Ma már bizonyított, hogy az ózonréteg károsodását elsősorban a hűtőgázként és spray-palackok hajtógázaként, de tűzoltásra is használt CFC-vegyületek (klór-fluor-szénhidrogének), azaz a freonok, halonok légköri feldúsulása okozza. Az északi félteke felett az ózonszint minden évtizedben mintegy 4 százalékkal csökken, ez fele a korábbinak, a téli hónapokban ózonlyuk alakul ki a Föld sarkai felett.

Az elmúlt két évtized nagy előrelépést hozott az ózonréteg pusztulása ellen folytatott küzdelemben. Elsőként 1978. január 23-án Svédország tiltotta be az ózonréteget károsító aeroszol spray-k használatát. A sztratoszférikus ózonréteg védelmére 1987-ben hozott és 1997-ben felülvizsgált Montreali Jegyzőkönyvet mára már a világ minden jelentős országa aláírta (Magyarország 1989-ben). 1993. július 1-től a CFC nem alkalmazható aeroszolos hajtógázként, valamint merev polisztirolhabok előállítására, 1996-tól pedig felhasználásuk - néhány speciális terület kivétel - tilos. A Montreali Jegyzőkönyvet aláíró felek szeptember 17-21. között tartják éves találkozójukat, amelyen áttekintik, milyen intézkedések révén segíthetik elő, hogy az ózonréteg gyorsabban visszanyerje eredeti állapotát.

A súlyosan károsodott ózonréteg a Meteorológiai Világszervezet (WMO) előrejelzése szerint a nemzetközi környezetvédelmi megállapodások szigorú betartása esetén sem fog 2050 előtt helyreállni, az Északi-sark feletti ózonlyuk - amely jóval kisebb, mint a Déli-sark feletti - beforradása ugyanakkor már 2030 körül prognosztizálható. Magyarországon a Montreali Jegyzőkönyv előírásainak eleget téve 2002. január 1-jétől szigorúbb szabályok vonatkoznak a magaslégköri ózont károsító anyagok használatának korlátozására.

Míg a magaslégköri ózon védelmet, a talajközeli veszélyt jelent az egészségre. Amerikai kutatók vizsgálata szerint az ózon csekélyebb mértékű növekedése a városokban jelentősebb halálozási arányszám-növekedést okozhat. Azaz a gépjárművek levegőszennyezése következtében a napsütés hatására keletkező ózon-szmog nem csupán a légzési betegségek, de korai halálozások oka is lehet.

Az eső utáni illat

Forrás: pixabay.com

Eső utáni illatot mindenki érzett már, de azt jóval kevesebben tudják, hogy mi is okozza a jelenséget. Alapvetően három dolog játszik szerepet az eső után érzet illat kialakulásában. A egyik ilyen, ami azt a bizonyos "tiszta" illatot okozza, az ózon. Az ózonmolekula (O3) a széteső oxigénmolekulák (O2) hármasával összeálló atomjaiból alakul ki. Nagyobb mennyiségben éles, szúrós szaggal jár, magas koncentrátumban életveszélyes, kisebb mennyiségben azonban a kellemes eső utáni illat egyik okozója, különösen nagy vihar után.

MTI / CIVILHETES