Völner Pál meghallgatásával folytatódik az elmúlt évek legsúlyosabb korrupciós ügye, az úgynevezett Schadl–Völner-per kedden a bíróságon. Mivel a volt igazságügyiminiszter-helyettes és fideszes államtitkár az előkészítő üléseken nem vallotta be a bűnösségét, elindult az ő büntetőpere is.

Maga Schadl György, a végrehajtói kar volt elnöke is ártatlannak vallotta magát korábban. A dolgukat viszont még megnehezítheti, hogy a 22 vádlottból tízen – köztük hat végrehajtó – már beismerték a bűnösségüket. Őket a bíróság már el is ítélte, a legtöbbjük felfüggesztett, tehát nem letöltendő szabadságvesztést és pénzbüntetést kapott.

A maradék 12 vádlottnál pedig már javában zajlik a büntetőper – a bíróság azt egy hete az elsőrendű vádlott, Schadl György meghallgatásával kezdte. Akkor viszont Völner Pál meg sem jelent a bíróságon.

83 millió csuroghatott a zsebébe

Az ügy lényege a vádirat szerint, hogy Schadl „korrupciós kapcsolatot alakított ki” Völner Pállal, aki rendszeresen 2–5 millió forintot kapott tőle – összesen legalább 83 millió forintot. Az államtitkár cserébe vállalta, hogy a pozíciójából eredő befolyásával Schadl kéréseire elintéz konkrét ügyeket, például a jól jövedelmező végrehajtói kinevezéseket. Az ügyészség szerint Schadl lényegében „fizetésként” adta Völnernek a pénzt, hogy folyamatosan rendelkezésére álljon a különböző ügyek elintézésében.

Ez az ügyészség szerint így nézett ki: Schadl javaslatai alapján Völner jelezte az illetékes főosztálynak a minisztériumban, hogy kiket kellene végrehajtónak kinevezni. A minisztérium másik államtitkára, Vízkelety Mariann – akire Völner is mutogatott a vallomásában – pedig aláírta a kinevezéseket, bár a vád szerint nem tudta, hogy ilyen módon jutottak el hozzá a nevek.

Eddig ártatlannak vallotta magát

Az ügy kirobbanása óta Völner személyesen nem szólalt meg nyilvánosan, de ügyvédjén keresztül már többször adott ki közleményt. Ilyenkor mindig ártatlannak vallotta magát. Egyrészt szerinte az ügyészségi iratok „számtalan valótlan állítást tartalmaznak”, másrészt „nem követett el bűncselekményt, államtitkári és miniszteri biztosi feladatait tisztességesen és a törvényeknek megfelelően végezte, azonban vállalja az ügy politikai következményeit”. Völner ugyanis kormányzati pozíciójáról lemondott, majd pedig az újraalakult Országgyűlésben már mandátumot sem szerzett, úgyhogy lényegében visszavonult a politikától.

Azt is állította, hogy 2015-ös államtitkári kinevezése után az Igazságügyi Minisztérium szervezeti és működési szabályzata alapján nem hozzá tartoztak a végrehajtókkal kapcsolatos ügyek, ezért szerinte nem is tudta befolyásolni a végrehajtói kinevezéseket, mert nem ő döntött ezekben a témákban, hanem a minisztérium másik államtitkára, Vízkelety Mariann – az egyik vádlott védője kérvényezte is az ő meghallgatását Trócsányi László volt igazságügyi miniszterrel együtt.

A per előkészítő ülésén pedig röviden azt mondta a bíróságnak, „bűncselekményt nem követtem el, a vádirat nagy része súlyosan valótlan és alaptalan”, és „hivatali hatáskörömet sosem léptem túl”. Azt állította, a nyomozati anyagból több olyan hanganyag kimaradt, ami az ő ártatlanságát bizonyítaná, de „biztos benne”, a sajtóban eddig megjelent cikkek, amelyek ezen iratok alapján íródtak, nem befolyásolják majd a bíróságot a döntésben.

Közös bennük a hajózás és a gasztronómia szeretete

A letartóztatásban ülő Schadl György korábbi vallomásaiban tagadta, hogy korrupciós kapcsolatot alakított volna ki Völnerrel. Szerinte sosem adott neki pénzt, legfeljebb szeszes italt, arról pedig „elképzelése sincs”, hogy jönne a képbe egyáltalán Völner.

Az egy héttel ezelőtti meghallgatásán Schadl azt is felsorolta, milyen közös témáik voltak Völnerrel: „a hajózás, a műszaki innovációk – és bocsássa meg – a gasztronómia szeretete”. Ezen kívül Schadl szerint közte és a fideszes exállamtitkár között csak szűkre szabott munkakapcsolat volt, de azért gyakran kért tőle tanácsokat is. „Kellemes munkaebédeket is eltöltöttünk közösen, a viszonyunk kifejezetten jó volt, de nem lettünk összejáró barátok, akik családi vacsorákon vagy utazásokon vettek volna részt”, mondta Schadl.

Szerinte a nyomozati anyagokban hallható hangfelvételek is bizonyítják, hogy a kinevezésekről konkrétan sosem beszélgettek, csak általánosságban – méghozzá azért, mert Völnernek ismeretlen terep volt a végrehajtói, és ő meg megosztotta ezekről vele a tudását. „Abban sokkal több logika lett volna, ha Völner Pál fizet nekem, nekem viszont sem okom, sem indokom nem volt arra, hogy neki bármiért fizessek” – mondta Schadl, aki Völnert rendes embernek ismerte meg, és szerinte a fideszes exállamtitkár sem tudta befolyásolni a végrehajtók kinevezését.

Ami nem jutott el a vádiratig

A vádiratba több pont viszont már nem került be a nyomozati anyagokból. Például több miniszter és államtitkár neve sem bukkan fel a vádiratban, pedig néhányukat maga Völner Pál is tanúként idézné be a büntetőperre: köztük van Varga Judit igazságügyi miniszter, Trócsányi László egykori igazságügyi miniszter, Süli János volt miniszter, Jeney Orsolya volt helyettes államtitkár, Vízkelety Mariann volt államtitkár, Kovács Pál volt államtitkár, Molnár Zoltán államtitkár, Hajas Barnabás államtitkár és Kanta Tamás, Völner egykori kabineti tagja, későbbi miniszteri biztos is.

Abban sem nyomoz senki, ki lehet az a Tóni, Barbara és Ádám, akiket Schadl egy lehallgatási jegyzőkönyvben emlegetett egy 35 éves sztorival együtt. Azóta sem derült ki, kikről beszélt, de a nyomozati iratok arra utalnak, hogy Schadlnak bizalmasabb kapcsolata lehetett Nagy Ádámmal, Rogán Antal kabinetfőnökével, akinek egyébként a feleségét Rogán Barbarának hívják. Maga Rogán egyébként nemrég a parlamentben azt mondta, „nem ismertem Schadl nevű urat”. (Telex)