A mozgalmát egy éve megalapító Macron lett 39 évesen Franciaország legfiatalabb elnöke. Harcolni akar a megosztottság ellen. Le Pen nagy átalakításokra készül pártjában, miközben megindult a helyezkedés a júniusi parlamenti választásokra.

• A centrista Emmanuel Macron legyőzte a szélsőjobboldali Marine Le Pent a francia elnökválasztás második fordulójában
• Az utolsó felmérésekben jelzettnél is nagyobb különbséggel, 65-35-re nyert Macron, de 1969 óta a legalacsonyabb volt a részvétel
• Ő a legfiatalabb francia elnök, aki mozgalmát csak egy éve alapította meg, hivatalát majd május 14-én foglalja el
• Le Pen alapvető átalakításokat lengetett be a Nemzeti Frontban
• Megindult a helyezkedés a júniusban tartott parlamenti választásokra
• Ott dől majd el, hogy Macronnak lesz-e többsége a törvényhozásban is, ami nélkül korlátozottabbak a lehetőségei
• Az euró erősödött az EU-barát Macron győzelmének hírére, sorra gratulálnak neki a külföldi vezetők

A centrista Emmanuel Macron lett Franciaország új elnöke, miután az exit polloknak megfelelően nagy különbséggel legyőzte a szélsőjobboldali Marine Le Pent. A szavazatok több mint 80 százalékának összeszámolása után 65,31 százalékon állt Macron, és 34,69 százalékon Le Pen.

Forrás: index.hu

Le Pen telefonon már elismerte vereségét, és gratulált Macronnak. A centrista En Marche! mozgalmát egy éve létrehozó Macron május 14-ig hivatalosan is átveszi az elnökséget a leköszönő François Hollande-tól, és 39 évesen ő lesz Franciaország legfiatalabb elnöke.

Az előzetes felmérések is végig azt mutatták, hogy Macron magabiztosan fog nyerni Le Pen ellen, és az utolsó pollok is 61-62 százalékos győzelmet jósoltak a centrista jelöltnek.

A részvétel 75,3 százalékkal alacsonyabb volt, mint a két héttel korábbi első fordulóban, és összességében az 1969-es elnökválasztás második fordulója óta nem mentek el ilyen kevesen szavazni.

Főként a szélsőbaloldali Jean-Luc Mélenchon szavazói, illetve a François Fillont támogató konzervatívok egy része jelezte, hogy inkább otthon marad az első kör után, és egyik talpon maradt jelölt közül sem választ. A nagy pártok jókora pofont kaptak az első fordulóban, évtizedek óta először nem jutott be egyik jelöltje sem a második körbe. 

Sok első fordulós szavazó csalódottságát mutatja az is, hogy a Le Figaro szerint a legutóbbi, 2012-es elnökválasztás második fordulójához képest kétszer annyian, 4 millióan szavazhattak érvénytelenül. (index.hu)