h i r d e t é s

"Macsóhullámot gyárt a magyar állam, az uniós adófizetők pénzén"

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

"Macsóhullámot gyárt a magyar állam, az uniós adófizetők pénzén"

2021. április 08. - 06:56

 

Az új NAT szerint a családi élet fontos elemei az alá- fölérendeltség és a termékenységtudatos szemlélet

Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár - Forrás: MTI/Máthé Zoltán

A  családi életre nevelés (röviden: CSÉN), mint pedagógiai feladat, már a korábbi Nemzeti Alaptantervben is szerepelt, így nem számít újdonságnak. Nem önálló tantárgy, mégis saját kerettanterv tartozik hozzá: az ebben foglaltak beépíthetőek más tantárgyak óráiba, de akár önálló foglalkozásokhoz is használhatóak. A lényeg, hogy mire egy gyerek eljut az érettségiig, találkozzon a tantervben leírtakkal, és a személyiségében felfedezhetőek legyenek azok az elemek, amelyek a tanterv végén a “fejlesztés várt eredményei” pontban sorakoznak. 

Sokan már az előző, 2013-as CSÉN tantervet is túl konzervatívnak és kirekesztőnek gondolták, mivel nagyon egysíkúan mutatta be az idálisnak gondolt család modelljét, és közepesen finom utalásokat tartalmazott arra vonatkozóan, hogy melyek a társadalom által elvárt nemi szerepek egy közösségen belül. De 2013 már nagyon régen volt. Azóta történt egy s más, és most, az új kerettantervet olvasgatva az előző verzió kifejezetten nyitottnak és elfogadónak tűnik. Pedig csak néhány apróság változott: egy-egy szó bekerült ide-oda, és máris megszületett egy olyan tanterv, amely józan ésszel elképzelhetetlen, hogy a XXI. század Európájában bármilyen szinten is elfogadható legyen. Szerencsére nálunk ez nem volt szempont, így most a közoktatás ideológiai alapjait  erősítheti. 

A családi életre nevelés tanterve átível az iskola megkezdésétől az érettségi megszerzéséig. Külön egység vonatkozik az alsó tagozatra (1-4. osztály), a felső tagozatra (5-8. osztály), és a középiskolás korosztályra (9-12. osztály). A három, együttesen nagyjából hetven oldal terjedelmű tanterv olyan témaköröket tárgyal részletesebben, mint a család és a társadalom kapcsolata, a nemi szerepek, konfliktuskezelés, devianciák. Csupa olyan téma, amelyek valóban fontosak és fogalakoztatják a gyerekeket, de ezek említése, feldolgozása egyáltalán nem mindegy, hogy hogyan történik. 

De milyen az a tökéletesen pallérozott, Nemzeti Alaptanterven nevelkedett magyar gyermek, aki mindazt elsajátítja, amit ez a kerettanterv tartalmaz?

Az alsós, a felsős és a középiskolás tanterv végén szerepel egy-egy rövid felsorolás “a fejlesztés várt eredményei” címmel, amely ezt röviden, nagyjából egy oldal terjedelemben összefoglalja. 

Egy ideális negyedikes eszerint  “tisztában van a család értékével, pozitív hozzáállása erősödik a család intézménye iránt”, és “képes arra, hogy kapcsolataiban, a problémái kezelésében, az élete autonóm irányításában egyre kompetensebben viselkedjen”. És miközben a foglalkozásokon részt vesz, 

  • erősödik benne a genetikai nemnek megfelelő nemi identitás; kialakul benne a termékenységtudatos szemlélet; 
  • ismeri a családtervezési módszerek hatásmechanizmusát, mellékhatásait, tisztában van a természetes családtervezés modern módszerének működésével;
  • felelősséget érez az életvédelem iránt.

Emellett az is fontos, hogy már most egy életre megtanulja, hol a helye:

  • van fogalma alá- és fölérendeltségről, betartja az illemszabályokat;
  • igyekszik a családban az egészséges sztereotípiák szerint viselkedni

Miután már annyira képzett lesz, hogy boldogan rendeli alá magát, és  szemrebbenés nélkül fogadja az olyan fogalmakat, mint “genetikai nemnek megfelelő” , és “termékenységtudatos”, ötödiktől nyolcadikig ezekre építve újabb fejlődési célokat tűzhet ki maga elé. A tökéletes nyolcadikossal szemben már nem kisebb az elvárás, mint hogy 

  • érti a jellem és az értékek szerepét és fontosságát; 
  • kezd kialakulni benne egy stabil, az egyetemes emberi értékeken alapuló értékrend. 

Bár ezek is szép részeredmények, a munka a 12. év végére hozza meg igazán a gyümölcsét. A középiskolát befejező fiatal a kitűzött fejlesztési célok szerint már:

  • ismeri és képes kritikusan szemlélni a társadalom világképének, ideáknak, eszméknek, trendeknek, a hitnek és az ateizmusnak a családi közösség életére gyakorolt hatását;
  • megismerkedik a különböző nevelési stílusokkal
  • képessé válik az önkontrollra;
  • kialakul benne a termékenységtudatos szemlélet, ahol a gyermek mint ajándék jelenik meg;
  • képessé válik a reális pályaválasztásra, az életcélok, jövőkép kialakítására;
  • tudatosan felkészül a szülői hivatásra.

Tulajdonképpen egy szavunk sem lehet: hiszen a fiúk és a lányok járhatnak egy osztályba, és lehet pedagógus olyan ember is, aki egyedülálló vagy elvált.

Egyelőre. 

De nem akarunk tippeket adni. (b1.hvgblog.hu)


 

Kommentek

h i r d e t é s