Az Adecco Csoporttal és a szingapúri Human Capital Leadership Institute-tal (HCLI) közösen végzett éves felmérés azt vizsgálja, hogy az országok milyen hatékonyan kezelik és kamatoztatják a tehetséget. 

Az idei, negyedik GTCI jelentés témája a „Tehetség és technológia: a jövő munkamódszereinek kialakítása” volt. A jelentés annak alapján hasonlította össze az országokat, hogy azok milyen hatékonyan gondozzák, vonzzák és tartják meg a tehetségeket, és döntéshozóik milyen stratégiát alakítanak ki e téren versenyképességük növelésére.

A 2017. évi jelentés a technológiai változások hatását vizsgálta a nemzetek tehetség szerinti versenyképességére, és rámutat, hogy bár a technológia és a gépek minden szinten kiszorítanak bizonyos mennyiségű emberi munkaerőt, egyben új lehetőségeket is teremtenek. Az embereknek és szervezeteknek alkalmazkodniuk kell az új típusú munkakörnyezethez, ahol a technológiai know-how, tudás, rugalmasság és együttműködés kulcsszerepet játszik, és ahol új vezetési normaként a horizontális hálózatok kiszorítják a hagyományos (vertikális) hierarchiát. A kormány és az üzleti szféra feladata egymással együttműködve kialakítani azokat az oktatási rendszereket és munkaerő-piaci szabályokat, amelyek az új működési módoknak megfelelnek.

A versenyképességi listát 2017-ben Svájc és Szingapúr vezeti. A top 10-ben négy északi állam (Svédország, Dánia, Finnország, Norvégia) is található.

Nemzetközi Tehetség Versenyképességi Index, a 2017. évi lista első 10 helyezettje

A felmérésben jó helyezést elért országok számos fontos ügyben sok közös jellemző vonást mutatnak, ilyen például a gazdasági igényeket kiszolgáló oktatási rendszer, a rugalmasságot, mobilitást és vállalkozást támogató foglalkoztatáspolitika, valamint az üzleti és politikai szereplők magas szintű együttműködése.

„A felmérésben résztvevő 118 ország közül Magyarország a 41. helyen végzett. Ez a tavalyi eredményhez képest visszalépés, de egyben új lehetőségeket, irányokat is mutat” – mondta el Stefano Longo, a magyarországi Adecco Kft. ügyvezető igazgatója. „Magyarország viszonylag jól szerepelt a „Szakmai és technikai készségek” dimenzióban, ami azt jelenti, hogy a többi országhoz képest sikeresek vagyunk a magas szakmai tudással rendelkező munkaerő és iskolázottság tekintetében. Ugyanakkor lemaradunk a „Tehetségek számának növelése” és a „Tehetségek vonzása” dimenziókban, így komoly kihívás lesz a jövőben a versenyképes tehetségek megtalálása és megtartása.”

„Az automatizálás és a mesterséges intelligencia gyors terjedése napjainkban radikálisan, és meglehetősen hirtelen formálja át élet- és munkakörülményeinket egyaránt. Az átmenet viszonylag gyors és rázós lesz, amire a kormányoknak és vállalatoknak is reagálniuk kell. Az oktatási rendszer reformja sürgető, hogy a megfelelő technikai ismereteket, készségeket, és a változáshoz való alkalmazkodás képességét át tudjuk adni” – mondta Alain Dehaze, az Adecco csoport vezérigazgatója. „A munkavállalóknak el kell fogadniuk és át kell venniük az élethosszig tartó tanulás gyakorlatát, hiszen a szakterületek és munkák közötti rendszeres váltás mára alapvetővé vált. A foglalkoztatáspolitikának ugyanakkor ötvöznie kell a munkáltatók rugalmasság iránti igényét a megfelelő társadalmi védőháló kialakításával. Kizárólag együttműködve tudunk megfelelő választ adni ezekre a kihívásokra, és megfelelő munkapiaci helyzetet és prosperitást biztosítani.” 

Sikeres transzformációs változásra leginkább az erős és egészséges ökoszisztémák képesek – nem véletlen, hogy a városok és a kiemelt régiók járnak elöl a tehetség szerinti versenyképesség terén. Pénzügyileg függetlenebbek és magasabb gazdasági növekedési rátával rendelkeznek, jobban tudnak az életminőség javítására koncentrálni, rugalmasabb a döntéshozatali mechanizmusuk és innovatívabbak, mint az általában az adott országra jellemző. A városok tehetség-vonzó képességének mélyebb vizsgálata érdekében idén első alkalommal a Nemzetközi Tehetség Versenyképességi Index (GTCI) a városokat is rangsorolta.

A most először elkészített városrangsorban összesen 46 város szerepel – az élen Koppenhága, Zürich és Helsinki végzett. Az első tízben két amerikai nagyváros, San Francisco (4.) és Los Angeles (8.) kapott helyet. Az ázsiai és csendes-óceáni térségben Sydney (12.) és Szingapúr (19.) végzett a legjobb helyen. A városok tehetség szerinti versenyképességét számos tényező mentén vizsgálták, és az első tíz város mindegyikére jellemző a magas életszínvonal, az összekapcsoltság magas szintje, és a kiváló nemzetközi kapcsolatteremtési és karrierlehetőségek megléte.

GTCI városrangsor, a 2017. évi lista első 10 helyezettje

Bruno Lanvin, a GTCI jelentés városokról szóló fejezetének szerzője kiemelte: „Noha a most először közzétett városrangsor és kutatási módszere bizonyára sok változáson megy majd keresztül a következő évek során, már most is kiváló betekintést kínál egy olyan világba, ahol a tehetség nem csak országok, hanem városok között is áramlik – gyakran különböző országok városai között. A városok egyértelműen a tehetségért folytatott globális verseny egyik legfontosabb szereplői. A most először készült rangsor azt mutatja, hogy bár a nagyvárosok – mint például San Francisco, Madrid vagy Párizs – jól teljesítenek, a kisebbek – például Koppenhága, Zürich, Göteborg, vagy Dublin – is komoly tényezőnek számítanak. Vannak városok, ahol a tehetséges munkavállalók kiváló karrierlehetőségeket, jó kommunikációs (szélessávú) és közlekedési hálózatot, és magas életminőséget találhatnak saját maguk és családjuk számára.”

A kutatásban szereplő országok eredményeinek elemzése alapján számos hasonlóság rajzolódik ki, amely alapján a következő főbb megállapítások fogalmazhatók meg:

• A technológia és hiperkonnektivitás átalakítja a munkavégzés jellegét és természetét, és a demográfiai, gazdasági és társadalmi tényezőkkel együtt függetlenebb és földrajzilag szétszórtabb munkaerő megjelenését segíti elő. A rugalmasság korunk hívószava. A korábban elterjedt, hagyományos alkalmazotti státusz egyre inkább háttérbe szorul, az USA és Európa aktív népességének már mintegy 30 százaléka független vállalkozóként/ügynökként dolgozik.
• A folyamat túlmutat az egyszerű automatizáláson: nem pusztán technológiai jelenségről van szó. A társadalom, a szervezetek, a karrier, oktatás és munkaerőpiac jelentős átalakulásának vagyunk tanúi. A szervezeti hierarchia ellaposodik és nő a horizontális kapcsolatok szerepe. A tekintélyt és hierarchiát kiszorítja az eredményorientáltság és együttműködés. A multi-karrier modell mára hétköznapivá vált.
• Az igazi tehetségeknek a technikai ismereteken felül kiváló szociális/projekt kompetenciával is rendelkezniük kell, hiszen az innováció egyre inkább az együttműködésből fakad. Mivel a világ, amelyben élünk kiszámíthatatlanul változó, a fiataloknak a kreativitás, problémamegoldás és jó kommunikációs készségek mellett elsősorban meg kell tanulniuk tanulni. Az iskolai tananyagnak gyakorlati ismereteket, projektalapú megközelítést, és gyakornoki lehetőséget is tartalmaznia kell. A multi-karrier modell világában az élethosszig tartó tanulás alapvető követelmény.
• A transzformációs változás fő kihívását az oktatási és foglalkoztatáspolitika jelenti: az oktatási rendszer gyors reformjához, és a munkapiaci rugalmasságot megfelelő szociális védőhálóval egyesítő munkaerő-piaci szabályok kialakításához elengedhetetlen a kormányzat, az üzleti szféra és az oktatási intézmények közötti szoros együttműködés.

A városokat rangsoroló GCTCI első (béta) verziója bepillantást enged a városok tehetségért folytatott versenyébe. Az első tíz között felülreprezentáltak a kisebb városok (a tízből hét város lakossága nem éri el a 400 000 főt). A legjobban teljesítő városok a méret és lehetőségek optimális kombinációját kínálják, magas életminőséggel, nemzetközi kapcsolatokkal és karrierlehetőségekkel. Kiemelkedik a skandináv városok kiváló szereplése, az első ötben három északi város is található, ahol a tehetség bevonzására és megtartására kialakított stratégiák sikeresnek bizonyultak.