Az EU Observer információja szerint Magyarország, egyetlen uniós tagállamként, ismét megvétózta, hogy az EU bírálja a kommunista Kína Hongkong-politikáját. (A pekingi vezetés az utóbbi hetekben fokozott lépéseket tett a városállam demokratikus rendszerének aláásására - a szerk.) A londoni G7 idején tartott brüsszeli nagyköveti értekezlet után egy uniós diplomata a lapnak elmondta: "Magyarországnak hála nem volt konszenzus a Hongkonggal kapcsolatos döntésről."

A lap emlékeztet rá, hogy nem ez volt az első alkalom, hogy Budapest az EU-val szemben is megvédte Kínát, Oroszországot vagy Izraelt. Ugyanakkor, miközben az unió ügyel arra, hogy egyhangúlag folytassa külpolitikáját, egyre bátrabban hagyja figyelmen kívül Magyarország megosztó taktikáját.

Komoly aggodalmak

Legutóbb április közepén akadályozta meg Magyarország, hogy az Európai Unió olyan közleményt adjon ki, melyben bírálja Kína Hongkongra vonatkozó biztonsági törvényét.

Így aztán a G7 külügyminiszteri értekezletén nemcsak Amerika, de az EU politikusai is élesen bírálták a kínai vezetést. Az elfogadott kommüniké szerint "komoly aggodalomra ad okot" a Kína keleti és déli tengereinél kialakult helyzet, utalva ezzel Kína expanzionista területi követeléseire.

Hangsúlyozták, hogy békét és stabilitást várnak a Tajvani-szorosnál, és elvetnek bárminemű egyoldalú lépést, ami a térség biztonságát fenyegetheti. A nemzetközi közösség ugyanis aggódva figyeli, hogy Kína akár erőszakkal is visszaveheti Tajvant a következő években.

A közös nyilatkozat ugyanakkor bírálja Pekinget, amiért folyamatosan megsérti az ujgur muszlimok emberi jogait, és azért is, hogy egyre kevésbé tolerálja a hongkongi demokratikus választási rendszert. Előkerül a dokumentumban az "átnevelő táborok" kérdése is, ahol főként ujgurokat tartanak kényszermunkán, valamint az ujgur nők kényszersterilizációja is.

Jogvédő csoportok szerint akár egymillió ujgurt, a kínai han többségtől eltérő kultúrájú muszlim kisebbséget tartanak fogva ezekben a lágerekben.

"Felszólítjuk Kínát, hogy ne támadja azokat, akik kiállnak megvédeni a jogokat és a szabadságokat" - áll a G7 dokumentumában. Az EU és Kína között ez elmúlt időszakban azután éleződött ki a feszültség , hogy márciusban az unió - a Tienanmen téri mészárlás óta először - szankciókkal büntette a Kínai Népköztársaságot. Peking pedig EP-képviselőket és uniós hivatalnokokat tett fekete listára az ujgurok melletti kiállásuk miatt.

Blinken Orbánnak is üzent?

Kína európai barátaira is célozhatott egyébként a G7 tanácskozásán Anthony Blinken amerikai külügyminiszter, amikor közölte: Washington elismeri, hogy vannak országok, amelyek érdekeltek a Kínával ápolt kapcsolatokban, és az amerikai kormány nem fogja azt mondani ezeknek az országoknak, hogy választaniuk kell Amerika vagy Kína között.

Hozzátette ugyanakkor: az egyes országoknak nagyon gondosan meg kell fontolniuk, hogy Kína milyen természetű beruházásokat hajt végre gazdaságukban, különös tekintettel a stratégiai jelentőségű területeken eszközölt kínai befektetésekre. (Euronews)