Kötelezettségszegési eljárást indíthat Magyarországgal szemben az Európai Bizottság, ha nem kap kielégítő választ a kormánytól a romák uniós jogszabályba ütköző diszkriminációját firtató kérdéseire. 

A mostani kérdőre vonás azért is lehet fájdalmas az Orbán-kormány számára, mert 2011 júniusában, Magyarország uniós elnöksége idején hagyták jóvá az EU romaügyi keretstratégiáját - írja a nol.hu.

Az Európai Bizottság jelenleg strukturált párbeszédet – ezt uniós zsargonban „pilotnak” nevezik – folytat a magyar kormánnyal annak föltárására, hogy a romák oktatása, illetve lakhatása terén Magyarország végrehajtja-e az unió faji egyenlőségről szóló irányelvét. A kötelező érvényű jogszabály tiltja a származáson alapuló hátrányos megkülönböztetést – többek között – a foglalkoztatásban, az oktatáshoz, az egészségügyi ellátáshoz és a lakhatáshoz való hozzáférésben.

Információink szerint a bizottság tavaly év végén kezdte vizsgálni, hogy a magyar oktatási törvény módosítása – amely lehetővé teszi a roma származású tanulók szegregációját is – sérti-e a közösségi irányelvet. E módosítás nyomán a kormány rendeletben szabályozhatja, hogy mely esetekben tekinthet el az elkülönítés törvénybe foglalt tilalmától.

A norma elemzése súlyos aggályokat keltett Brüsszelben, amelyeket a magyar kormánynak címzett levélben fogalmaztak meg. Vera Jourová igazságügyi biztos a napokban ezt hivatalosan is megerősítette Niedermüller Péter kérdésére válaszolva. „A Bizottság kapcsolatba lépett Magyarországgal a roma gyerekek iskolai diszkriminációját érintő kérdések ügyében, tekintettel a faji egyenlőségről szóló 2000/43/EK irányelv rendelkezéseire, amelyek számos területen, köztük az oktatás területén is megtiltják az etnikai származáson alapuló megkülönböztetést” – áll a Demokratikus Koalíció EP-képviselőjének címzett levélben. Jourová közölte, hogy tudomásuk van a nyíregyházi Huszár-telepen működő iskolában folyó szegregált oktatásról, és ismerik a Kúria ezt jóváhagyó ítéletét, amellyel kapcsolatban szintén kérdéseket tettek föl a magyar kormánynak.

Ugyancsak kétoldalú egyeztetés tárgya a roma családok miskolci kitelepítése. A Bizottság szerint a helyi önkormányzat által hozott intézkedések nincsenek összhangban az uniós roma keretstratégiával, sem a magyar kormány által vállalt intézkedésekkel.

A helyzetet jól ismerő forrásaink szerint az Európai Bizottság megelégelte, hogy nem szűnik a romák hátrányos megkülönböztetése, és több tagállam nyíltan szembemegy a faji és etnikai diszkrimináció nemzeti törvényeikbe is beiktatott közösségi tilalmával. Csehországgal szemben tavaly szeptemberben, Szlovákia ellen idén áprilisban indított kötelezettségszegési eljárást a roma gyerekek iskolai szegregációja miatt. Úgy tudjuk, hogy Magyarországon kívül jelenleg Olaszország is a kötelezettségszegési eljárás előszobájának tekinthető egyeztetéseket folytat a brüsszeli testülettel a roma családok elkülönített táborokban történő tömeges elhelyezése miatt.

Huszár-telepi gyerekek 2012-ben - Fotó: Móricz-Sabján Simon / Népszabadság

Nem kerülte el a bizottság figyelmét az sem, hogy két bulgáriai településen hónapok óta folyik a romák miskolcihoz hasonló kényszer-kilakoltatása. Megfigyelők valószínűsítik, hogy a testület hamarosan újabb tagországokat von kérdőre a faji egyenlőségről szóló irányelv be nem tartása miatt, szeptemberben pedig – kötelezettségszegési eljárás indításával – még nyomatékosítja is.

A mostani brüsszeli kérdőre vonás azért is lehet fájdalmas az Orbán-kormány számára, mert 2011 júniusában, éppen Magyarország uniós elnöksége idején hagyták jóvá az EU keretstratégiáját a romák társadalmi beilleszkedésének segítésére és ösztönzésére. Orbán Viktor akkor úgy értékelt: a terv „esélyt ad ennek a közösségnek arra, hogy elismert, befogadott és hasznos része legyen az Európai Unió közösségének”.

nol.hu (Címlap: Több tagállam nyíltan szembemegy a faji és etnikai diszkrimináció nemzeti törvényeikbe is beiktatott közösségi tilalmával - Fotó: Reviczky Zsolt / Népszabadság)