Szerda délután az uniós nagykövetek újra össze kell üljenek, hogy döntésre jussanak az Oroszországgal szembeni 10. szankciós csomagról, miután kedden Magyarország kifogásokat emelt az új szankciós lista ellen. Mostanra már hagyománnyá vált, hogy az Orbán Viktor vezette magyar kormány akasztja meg a szankciók elfogadását, ezúttal pedig azt kifogásolják, hogy négy személy rajta van a listán, akiket a magyar vezetés levenne arról - számolt be diplomáciai források alapján a Politico.

Egy diplomata szerint jogi aggályok is felmerültek azzal kapcsolatban, hogy az említett négy személy elleni szankciók megállnák-e a helyüket a bíróságon, továbbá mivel most kellene meghosszabbítani a büntetőintézkedéseket mind az 1400, az ukrajnai háború miatt tiltólajstromba vett orosz, ukrán és fehérorosz magánszeméllyel szemben, HA MAGYARORSZÁG VÉTÓZ, AKKOR MINDENKIT EL KELLENE TÁVOLÍTANI. ÍGY HAJLANAK ARRA AZ EURÓPAI TANÁCSBAN, HOGY ELEGET TEGYENEK A MAGYAR KÉRÉSNEK.

Van azonban egy másik problémája is az Orbán-kormánynak: ellenzik azt a - minden más ország által támogatott - javaslatot is, hogy ezúttal hat helyett tizenkét hónapra hosszabbítsák meg a már érvényes szankciókat. A Politico forrásai szerint ez kevesebb lehetőséget adna Budapestnek a szankciók megtorpedózására és az uniós döntések kisiklatására.

Egy előzetes kompromisszum, amelyet a nagykövetek ma fognak megvitatni, a jelenlegi hat hónapos megújítási időszak helyett kilenc hónapos megújítási időszakot tartalmaz - mondták a brüsszeli lapnak ugyanezek a diplomaták.

De azt is kifogásolja a magyar kormány, amit Litvánia, Lettország, Észtország és Lengyelország most mindenáron bevenne a korlátozások közé: azt javasolják, hogy a büntetett oligarchák esetében a szankciók alkalmazását azonnal terjesszék ki "közvetlen családtagjaikra, vagy más természetes személyekre, akik haszonélvezői a vagyonuknak".

Az oligarchák családtagjainak és más oligarchákhoz kapcsolódó személyek bevonása lehetővé tenné, hogy több ezer embert szankcionáljanak anélkül, hogy bizonyítani kellene, hogy közvetlenül részt vesznek az ukrajnai háborúban, vagy az orosz állam gazdasági érdekében járnak el. Ez vonatkozhatna például Putyin volt feleségére, Ljudmila Ocseretnajára, akinek a lányait már szankcionálták, de ő maga nem került fel a listára, valamint az oligarchák környezetének más tagjaira.

Az újabb magyar vétó belengetése állítólag nem lepte meg az uniós tisztviselőket, abban is bíznak, hogy február 24-ig, a háború egyéves évfordulójáig dűlőre jutnak a kérdésekben. Viszont állítólag egyre több politikus fejezte már ki aggodalmát, hogy 2024-ben, amikor Magyarország veszi át az unió soros elnökségét, akkor az milyen helyzetet teremthet. Egyesek szerint szembe kell néznie a valósággal az EU vezetőinek, és akár Magyarország szavazati jogának felfüggesztésével kell megakadályoznia, hogy az Orbán Viktor-féle vezetés akassza az uniós intézkedéseket. (Portfolio)