Németország folytatná a kohéziós politikát, de jelentősen szigorítana azokon a feltételeken, amelyeket az Európai Unió tagországainak teljesíteniük kell a támogatás kifizetéséhez.

Több új feltétel lesz. Egyikük, hogy az illető tagország tiszteletben tartsa a jogállamiság játékszabályait

– derül ki abból a berlini kormányzati dokumentumból, amelyet a Bruxinfo szerzett meg.

A németek hivatalosan azzal indokolják a változtatási szándékot, hogy az eddigi támogatási rendszer nem egészen váltotta be a hozzá fűzött reményeket, van régió, amely kevésbé tudott felzárkózni, mint gondolták, és ezért szükség van az EU-n belüli gazdasági, társadalmi és földrajzi különbségek kiegyenlítésére hivatott politika átalakítására.

A dokumentum tanúsága szerint Németország ragaszkodik a hétéves támogatási ciklusokhoz.

A következő három év múlva, 2020-ban  kezdődik, és ebben – hangsúlyozza a berlini kormány – főleg a gazdaságilag elmaradott tagországok és régiók felzárkóztatása a cél.

Ettől függetlenül a támogatást valamennyi régió számára elérhetővé tennék, például olyanok számára is, amelyek a menekültek társadalomba való beillesztésének a problémájával vagy demográfiai változások kihívásával szembesülnek.

Utóbbi nyilvánvalóan a nagyszámú menekültet befogadó fejlett nyugati régióknak kedvez; az eddigi támogatási rendszer előnyeit élvező kelet-európai tagországok viszont aligha lesznek elragadtatva, ha mindez megvalósul.

Nyilvánvalóan a kelet-európai tagországoknak szóló üzenet a szigorított feltételrendszer leginkább szembetűnő pontja.

A támogatások folyósítását a németek konkrét politikai feltételekhez kötnék.

Ezeknek a feltételeknek az egyike a jogállamiság tisztelete, ami azt jelenti, hogy Orbán Viktor miniszterelnöknek még három éve van az általa megálmodott új, illiberális világ megalapítására, 2020 után az Európai Unió pénzmegvonással fogja büntetni a hasonló szólamokat.

A Portfólió.hu tavalyi számításai szerint

a magyar GDP 4-7 százalékkal lenne kisebb, ha az EU a Fidesz hatalomra kerülésekor, 2010-ben befagyasztja a támogatásokat.

2010 óta a magyar GDP egyébként 8,8 százalékkal bővült. Egy másik, 2017-es számítás úgy szól, hogy a magyar GDP a 2007–2013-as EU-költségvetési ciklusban 1,8 százalékkal csökkent volna a brüsszeli támogatás folyósítása nélkül.

A németek szeretnék elérni azt is, hogy a társfinanszírozás arányát levigyék a gazdasági válság előtti szintre, vagyis a tagországoknak több pénzzel kellene beszállniuk a projektek finanszírozásába, miközben a támogatás aggregát összege nem változna, és lesz néhány tagország, amelynek ez fájni fog, főleg Nagy-Britannia kilépése, a Brexit után.

Egy másik javaslat szerint Németország az n+3 éves rendszerről visszatérne a régi, n+2-es-re.

E szerint a tagországoknak egy évvel kevesebb idő állna rendelkezésükre, hogy lehívják az adott évben nekik megítélt forrásokat.

Berlini érvek szerint ez a felelősségérzetet fejlesztené a tagországokban, arról nem is beszélve, hogy lehetővé tenné, hogy egyszerűen nyomon kövessék a támogatások felhasználását és szigorúbban számon kérjék a támogatás folyósításához támasztott feltételeket.

Azt amúgy elég nehéz elképzelni, hogy az EU kohéziós politikájában ne a berlini kormány akarata érvényesüljön. A legtöbb pénzt Németország teszi bele a közös kasszába, 2015-ben 15,5 milliárd euróval járult hozzá a 145 milliárdos költségvetéshez.

168ora.hu