h i r d e t é s

Majomhimlő: Mi az? Mik a tünetei?

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam
a- a+

Majomhimlő: Mi az? Mik a tünetei?

2022. június 01. - 05:40

2022. május 31-én hivatalosan is megjelent a majomhimlő vírus Magyarországon. Cikkünkben ezért most összeszedtük, mi az a majomhimlő vírus, mik a majomhimlő tünetei.

A kép illusztráció! - Forrás: Getty images/Pénzcentrum

Mi az a majomhimlő?

A majomhimlő egy zoonózis-fertőzés. A majomhimlő vírust 1958-ban fedezték fel és emberben elsőként 1970-ben írták le a Kongói Demokratikus Köztársaságban. Az eddigi legnagyobb dokumentált járványt 2017-ből Nigériából ismerjük, melynek során több száz emberi megbetegedést regisztráltak.

Az Afrikából behurcolt vírusnak két fajtáját, a közép- és nyugat-afrikai különítik el, Európában az enyhébb megbetegedést okozó nyugat-afrikai vírusvariáns van jelen. A nyugat-afrikai törzsből származó vírus halálozási aránya kb. egy százalékos, míg a kongói törzs súlyosabb, az akár 10 százalékos halálozással is járhat.

Mik a majomhimlő tünetei?

A majomhimlő vírus fertőzést kezdetben rossz közérzet, fejfájás, izomfájdalom, nyirokcsomó-duzzanat, hátfájás, és láz jelzi; majd megjelennek a kiütések, hólyagok a fertőzöttek testén. A kiütések elsősorban az arcon, a kezeken és a lábakon jelentkeznek, súlyosabb esetben az egész testre is kiterjedhetnek.

A majomhimlő tünetei közül a kiütések rendkívül ijesztőek és fájdalmasak is lehetnek, viszont az eddigi adatok azt mutatják, hogy a majomhimlő betegség általában enyhe lefolyású.

A karakterisztikus kiütések 1-3 nappal a láz megjelenését követően jelentkeznek, főként az arcon és végtagokon hangsúlyosak. A kiütések - más himlőfertőzéshez hasonlóan - kiemelkednek, majd idővel kifakadnak és leszáradnak. A kiütések a nyálkahártyákon és egyéb testrészeken is megjelenhetnek, de kifejezetten a nyálkahártyán való megjelenést feltételezik a cseppfertőzéses terjedés mögött, mint erősítő tényező

- árulta el Dr. Kemenesi Gábor virológus, aki azt is hozzátette, hogy a tünetek 2-4 hétig is eltarthatnak.

Hogyan terjed a majomhimlő?

A mojomhimlő vírust általában állatok adják át az embereknek, nevével ellentétben (1958-ban majmokban fedezték fel, erre utal a név) ma már főként rágcsálók terjesztik. A mostani megbetegedések viszont arra engednek következtetni, hogy a legtöbben a majomhimlő betegséget közösségi átvitel útján kaphatták el.

Dr. Kemenesi Gábor Facebook-on megjelent írásából kiderül, hogy a fertőzés állatról a fertőzött állat vérével, testváladékaival vagy majmok esetében kiütéseivel történő érintkezés során, míg emberről a fertőzött ember kiütéseivel vagy a kiütések által kontaminált felületekkel (pl: ruha, ágynemű) való érintkezéssel terjed.

Testváladákokkal és légúti cseppekkel is terjedhet, ám semmiképp sem keverhető össze a COVID-19-nél megismert, rendkívül hatékony légúti terjedéssel. Itt egy nehézkes, hosszú és közeli kontaktust követelő terjedés ismert, így főként családtagok, közeli hozzátartozók kerülnek látókörbe egy-egy terjedési esemény során.

A fertőzéstől a tünetek megjelenéséig tartó időtartam kb. 5-től 13 napig tart.

Van majomhimlő oltás?

Célzott gyógyszeres terápia nincs, de a fekete himlő oltás szóba jöhet a majomhimlő vírus esetében is. Az eredetileg feketehimlő ellen készült vakcinák ugyanis bizonyos fokú védelmet nyújtanak a közeli rokon majomhimlő vírus ellen is. (Pénzcentrum)

 

Magyarországon is megjelent a majomhimlő-fertőzés

Egy 38 éves férfinél diagnosztizálták a betegséget - jelentette be az országos tisztifőorvos kedden Budapesten, sajtótájékoztatón.

Müller Cecília elmondta: azt, hogy a férfi járt-e külföldön, most vizsgálják a járványügyi szakemberek, illetve a beteggel kapcsolatos egyéb körülményeket is. A szakember ismertetése szerint a férfitől levett vizsgálati minták hétfőn érkeztek a Nemzeti Népegészségügyi Központba (NNK), kedden pedig elvégezték a mintákon a teljes vírusszekvenálást, így nyert teljes bizonyosságot, hogy majomhimlő-fertőzésről van szó.

Müller Cecília kitért arra: a majomhimlő egy emberről emberre nem túl könnyen terjedő zoonózis-fertőzés, a megbetegedéshez mindenképpen szoros kontaktus kell. Tünetei a kezdeti szakaszban rossz közérzet, fejfájás, izomfájdalom, nyirokcsomó-duzzanat, majd megjelennek a kiütések, hólyagok, ezek jellemzően az arcon, kézfejen és tenyéren, majd az egész testen.

A vírus fertőzőképessége a kezdeti tünetektől fennáll, és egészen addig tart, amíg a hólyagok kiürülnek, és az úgynevezett pörkök leesnek a bőrről. A szakember elmondta azt is, hogy a szoros testi kontaktuson kívül a fertőzés egyéb használati tárgyakkal, például törülközővel, ágyneművel is átadható, ritkábban köhögéssel, tüsszentéssel. A betegség 2-4 hétig tart, a fertőzöttet el kell különíteni - emelte ki.

Az Afrikából behurcolt vírusnak két fajtáját, a közép- és nyugat-afrikai különítik el, Európában az enyhébb megbetegedést okozó nyugat-afrikai vírusvariáns van jelen - mondta. A feketehimlő elleni védőoltást csak indokolt esetben, orvosi javaslatra és kórházi körülmények között lehet alkalmazni - mondta kérdésre Müller Cecília. A feketehimlő elleni védőoltás beadásának időtartama limitált, tehát a bizonyítottan majomhimlős beteg szoros kontaktjának csak akkor ajánlott az oltás, ha a kontaktus óta nem telt el négy nap.

Az országos tisztifőorvos elmondta azt is: általánosságban a majomhimlős beteg két héten belül, mindenfajta terápia nélkül magától felgyógyul. Ugyanakkor - tette hozzá - mindenképpen elővigyázatosnak kell lenni, figyelni kell az eseteket, és szükséges a korai diagnosztika, gyanú esetén orvoshoz kell fordulni.

Szólt arról is, hogy az egészségügyi szolgáltatók részére már kiküldték a majomhimlővel kapcsolatos tudnivalókat, eljárásrendet, járványügyi teendőket. Azzal kapcsolatban, hogy az 1970-es évek vége előtt feketehimlő ellen beadott oltások mennyire védenek a jelenlegi majomhimlő ellen, Müller Cecília azt mondta: pontosan nem lehet meghatározni a védettség szintjét.

Vannak olyan szakmai vélemények, amelyek szerint a védelem elmúlt, és vannak olyanok is, amelyek szerint - mivel nem találkoztunk a feketehimlő-vírussal - nem tudhatjuk, hogy a "memóriasejtek" emlékeznek-e még a kórokozókra. "Nem lehet egzakt választ adni erre a kérdésre, hiszen az élet nem produkálta ezt a helyzetet" - fogalmazott a szakember. (MTI)