Már júniusban eladhatták a Népszabadság kiadóját
A Mészáros Lőrinchez köthető Opimus Press Zrt. vette meg a Népszabadságot is kiadó Mediaworks Hungary Zrt. részvényeinek 100 százalékát, emellett az EchoTV is a felcsúti polgármester érdekkörébe kerülhet.
Kormánypárti kézbe kerül a Bors kiadója is, Habony Árpád a Lokál után újabb bulvárlapot készül indítani, Andy Vajna rádiója pedig már a fél országban sugározhatja műsorát. Meddig növelhetik tovább a kormánypártok a média feletti befolyásukat? Vajon képesek lehetnek az ellenzéki sajtóorgánumok fellépni az egyre növekvő kormánypárti túlsúllyal szemben? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ A nap híre szerda esti adásában, ahol a Népszabadság újságírói, Zsolt Péter médiaszociológus és Krausz Péter, a Policy Agenda elemzője fejtette ki álláspontját.
Gergely Márton, a Népszabadság főszerkesztő-helyettese először egy bizonyos Pintér Andreáról beszélt, akiről a tegnapi adás-vétel során derült ki, hogy már június 16. óta tagja az igazgatóságnak, és az új tulajdonos megbízásából ellenőrzi, hogy a Mediaworks nem cselekszik-e a vásárló érdekeivel szemben. Gergely Márton ebből arra következtet, hogy a Népszabadság eladásáról szóló megállapodás már június 16-a előtt megköttetett. A főszerkesztő-helyettes elmondta,
a lap újraindítása felérne egy „hullagyalázással”,
és szerinte valószínűleg nem is fog rá sor kerülni, bár ahogy fogalmazott, ez a rendszer úgy van kiépítve, hogy minden lehetőséget megragadjon arra, hogy pénzt termeljen a saját zsebébe.
Gergely Márton arról is beszélt, Magyarország történelmének megértése szempontjából is fontos lenne, ha a lap az elmúlt hetven évet dokumentáló képi, illetve levéltári archívumához való hozzáférést lehetővé tennék, még akkor is, ha utóbbi a „Népszabadság számára kevésbé kellemes történeteket” is tartalmaz.
Az újságíró emellett az időközben elhunyt Ferenczi Krisztina archívumát is említette, ő az elmúlt tíz évben például folyamatosan dokumentálta Orbán Viktor a felcsúti polgármester hozzájárulásával is zajló vagyonszerzését. Gergely Márton szerint
a sajtónak nem az a feladata, hogy egy fajta „szelepe” legyen a mindenkori kormánynak, hanem hogy „mint szög a gumiban érje el, hogy ahol a hatalom túlterjeszkedik, ott nyomás és elszámoltatás keletkezzen”.
Az újságíró szerint Orbánék azért növelik folyamatosan a hatalmukat, mert például az október 2-ai népszavazás alapján is azt gondolják, megtehetik. Nincs olyan ügy, ami rájuk éghet, és ez egészen addig így lesz, amíg el nem csúsznak egy banánhéjon – fogalmazott.
Zsolt Péter médiaszociológus arról beszélt, hogy a tulajdonosi problémák világviszonylatban mindenütt válságot jelentenek az újságíró szakmában, amit egy egészséges immunrendszer esetén maguk a szakmai szervezetek próbálnak megoldani, vagy akár az állami intézmények, amiknek ugyancsak küldetésük van, ám Magyarországon láthatóan nem azt teszik, amiért a társadalom számára létrejöttek.
A szakember a Népszabadság főszerkesztő-helyettesével egyetértésben hangsúlyozta,
egy demokráciában a médiának nem „szelepként” kell funkcionálnia, hanem a hatalom feletti kontrollt és a sokszínűséget kell biztosítania.
A Policy Agenda elemzője a túlzott hatalmi törekvések veszélyeire figyelmeztetett: Krausz Péter szerint a hatalom egyre nagyobb kiterjesztésével szemben az ellenzéknek nagyon kicsi a mozgástere, a kormány ugyanakkor előbb-utóbb saját magának fog károkat okozni, ha nem korlátozza a hatalmát. Krausz szerint a kormánypártok túl sok energiát fordítanak a velük kevésbé szimpatizáló sajtóorgánumok ellehetetlenítésére, miközben ezeknek a médiumoknak a hatása közel sem akkora, mint amekkorát a Fidesz tulajdonít nekik.
atv.hu / J.I.