A magyar kórházi ágyak felszabadítása szenvedést okoz a családok számára címmel jelent meg az anyag. - írja a Portfolio

Szeleczki Lilla Ilona édesanyjának tragikus történetével indít a cikk. Ezek szerint a 79 éves tüdőgyulladásos és vesedaganatos édesanya kétszer negatívnak bizonyult az új koronavírus-teszten egy budapesti állami kórházban, így hazaküldték a járványra való felkészülés miatti ágyfelszabadítás során. Az AFP cikke szerint egy héten belül életét vesztette. 

Édesanyám hat napig szenvedett otthon, megfelelő orvosi ellátás nélkül. A kórházban kellett volna maradnia, hazaküldték meghalni

- fejtette ki 58 éves lánya.

A család az ellentmondásos magyar szabályozásnak esett áldozatául. Az utasítás ugyanis arra kényszerítette a kórházat, hogy a potenciális koronavírusos betegek számára rendelkezésre álljanak a kórházi ágyak a kormány szerint a "legrosszabb forgatókönyvre" készülve. Ez viszont súlyos logisztikai, fizikai és érzelmi terheket rótt a hazaküldött betegek rokonaira - írja a hírügynökség.

A részletes beszámoló szerint Szeleczki Lilla Ilona április 15-én vitte édesanyját nővére lakására Budapesten. Április 21-én, vagyis hat nappal a kórházból való távozása után itt esett össze, ezért megint a kórházba került és másnap elhunyt. 

A legrosszabb forgatókönyvre készülve

Az AFP cikke kitér arra is, hogy 10 millió lakosú országban közel 3000 koronavírusos eset volt eddig összesen és ebben 300-an veszítették életüket. A Nyugat-Európához viszonyítva alacsony esetszám ellenére az egészségügyért felelős miniszter, Kásler Miklós elrendelte áprilisban, hogy a rendelkezésre álló 67 ezer kórházi ágy felét fel kell szabadítani. Orbán Viktor miniszterelnök elismerte korábban, hogy katonai hadművelet zajlik, amely okozhat kellemetlenségeket. Várakozása szerint azonban elkerülhetetlen a koronavírusos esetszámok emelkedése és el kell kerülni a kórházak túlterheltségét, különösen akkor, ha a korlátozó intézkedéseket enyhítik.

Ezen a héten Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára védte meg a kormány stratégiáját, amikor úgy fogalmazott, hogy

senki sem engedheti meg magának egy ilyen járvány esetén, hogy kevesebb számú ágyat bocsásson rendelkezésre, mint amit a szakértők a járvány legrosszabb forgatókönyve esetén várnak.

A kórházi ágyak felszabadításának ügyéről a Portfolio is többször írt részletesen. Korábban megírtuk: logikus magatartásnak tűnik a döntéshozók részéről az erőltetett kórházi átállási folyamat, azonban ennek súlyos és beláthatatlan következményei lehetnek, vagyis ennek az útnak ára van, emberi sorsokban, emberéletekben és csúnyán szólva magasabb költségekben (a most nem kezelt betegek ugyanis később, rosszabb állapotban jelennek meg az állami ellátórendszerben, ellátásuk több ideig tarthat, komolyabb beavatkozásokra és több gyógyszerre lehet szükség).

Az AFP beszámolója arra is kitért, hogy az illetékes minisztérium nem árulta el, hogy a kényszerű ágyfelszabadítás miatt hány beteget kellett a kórházaknak hazaküldeniük. Szeleczki Lilla Ilonának és nővérének addig ismeretlen ápolási feladatokat kellett elvégeznie a régi lakásukban, így például injekciók beadását vagy a pelenka cseréjét. Édesanyánk csak feküdt, minden mozdulat fájdalmas volt számára, minden étel fele a földön kötött ki - magyarázta lánya, aki azt tervezi, hogy beperli a kórházat, azonban alig van pénze a megfelelő temetéshez, nem hogy az ügyvédi költségekre.

A 48 éves adminisztratív munkakörben dolgozó Kovács Ildikó esetét is bemutatja a hírügynökség. Ezek szerint a nő nem dolgozik annyit, mint korábban, mivel az ideje egy részében törött lábú édesanyja gondját viseli. Édesanyját a műtét után küldték haza a kórházból. 

Az AFP idézi Müller Cecíli országos tisztifőorvos korábbi érvelését, melynek során megértést kért az érintett családoktól és azt kérte vigyázzanak a rokonok a betegekre, akiknek ezekben a nehéz napokban nincs szükségük kórházi ápolásra. Azt is hangoztatta többször, hogy nem küldenek haza betegeket, ha olyan állapotban vannak és a felmerülő panaszokat kivizsgálják.

A cikk arra is kitér, hogy a kórházvezetőket letiltották a nyilatkozatokról, és az egyik intézményvezetőt el is bocsátotta a miniszter, mert nem teljesítette határidőre az elvárásokat. A Magyar Orvosi Kamarát idézve kiemeli a cikk, hogy az intézkedés szakmailag indokolatlan volt és súlyos orvosi etikai és lelkiismereti kérdéseket vet fel. (portfolio.hu)