A 19 megyénkből 11-ben többségben vannak azok, akiknek a 8 általános a legmagasabb végzettsége - írja a G7 a KSH adatai alapján.

A 2011-es népszámláláskor még csak a lakosság 49 százalékának volt érettségije, de 2016-os mikrocenzusnál ez az arány már 55 százalék volt, vagyis az átlagos képzettségi szint emelkedőben van, a felnőtt magyarok többségének van érettségije.

De közel sem ilyen pozitív a kép, ha megyénként külön nézzük az adatokat.

A fővárosi lakosság 76,4 százaléka rendelkezik legalább középfokú végzettséggel, ami érthető, hiszen Budapest a legnagyobb tudásközpont az országban, a magasabb iskolai végzettséget igénylő munkák és a felsőoktatási intézmények is itt koncentrálódnak.

Ezzel szemben Nógrádban a választókorú népesség csupán 42,8 százalékának van érettségije, és alig jobb ez az arány Szabolcsban (43,4 százalék), Jász-Nagykun-Szolnok megyében (43,6 százalék) vagy Tolnában (43,8 százalék).

Budapest után a legtöbb érettségivel rendelkező választópolgár Pest megyében van (58 százalék), ezt követi Csongrád (56,4 százalék), majd Győr-Moson-Sopron (52,7 százalék).

A kormánynak nem fontos

Miközben minden adat azt mutatja, hogy a munkaerőpiacon az érettségivel rendelkezők sikeresebbek, foglalkoztatásuk magasabb, többet keresnek és kisebb arányban kényszerülnek segéd- és betanított munka végzésére, a jelenlegi kormány oktatáspolitikája miatt több tízezer 15-19 éves hagyta el az iskolát, mióta a második Orbán-kormány 18-ról 16 évre csökkentette az tankötelezettség korhatárát. A 2016/2017-es tanévben a 15-19 éveseknek mindössze 82 százaléka járt iskolába vagy egyetemre, miközben egy évtizede ez az arány még inkább 90 százalék volt - írta a G7 egy korábbi cikkben.

A kormány azt hangoztatja, hogy a lemorzsolódó fiatalok a korábbi rendszerben sem feltétlenül szereztek érettségit, viszont a tankötelezettség leszállításával hamarabb kikerülnek a munkaerőpiacra, hamarabb tudnak munkát vállalni.

Ez az érv a munkaerő-piaci trendek alapján nem állja meg a helyét, hiszen az alkalmazkodóképességet megalapozó kompetenciáknak köszönhetően az érettségi lassabban veszít a piaci értékéből, mint egy szakmunkás papír. Az érettségivel járó jobb általános készségek segítik a munkavállalást a jelenlegi munkaerő-piaci környezetben, mikor a kereslet az írást és az értő olvasást igénylő munkahelyek felé tolódik el. (Egy erről szóló tanulmány itt található: pdf.)

De ez a munkaerő-piaci váltás inkább hosszútávon lesz látványos, azonban az már most is látszik a KSH adataiból, hogy a tankötelezettség 2012-es leszállítása óta

folyamatosan emelkedik azoknak a fiataloknak az aránya, akik se nem dolgoznak, se nem keresnek munkát, se nem tanulnak nappali tagozaton.

A 2011/12-es tanévben a 15-19 évesek 5,8 százaléka volt ilyen, a 2016/17-es tanévben azonban már majdnem a duplája: 11,3 százalék. (index.hu)